Szele Tamás: A brüsszeli trehányok

Aggasztó felfedezést tett a The Insider: az Európai Unió legújabb, az Oroszországi Föderációra vonatkozó szankciós listája szinte az elejétől a végéig hibás. Mintha csak vasvillával hajigálták volna össze, pedig nem azzal tették, hanem mesterséges intelligenciával, ami az eredményt, ha lehet, még pocsékabbá teszi. Valószínűleg itt az ideje egy alapos vizsgálatnak a brüsszeli hivatalok alsó és középső szintjén... de lássuk, miről is van szó.

Arról, hogy orbitális méretű trehányság történt. Úgy tűnik, hogy az Európai Unió legújabb, október 12-én elfogadott szankciócsomagját nem a megbízott hivatalnoki kar, hanem egy nagy nyelvi modell állította össze. A dokumentum számos hibát tartalmaz – többek között olyan vállalatokra való hivatkozásokat, amelyek már régóta megszűntek, születési dátumok nélkül felsorolt személyeket, valamint valódi nevek helyett használt álneveket. A csomagban emellett emelett egyáltalán nem szerepelnek kínai vállalatok, annak ellenére, hogy Kína egyre nagyobb szerepet játszik abban, hogy Oroszország kijátszhassa azokat a szankciókat, amelyek célja az ukrajnai háború során Moszkva katonai-ipari komplexumának működésképtelenné tétele.

Az EU legújabb szankciócsomagja olyan hibákkal van tele, amelyek azonnal szemet szúrnak: latin és cirill betűk keverednek (például az «Акcionерное общество», azaz „részvénytársaság” kifejezésben), születési dátum nélkül sorol fel neveket, valódi vezetéknevek helyett álneveket használ, valamint olyan vállalatokra hivatkozik helyenként, amelyek már régen beszüntették működésüket. Bár egy 1 500 természetes és jogi személyt felölelő dokumentumban elkerülhetetlenek a technikai hibák, a legújabb csomag elkészítésében nyilvánvaló gondatlanságot tapasztalhatunk. Ennek egyik legegyértelműbb jele az, hogy a szöveg egyes részeinek megfogalmazásához úgy tűnik, nagy nyelvi modelleket (LLM-eket) használtak.

„Munkavázlat” és copy-paste

Első pillantásra a sablonos nyelvhasználat talán nem tűnik lényegesnek. Az Európa Tanács 2026/2279 számú határozata mindössze két szabványos kifejezésre támaszkodik az 1 569 személy és szervezet elleni szankciók indoklásához. Ez egyértelmű eltérést jelent a korábbi szankciós csomagoktól, amelyek általában tartalmaztak egy konkrét magyarázatot arra, hogy miért kerültek célkeresztbe az egyes újonnan kijelölt személyek vagy szervezetek.

Ezen felül az EU most először az összes jogi személy nevét szó szerinti orosz átírásban tünteti fel, nem pedig úgy, ahogyan azok Oroszország hivatalos nyilvántartásában szerepelnek. Az orosz szervezetek bejegyzésekor az adatbázis általában tartalmazza mind a teljes, mind a rövidített orosz nevüket, valamint a szervezet által választott angol nyelvű nevet is. Egyes vállalatok átírást használnak ebben a rubrikábann, míg mások fordítást adnak meg.

A legújabb szankciós dokumentumban azonban úgy tűnik, hogy a vállalatneveket gépi úton, alig ellenőrzött minőséggel írta át a rendszer. A nagybetűk használatát mindenhol mellőzték. Míg az Unió korábbi szankciós listáiban is előfordultak hasonló formai hibák, a legújabb csomagban szinte minden jogi személynél ugyanolyan típusú hiba található.

Maga a transzliteráció is következetlen. Úgy tűnik, hogy a különböző bejegyzésekhez különböző rendszereket használtak. A legtöbb esetben a legújabb csomag nem a cirill betűk szabványos transzliterációs rendszerére támaszkodik, hanem a transliterate Python-könyvtár által generált kimenetre, amelyből utólag eltávolították az aposztrofokat. A személyneveket eközben általában a brit-amerikai BGN/PCGN-rendszer szerint adták vissza, bár következetlenül és néha további módosításokkal.

A dokumentum abban is inkonszisztenciát mutat, hogy hol lefordítja az orosz neveket, hol átírja őket, hol pedig mindkét módszert egyszerre alkalmazza. Erre példa a Neva-Ferrit LLC címe. Az eredeti címet – „198320, Szentpétervár, Krasnoje Selo, Svobody utca, 50” – így adták vissza: „98320, Sankt-Peterburg város, Krasnoe falu, ul. Svobody, bld.50.”

Az eredmény olyan módon keveri a fordítást és a transzliterációt, ami alig értelmezhető. A „Krasznoje Szelo” helynevet, amelyet általában tulajdonnévként kellene kezelni, részben angolra fordították „Krasnoe village” formában, míg a „Szvobodu” utcanevet transzliterálták, ahelyett, hogy „Szabadság utca” vagy „A szabadság utcája” formában adták volna vissza.

Erre lehetséges magyarázat az, hogy a dokumentum egyes részeinek generálásához nagy nyelvi modelleket használtak. Ez magyarázhatná a Python-transzliterációs könyvtár használatát is – amikor egy ilyen feladat automatizálására kérik fel, egy mesterséges intelligencia rendszer szkriptet generálhat, és egy ilyen szkript valószínűleg egy meglévő szoftverkönyvtárra támaszkodna.

Ha valóban Python-könyvtárat használtak a cégnevek átírásához, az megmagyarázhatná a szokatlan írásmódok egy részét. Nem magyarázza azonban azokat az eseteket, amikor latin és cirill betűk jelennek meg egyszerre ugyanazon szóban, mint például a Kalinovszkij Vegyüzem nevében: «Акcionерное общество калиновский химический завод».

Hasonló hibák már korábbi szankciós dokumentumokban is előfordultak, de azok általában olyan betűket érintettek, amelyek a latin és a cirill ábécében azonosnak tűnnek – például az A, B, T és E betűket. Azokban az esetekben a hiba szabad szemmel nem volt észrevehető, de szoftverrel kimutatható volt, és nagy valószínűséggel abból adódott, hogy valaki a billentyűzetkiosztás átállítása nélkül gépelt.

A legújabb dokumentum más. Az ábécék keveredése egyetlen szóban inkább jellemző a neurális hálózatok által generált szövegekben előforduló hibákra, különösen akkor, ha a feladat egyszerre több nyelv kezelését igényli.

Egy másik példa a CJSC Tehkrim számára megadott angol nyelvű cím: „Address: 426063, Udmurtskaya Republic of …” Egy emberi fordító vagy egy hagyományos gépi fordító rendszer aligha állítaná elő ezt a megfogalmazást, mivel a szabványos angol forma az „Udmurt Republic”.

Míg egy emberi fordító aligha fordítaná le a kifejezést ilyen esetlen módon, egy nagy nyelvi modell, amely nem szigorúan szó szerint fordít, hanem a legvalószínűbb szósort jósolja meg, minden bizonnyal megtehetné. Mivel számos orosz régiót angolul a „Republic of …” szerkezet használatával adnak vissza, egy modell hihetően előre jelezheti, hogy az „of” szónak az orosz köztársaság nevét kell követnie, még akkor is, ha ez a sorrend helytelen.

Úgy tűnik, hogy a gondatlan átírás a weboldal-címeket is érintette. Például az LLC NPO AMB nevű szervezet weboldala – amelyet az EU szankcióügyi tisztviselői „Obschestvo s ogranichennoj otvetstvennostju Nauchno-proizvodstvennoe obedinenie amb” néven adtak meg – a https://www.licenzia-gos.rf címen szerepel. A probléma nyilvánvaló: a „.rf” kiterjesztésű domain nem létezik. A felsorolt weboldal sem létezik ebben a formában, sőt még a megfelelő cirill betűs változatban, a лицензия-гос.рф formában sem.

A tegnap gyárai

A listán szereplő anakronizmusok egyik jellemző példája a „Novoszibirszki Kísérleti Mérőműszergyár” szövetségi állami vállalat (TIN / INN 5425100089) és igazgatója, Alekszej Tyimofejevics Morozov (2549. sz. megjelölés, TIN / INN 542505153869) elleni szankciók kiszabása.

Ez a vállalkozás már nem létezik, mivel 2021-ben átszervezés útján összevonták a „Nemzeti Vizsgálati Szövetség – Orosz Állami Lőszer-tesztpályák” szövetségi állami vállalattal (TIN / INN 5023002050) történő egyesülés révén. Ez a szervezet szintén szankciók hatálya alá tartozott, de vezérigazgatója, Sztaniszláv Gennadjevics Juzov nem szerepelt az EU szankciós listáján.

Könnyen belátható, hogyan keletkezett egy ilyen hiba. Úgy tűnik, számos vállalatot aszerint vettek fel a lajstromba, hogy, amint az idevágó hivatalos orosz rendelet kimondja:

„Az érintett szervezetek szerepelnek az Oroszországi Föderáció kormánya által nemrég létrehozott listán, amely az orosz katonai-ipari komplexumhoz tartozóként azonosítja őket, és ezért jogosultak az Oroszországi Föderáció kormányától származó támogatásokra.”

Ez arra utal, hogy egy mesterséges intelligencia-modell vagy Python-parancsfájl valószínűleg olyan forráslistát kapott, amely ugyan nagyjából tükrözte az orosz katonai-ipari komplexum összetételét, de nem volt teljesen naprakész. Úgy tűnik, hogy az ebből származó bejegyzéseket a szakértők nem ellenőrizték megfelelően.

Vagy nem ellenőrizték egyáltalán.

Ennél is fontosabb, hogy még egy naprakész lista is korlátozott értékű lenne szankciós eszközként. Az orosz védelmi szektorban működő vállalatok általában nem vásárolnak semmit közvetlenül külföldről, ami azt jelenti, hogy az ellenük bevezetett szankcióknak alig lehet gyakorlati hatása a beszerzésekre. Ehelyett általában külön közvetítő cégek szerzik be az árukat a nevükben – ezt a gyakorlatot az oknyomozó sajtó már többször is dokumentálta, ahogyan az orosz katonai-ipari beszerzéseket tanulmányozó kutatók is.

Még a legújabb uniós csomag felületes átolvasása is legalább 25 eltérést tár fel a listán szereplő szervezetek neveiben és jogi meghatározásaiban, de számos hiba fordul elő a szankciók hatálya alá tartozó személyek beosztásainak megnevezésében is. Egyes esetekben hiányoznak a cégnevek részei, a legtöbb esetben pedig a jogi mmeghatározás, vagy forma van helytelenül feltüntetve.

Például Nyikolaj Nyikolajevics Grecsuskin (2224. sz.) szankció alá került a Textile Trading Company LLC (TIN / INN 9701054138) vezérigazgatójaként. Valójában azonban ezt a tisztséget Anatolij Mihajlovics Trubin tölti be. Ugyanakkor a listán Trubin INN-száma helyesen szerepel: 592003498702. Grecsuskin viszont a vállalat vezérigazgató-helyettese, TIN-száma pedig 253303297804.

Jevgenyija Vlagyimirovna Kovalenko (TIN / INN 525714947515) a „Himreaktiv” részvénytársaság igazgatójaként szerepel. A vállalat vezérigazgatója azonban valójában Vlagyimir Nyikolajevics Ljamkin, akinek TIN-száma 525702072428.

Az OJSC „Radiodetal” vállalat, amelynek adóazonosító száma (TIN) 1308038496, szintén szerepel a szankciós listán. Ennek a cégnek más a szervezeti formája és más a neve – PJSC „Zubovo-Polyansky Radio Component Plant” –, ami ismét arra utal, hogy a felhasznált adatok elavultak.

A listán szerepel továbbá az „Orosz Tudományos Akadémia Szövetségi Állami Intézménye, Szövetségi Tudományos Központjának, Rendszerkutatási Kutatóintézete”, amelynek adószáma 7727086772. Ez szintén anakronizmus. Ezt az intézetet 2023. február 7-én az Oroszországi Föderáció kormányának 268-r. számú rendelete alapján átruházták az Orosz Tudományos Akadémia joghatósága alól a Kurcsatov Intézet Kutatóközponthoz. Jelenlegi neve: „Szövetségi Állami Autonóm Intézmény »Szövetségi Tudományos Központ – a »Kurcsatov Intézet« Nemzeti Kutatóközpont Rendszerkutatási Kutatóintézete«”.

Minden azonos nevű személy szankcionálása

Ahogyan Szergej Jezsov oknyomozó újságíró korábban megjegyezte, az EU tisztviselői Mihail Dorofejev, a Promszvjazbank vezérigazgatója elleni szankciókat kiszabva elmulasztották megadni a középső (apai) nevét, születési dátumát vagy adóazonosító számát, ezzel kockázatnak kitéve az egész világon minden „Mihail Dorofejev” nevű személyt. Az új lista összeállításakor az Európai Bizottság kiterjesztette ezt a gyakorlatot: valójában a jelenlegi szankciós listán szereplő 743 személy esetében egyetlenegynél sem szerepel születési dátum vagy útlevélszám. Ugyanakkor az adóazonosító számokat (TIN) – amelyeket a korábbi szankciós listákon ritkán használtak – feltüntették.

A születési dátumok és útlevélszámok hiánya jelentősen növeli a téves egyezések kockázatát az automatizált szankcióellenőrzés során. A schengeni vagy egyéb vízumkérelmek feldolgozásakor a konzuli tisztviselők általában ellenőrzik a kérelmező útlevéladatait és születési dátumát, de nem vizsgálják az orosz adóazonosító számát.

Végül is, ha egy személyt nyilvánosan nem kapcsolnak össze egy orosz vállalattal alapítóként vagy igazgatóként, a hatóságoknak nincs megbízható módszerük a TIN és az adott személy összekapcsolására nyilvánosan elérhető adatbázisok segítségével, mivel ezek az információk általában nem nyilvánosak. (Ugyanez a probléma merülhet fel a banki megfelelési ellenőrzések során is, amelyek általában a személy teljes nevére és átírására, születési dátumára, útlevéladataira, címére, beosztására és munkáltatójára támaszkodnak – de az orosz TIN-re nem.)

A The Insider már tapasztalta ennek a megközelítésnek a következményeit: az egyik munkatársuk jó ideig nem tudta átvenni a fizetését pusztán azért, mert ugyanaz a vezetékneve, mint egy olyan személynek, akit felvettek a legújabb szankciós listára, és ez arra késztette a kolléga bankját, hogy befagyassza a kifizetést.

Korábban a sajtó már többször is rámutatott az európai tisztviselők által a szankciós listák összeállításakor elkövetett ténybeli hibákra. Például az EU szankciókat vezetett be Mihail Galusztjan komikus ellen, a művésznevét használva (a művész hivatalos neve Nshan). Hibát követtek el a születési dátumát illetően is: Galusztjan 1979-ben született, nem pedig 1970-ben, ahogyan az az EU Tanács végrehajtási rendeletében szerepel. Ezeket a hibákat másfél évvel a dokumentum közzététele után sem javították ki.

Ezek a figyelmetlenségek aprónak tűnhetnek, de komoly jogi következményekkel járhatnak az uniós hatóságok számára. 2025 májusában például egy uniós bíróság feloldotta Andrej Harkovszkij ellen – akit a „Kozák Unió képviselőjének” neveztek – kiszabott szankciókat, miután Brüsszel nem tudta bizonyítani a szervezethez fűződő kapcsolatát. A szankciós listán nem szerepelt a születési dátuma, sem más olyan azonosító adat, amely egyértelműen megkülönböztette volna őt névrokonaitól.

Az októberi csomaghoz hasonló dokumentumok a „Potemkin-szankciók” példái. Az intenzív tevékenység látszatát keltik, és a listák puszta terjedelme lenyűgözheti a laikus megfigyelőt. A valóságban azonban a legújabb csomag teljesen figyelmen kívül hagyja azokat a kínai gyártókat és bankokat, amelyek továbbra is ellátják Putyin háborús gépezetét mindennel, amire szüksége van.

Az elefánt a szobában: Brüsszel figyelmen kívül hagyja Kínát

Az The Insider és más médiumok által végzett vizsgálatok többször is rámutattak Kína vezető szerepére az Oroszországnak szánt kritikus fontosságú áruk szállításában. A kínai gyártók és a hozzájuk kapcsolódó kínai bankok – nem pedig a közvetítő exportőrök vagy importőrök – jelentik a potenciális szűk keresztmetszeteket az orosz gyárak ellátási láncaiban.

A The Insider számos szűk keresztmetszetet azonosított a nagy hatótávolságú pilóta nélküli rendszerekkel – például a Geran támadó drónnal és a Gerbera csalidrónnal –, valamint az első személy-nézetű (FPV) drónok tömeggyártásával kapcsolatos nyomozássorozatában. Mindkettő elengedhetetlenül fontos az orosz háborús gépezet számára. A harci veszteségek mintegy 70%-a az FPV-drónok használatából ered, míg a civileknek és a polgári infrastruktúrának a Geran drónok okozzák a legtöbb kárt.

Az EU legutóbbi szankciós körében felsorolt több száz vállalat között nem szerepelt egyetlen kínai vállalat sem. Sem gyártó, sem viszonteladó. Tekintettel a kínai termékek orosz katonai-ipari komplexumban betöltött, dokumentált szerepére, a kínai szereplők hiánya arra utal, hogy Brüsszelben nincs meg a politikai akarat ahhoz, hogy foglalkozzon az orosz háborús gépezetet fenntartó hajtóerővel: a kínai beszállítóktól származó importtal.

Kérem, ez így nem szankciós lista, hanem egy vastag paksaméta csomagolópapír. Személyes tapasztalatom az, hogy más téren – végeztem már ugyanis munkát az Európai Unió egyik-másik projektjének – az Unió, mint munkaadó, a legmagasabb szintű pontosságot és bizony könyvelési fegyelmet szokta megkövetelni (ez különben a legtöbb nyugat-európai megbízóval kapcsolatban így szokott lenni, még az egyébként könyvelhetetlen tételeket is le kell könyvelni). Hogy miképpen alakulhatott így a szankciós lista sorsa, fel nem foghatom: lustaság, hanyagság épp úgy szerepet játszhatott a dologban, mint a szándékos hibák elkövetése. Mindenesetre azért vagyunk európaiak, hogy ha ez kiderült, ne hagyjuk így, hanem a lehető legsürgősebben javítsuk ki a hibákat, és a felelősök nyerjék el méltó büntetésüket.

Ugyanis ha ennyiben hagynánk a dolgot – oroszok lennénk. És pont azok nem akarunk lenni.

Szele Tamás