#Telegram

Putyin talán elrendelhetné a szesztilalmat. Attól biztos vége lenne. Neki is, a rendszerének is. Mást egyelőre nem tudok elképzelni.

Nem érdemes túlgondolni az esetet és nem érdemes túl messzire menő következtetéseket levonni belőle. Remeszlo nem hős, nem lázadó és nem megtért bárány, hanem briganti, mint egész életében volt és lesz is. Ennyi az egész.

Ne tekintsük a Digitális Polgári Köröket vagy a Harcosok Klubját, ezek nevetséges kisvállalkozások. Képzeljük el, hogy a magyar állam betiltja az összes közösségi oldalt, üzenetküldő alkalmazást, csevegőt és elektronikus levelezőprogramot, amit nem tilt be, annak lehetetlenné teszi a működését és cserébe a saját, finoman szólva is alig működő, ám univerzálisnak mondott alkalmazását ajánlja.

Mivel ma reggelre nem tört ki a béke a Trump-Putyin csúcstalálkozó következtében, sőt, semmi sem tört, se be, se ki, érdemes most egy olyan jelenséggel foglalkoznunk Andrej Percev elemzése nyomán, amiről majdnem megfeledkeztünk a Nagy Alaszkai Békeláz miatt. Jelesül azzal, hogy Oroszországban kezd leállni a lakossági kommunikáció.

Gyanakvó olvasók sokszor teszik fel a kérdést, hogy honnan tudja a sajtó azt, amit tud. Ez az igazán gyanakvóknál azzal is párosul, hogy a szegény tollforgatót azzal vádolják, miszerint mindenféle titkosszolgálatok ügynöke volna – nos, erről szó sincs, az adatok megszerzése egyszerű piaci tranzakciók eredménye. És mostanáig nem is került különösebben nagy pénzbe az ilyesmi.

Kérem, én tapasztalt, sokat látott ember vagyok, de ma alaposan meglepődtem. Először is nem hittem volna, hogy egy ostoba képernyőfotó alapján elindulva – amin a „Pravda Luxembourg” fejléc volt látható – a világ legnagyobb orosz álhír-hálózatára bukkanok. Aztán meg azt sem hittem volna, hogy az orosz szolgálatok tökéletes amatőrökkel készíttetik az álhírlapjaikat. Végül pedig azt hittem volna a le

Az orosz IT-szektorral kapcsolatban két legenda tartja magát makacsul: az egyik, vatnik körökben terjedő verzió szerint az oroszok valóságos mágusok, ha számítógép közelébe kerülnek, nem ismernek sem határt, sem tűzfalat, bárhová bejutnak, mindent megoldanak és az orosz hardvereknek nincs párjuk sehol a világon. Ami mondjuk igaz is, csak épp nem jó értelemben.

Lezárult a romániai elnökválasztási kampány, hála az Égnek, ugyanis ez még az ottani történelemben is a leghosszabb volt ebben a műfajban, és kezdenek megjelenni az eddig titkosított elemzések. Az alábbiakban ismertetem az OpenMinds vizsgálatának eredményeit, melyekből világosan kitűnik, hogy Moszkva nem kevés pénzt ölhetett a romániai szavazók befolyásolásába, és csak azért nem járt sikerrel, mer

Pár éve elhunyt kolléganőm, főszerkesztőm - nyugodjon békében - szokta volt mondogatni a sajtóról, ha ritka pocsék írást olvasott, hogy „kérem, ez valamikor egy szakma volt”. Ugyanez mondható el a hírszerzésről és szabotázsról is: hol van már az az idő, mikor a britek a második világháború alatt gondosan kiképezték a SOE tagjait, és ha bajba kerültek, a lehetőségekhez képest igyekeztek kimenteni ő

Régi és rossz emlékű fogalom a revolver-újságírás, körülbelül a tizenkilencedik század második és a huszadik század első felében dívott ez a fajta bűncselekmény – mert a sajtóhoz nem sok köze volt. Annál több a zsaroláshoz: zuglapok álhírlapírói azért követeltek annak idején nagyobb összegeket gazdag emberekről, hogy ne írjanak róluk kompromittáló dolgokat, akár igazak lettek volna az állításaik,

Kérem tisztelettel, a mai napon úgy alakult a helyzet, hogy igazán nagy, grandiózus témák nincsenek. Illetve dehogy nincsenek, csak az a legérdekesebb például 23 oldal lenne, amit eleven ember nem képes végigolvasni. Az a magyar sajtóban már kisregénynek számít. Magyar nyelvterületen az olvasó a hatodik-hetedik oldalon becsukja az írást és reklamáló kommentet ír a „terjengősségről”, bár megnézem é

Pavel Durov ügyében ma csak pár fontosabb dolog történt. Most, amikor ezeket a sorokat írom, bíróság előtt áll, de ez a szerv most nem ítéletet hoz az ügyében, hanem csak arról dönt, hogy meghosszabbítsák-e az előzetes letartóztatását – érzésem szerint meg fogják, túl nagy hal ő ahhoz, hogy elengedjék. Szintén mai hír, hogy bátyját, a zseniális programozót, Nyikolajt is körözik, ugyanazon vádak al

Egyre érdekesebb dolgok derülnek ki Pavel Durovról, ma ugyan csak két fontos mozzanatra derült fény, de ezek roppant lényegesek, bár emiatt ez a mai anyag kissé hosszú lesz, tessék némi hideg élelmet bekészíteni az olvasgatás mellé. Italra most nincs szükség, megrázó vagy undorító dolgok nem kerülnek szóba, de előre jelezném: az írás második fele kicsit szövevényes lesz, érdemes figyelmesen olvasn

Tegnap már elkezdtem foglalkozni Pavel Durov letartóztatásának titokzatos esetével, melyben ma csak két fejlemény történt: meghosszabbították emberünk előzetes letartóztatását, és a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov kategorikusan tagadta, hogy Durov és Putyin (vagy az Elnöki Adminisztráció bármely tagja) találkoztak volna Bakuban.

Aki úgy érzi, hogy az Ukrajnában zajló teljes körű orosz megszállás képei valamiféle posztapokaliptikus filmre emlékeztetik, nem téved nagyot: ez valóban Mad Max világa, főleg azért, mert mindkét félnek folyamatosan improvizálnia kell a haditechnikai eszközök terén. Sok mindenről, ami új, kiderült, hogy használhatatlan, más, régi dolgok meg máig hasznosak. És ennek az ellenkezőjére is van példa.