Szele Tamás: Választási finis Amerikában

Ha annyi ezresem volna, ahányszor az idén leírtam az „amerikai félidős választások” kifejezést, elkezdhetnék alkudni Matolcsy Ádám valamelyik kocsijára – de hát nincs. Mindenesetre azonban ez a sokat emlegetett, nagyon várt esemény két nap múlva lezajlik – lássuk a The Insider elemzése alapján, milyenek az esélyek most a republikánusok és demokraták párviadalában. Annyit azért elárulok, hogy nem fogadnék nagyobb összegben a republikánus győzelemre.

Nem sokkal a november 3-i félidős választások előtt a Demokrata Párt átvette a kezdeményezést a republikánusoktól és Donald Trumptól. A demokraták vissza akarják szerezni a Kongresszus Képviselőházát, és jó esélyeik vannak arra, hogy átvegyék az irányítást a Szenátus felett is. Trump népszerűsége történelmi mélypontra süllyedt az infláció, a háború és a korrupciós botrányok miatt. A félidős választásokra jellemző, hogy a kormánypárt szavazatokat veszít, de ez a helyzet most a demokraták diadalává válhat, és komoly akadályokat gördíthet Trump egyes kezdeményezéseinek megvalósítása elé. Ugyanakkor az amerikai választási rendszer és az ellenzéki táboron belüli nézeteltérések jelentősen megnehezíthetik a győzelemhez vezető utat.

Megosztott republikánusok

A RealClearPolitics közvélemény-kutató aggregátor legfrissebb adatai szerint a demokraták kongresszusi jelöltjeinek átlagos támogatottsága meghaladja az 51%-ot, míg a republikánusoké kevesebb mint 43%. A demokraták minden fontosabb közvélemény-kutatásban vezetnek, bár a két párt közötti különbség a különböző mutatók szerint eltérő lehet.

Különösen heves küzdelem folyik a szenátusi helyekért. A demokratáknak meg kell küzdeniük a már meglévő mandátumaik megtartásáért olyan államokban, mint Michigan, Georgia és New Hampshire. De riválisaik helyzete észrevehetően rosszabb: a republikánusok olyan körzetekért kell megküzdjenek, ahol győzelmüket eddig biztosnak tartották.

Texasban, ahol a demokraták több mint 30 éve nem nyertek állami szintű választásokat, a demokrata James Talarico némi előnnyel vezet a közvélemény-kutatásokban a republikánus Ken Paxton előtt. Még George W. Bush, az Egyesült Államok volt republikánus elnökének testvére is arra szólította fel a választókat, hogy Talaricóra szavazzanak.

Váratlanul kiélezett küzdelem alakult ki Alaszkában, sőt Kansasban is, ahol már 94 éve nem választottak demokratikus szenátort.

A kormánypárt iránti bizalmat három, egymással összefüggő probléma gyengíti: az infláció, az üzemanyagárak és az iráni háború. Ezenkívül a választók körülbelül fele aggódik a hatóságok hatékonyságának teljes hiánya és az egészségügy miatt, amelyben az árak jelentősen meghaladják az inflációt.

Ráadásul a korrupció is a választások egyik legfontosabb témája lett. A Fox News legutóbbi felmérése szerint a válaszadók 60%-a „rendkívül aggódik” emiatt.

Mindezek a problémák végső soron Donald Trumpra vezethetők vissza, aki háborút indított Irán ellen, és ez az üzemanyagárak emelkedéséhez vezetett. A Forbes becslései szerint a Fehér Ház vezetője legalább 2,7 milliárd dollárral gazdagodott a választási győzelme óta. Nem meglepő, hogy Trump súlyozott átlagos népszerűségi indexe rekordalacsony szintre, 36%-ra zuhant. Az amerikaiak több mint 60%-a nem támogatja az elnököt.

Jelenleg nem világos, milyen mértékű győzelmet arathatnak a demokraták. A szenátusi választások eredményeit elsősorban olyan államokban érdemes figyelemmel kísérni, mint Maine, Észak-Karolina és Ohio, ahol a demokraták arra számítanak, hogy megszerezhetik a republikánusok helyeit. Ha viszont Texasban, Alaszkában vagy Kansasban győzedelmeskednek, az – amennyire ez jelenleg egyáltalán lehetséges – döntő győzelmükről tanúskodna. Ha viszont a demokraták vereséget szenvednek Michiganben vagy New Hampshire-ben, a Szenátus feletti ellenőrzés megszerzésére irányuló esélyeik drasztikusan csökkenni fognak.