Szele Tamás: A leárazott diverzánsok

Pár éve elhunyt kolléganőm, főszerkesztőm - nyugodjon békében - szokta volt mondogatni a sajtóról, ha ritka pocsék írást olvasott, hogy „kérem, ez valamikor egy szakma volt”. Ugyanez mondható el a hírszerzésről és szabotázsról is: hol van már az az idő, mikor a britek a második világháború alatt gondosan kiképezték a SOE tagjait, és ha bajba kerültek, a lehetőségekhez képest igyekeztek kimenteni őket? A mai orosz zsoldban álló diverzánsokat már a saját feljebbvalóik robbantják fel, hogy ne kelljen nekik kifizetni a Júdás-pénzt – mint a CEPA idevágó elemzése írja.

Március 11-én két ukrán tinédzser épp egy improvizált robbanószerkezetet akart elhelyezni a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszkban, amikor az őket toborzó orosz ügynökök távirányítással felrobbantották a bombát. Egyikük meghalt, a másik kórházba került. Az ukrán hatóságok szerint a tinédzsereket Moszkva szervezte be a Telegramon keresztül – könnyű pénz ígéretével csábították el őket.

Az orosz hírszerzés hasonló módszerekkel vett rá egy 15 éves lányt, hogy öngyilkos merényletet kövessen el egy rendőrőrs ellen Csernyihiv északi városában. A lány termoszba rejtett bombáját a lányt GPS-en követő orosz ügynököknek kellett volna távolról felrobbantaniuk, de az ukrán hírszerzés felfedte a tervet, és sikerült egy álszerkezettel helyettesíteniük a bombát.

Egy másik esetben egy mikolajivi nőt csellel rávettek, hogy Valentin-napon elvigyen egy bombát egy ukrán katonákból álló csoporthoz, ahol a kezelői távolról felrobbantották azt. A nő és egy másik személy meghalt. Nyolc ember megsebesült.

Oroszország a Telegramon és a darknet fórumokon keresztül is toboroz ukránokat – gyakran gyerekeket –, hogy kriptopénzért cserébe gyújtogatásos és robbantásos támadásokat hajtsanak végre katonai járművek és sorozóirodák ellen. A támadások mintegy 90 százaléka pénzügyi ösztönzőkhöz kapcsolódik, bár Dmytro Sumejko kijevi rendőrfőnök szerint az elkövetők közül még senki sem kapta meg a beígért 600 és 1000 dollár közötti összeget.

Az orosz hírszerző ügynökségek által az Ukrajna és Nyugat-Európa elleni szélesebb körű hibrid háború részeként szervezett műveleteket a Kreml propagandája hamisan a belföldi ellenállás akcióiként állítja be, miközben Kijevnek nehézséget okoz, hogy minél több embert mozgósítson a frontra. Az ukrán bűnüldöző szervek vizsgálatai szerint a 2024-ben őrizetbe vett 450 gyújtogató többségét nem Moszkva támogatása, hanem anyagi haszonszerzés motiválta. Az ukrán beszervezettek több mint egyötöde gyerek volt, közölte az SZBU hírszerző ügynökség .

A biztonsági erők most elindítottak egy Telegram chatbotot, „Burn the FSB Agent” néven, amely arra ösztönzi a polgárokat, hogy jelentsék az orosz beszervezési kísérleteket. December közepe óta több mint 1300 bejelentés érkezett a boton keresztül. Az SZBU szerint Oroszország az utóbbi időben több terrorcselekménnyel is próbálkozott, de kevés sikert ért el.

Már voltak viták Ukrajnában a Telegram betiltásáról, amelyet két orosz testvér alapított, de továbbra is központi szerepet játszik az ország mindennapi életében. Az alkalmazás létfontosságú a légi riadók bejelentésében és a hírközlésben, annak ellenére, hogy időközben az orosz hírszerző szolgálatok toborzóeszközévé is vált.

Az ukránok mintegy 70%-a elsődleges hírforrásként támaszkodik a Telegramra, és a légitámadások idején valós idejű frissítésekért fordulnak az alkalmazáshoz. Kijev a riasztások megosztására és az oroszok által megszállt területekről történő hírszerzésre is használja.

Ukrajna megtiltotta a kormány, a hadsereg és a kritikus infrastruktúrák alkalmazottainak, hogy a Telegramot állami eszközökre telepítsék. A tisztviselők nemzetbiztonsági aggályokra hivatkoztak, amikor szeptemberben bejelentették a korlátozást, és figyelmeztettek, hogy Moszkva kibertámadásokra, adathalászatra és célzott rakétacsapásokra használja az alkalmazást.

A civilek toborzása nem újdonság, hasonló technikákat állítólag mindkét fél alkalmaz (bár az öngyilkos merényleteket csak Oroszország alkalmazza). 2023-ban a Kreml azt állította, hogy ukrán ügynökök idős oroszokat csaptak be oly módon, hogy rendőrnek vagy hitelezőknek adták ki magukat, és felajánlották, hogy visszaszerzik a tőlük ellopott megtakarításokat, ha felgyújtják a katonai toborzóközpontokat.

Volodimir Dubovyk, a CEPA nem rezidens vezető munkatársa szerint a közösségi média és az üzenetküldő alkalmazások könnyebb és költséghatékonyabb módot kínálnak az ügynökhálózatok toborzására, koordinálására és a velük való kapcsolattartásra, mint a hagyományosabb eszközök. És a fókusz egyre szélesedik, mivel Oroszország egyre inkább az ilyen alkalmazásokat használja az árnyékháború folytatására Európa-szerte.

Mivel a háború kezdete óta a legtapasztaltabb hírszerző tisztjei közül sokakat kiutasítottak, és az Európába belépő ügynökeire vonatkozó korlátozások szigorodtak, Moszkva a közösségi médiában elérhető alacsony szintű újoncok felé fordult. Ezeket az „eldobható ügynököket” szabotázsra és destabilizációs küldetések végrehajtására használják fel, beleértve a NATO infrastruktúrája és Ukrajnába tartó felszerelések elleni támadásokat.

Az Egyesült Királyságban például az Oroszországgal kapcsolatban álló Telegram-csatornák a jelentések szerint kriptopénzt kínálnak fel muszlimellenes graffitikért és mecsetek elleni támadásokért cserébe, a brit társadalom destabilizálására irányuló erőfeszítések részeként.

„

A hadseregek már régóta alkalmaznak egyszerű embereket a kémkedésben” – mondta Treston Wheat, az Insight Forward kockázati tanácsadó cég geopolitikai vezetője, a Georgetown Egyetem adjunktusa. „Gondoljunk csak az amerikai függetlenségi háború Culper Ringjére vagy a civil kémekre a második világháború idején”.

Szerinte a polgári lakosság beépítése a titkos műveletekbe a helyi ismeretek és hálózatok hadviselésben való kihasználásának bevált megközelítése.

Ugyanakkor a hiszékeny vagy kiszolgáltatott emberek öngyilkos merényletekre való toborzása újdonság Európában, még ha ismerős is az Izraelt célba vevő arab terrorista csoportok számára.

A közösségi média elterjedtsége miatt nincs könnyű megoldás a problémára. A Telegramot kiemelt veszélyforrásnak tekintik, és a kényes kommunikációt olyan titkosított alkalmazásokba próbálják áthelyezni, mint például a Signal, de vannak bizonyítékok arra, hogy az orosz kibercsoportok ezt az alkalmazást is mind gyakrabban veszik célba.

Európa többi részének tényleg oda kell figyelnie. Ahogy a hibrid hadviselés egyre szélesebb körűvé válik, és a civil részvétel is egyre nagyobb méreteket ölt, az Ukrajnában most tesztelt módszereket egyre gyakrabban fogják alkalmazni az egész kontinensen.

Hamarosan nyugat-európai tinédzserek lehetnek azok, akik bombákat helyeznek el saját országukban. Egy rossz ukrajnai békeszerződés sok orosz terrorizmus-szervező és ügynök kapacitását szabadítaná fel, hogy szabotázs- és felforgató tevékenységüket Európa szívében végezhessék.

Azért eltöpreng az ember: maximum ezer dollárt ér ezeknek a nyomorult, fröccsöntött, eldobható kémpalántáknak az élete? De annyit sem, mert az oroszok ki sem fizetik őket, egyszerűbb végezni velük akció közben. Ez kevesebb, mint egy átlagos magyar fizetés – ennyiért halnak meg? Vagy inkább a tulajdon ostobaságuk miatt?

Mindenesetre elég olcsó lett mostanság az emberélet. Pár fityinget sem ér.

Szele Tamás