Szele Tamás: A Vivaldi-hadművelet

Rendszeres olvasóim megfigyelhették, hogy a Zóna mindig különös súlyt fektetett az ukrajnai harci cselekmények pontos és naprakész bemutatására. Utóbbi időben azért írok ezekről ritkábban, mert – nincs miről. Nem én változtam meg, nem is a lap profilja, hanem maga a háború természete és módszerei. Hogy ez jó vagy rossz, azt egyelőre nem lehet megmondani – de mindenképpen más, mint amit megszoktunk.

A háború első napjaiban, 2022 nyaráig azt mondhatta volna az ember: ez egy páncélos és páncél-elhárító háború. Hatalmas, ötven-hatvan kilométeres orosz harckocsikonvojok nyomultak be Ukrajnába és fulladtak le a raszputyicában, a sártengerben – akkor ismertük meg Szent Javelin nevét is. Később, a szeverodonyecki és liszicsanszki harcok idején tüzérségi háborút emlegettünk, amikor beindult a bahmuti vérszivattyú, első világháborús típusú lövészárok-háborút, anyagháborút, kimerítő háborút. Végül átvették az uralmat a drónok és a rakéták. Most nincs egyértelmű front, nincsenek nagy áttörések, előrenyomulások, visszavonulások, kiszélesedett az arcvonal hátországa és drónok járnak mindenütt. Többnyire beszámolni sincs miről.

Stratéga legyen a talpán, aki ilyen körülmények között látványos eredményt képes felmutatni – az ukrán erőknek azonban most mintha sikerülne a Novaja Gazeta Evropa elemzése szerint.

Az ukrán fegyveres erők újabb sikerekről számoltak be a „Vivaldi” hadművelet során. Andrej Bileckij dandártábornok, a 3. hadtest parancsnoka szerint a harcok során az ukrán katonáknak több, mint 250 orosz katonát sikerült foglyul ejteniük.

Orosz hadifoglyok

A 3. hadtest parancsnoka közölte, hogy a „Vivaldi” hadművelet harmadik szakaszában – amelyet Andrej Bileckij fordulópontnak nevezett – az orosz hadsereg 2 ezer katonát vesztett.

„Teljes oroszok egységek adták meg magukat, tisztekkel, pilótákkal és tüzérséggel együtt” – jegyezte meg Bileckij.

A tábornok azt is elmondta, hogy a hadművelet harmadik szakaszának fő célja Novoje falu felszabadítása volt a Donyecki Területen. Ez a település az orosz hadsereg számára kulcsfontosságú csomópont. „Aki ellenőrzi a falu környéki magaslatokat, azé a kezdeményező erő a helyszínen” – magyarázta Bileckij. A 3. hadtest parancsnoka kiemelte, hogy az oroszok kezdetben biztosak voltak abban, hogy az ukrán fegyveres erők támadásának fő irányvonala a Sandrigolovo–Zelenaja Dolina közötti terület, és ez arra késztette őket, hogy „értelmetlenül elpazarolják tartalékaikat az ezen irányú ellentámadásokra”. A tábornok szerint az oroszok átaludták a valódi támadást, amely Novij elfoglalására összpontosult. Ezenkívül Andrej Bileckij kijelentette, hogy az ukrán fegyveres erők az utóbbi időben 51 négyzetkilométernyi ukrán területet szabadítottak fel. A támadó hadműveletek kezdete óta ez a mutató 176 négyzetkilométerre nőtt.

Az orosz Védelmi Minisztérium egyáltalán nem kommentálta Andrej Bileckij nyilatkozatait a foglyokról és az ukrán fegyveres erők előrenyomulásáról. Ugyanakkor a minisztérium Telegram-csatornáján megjelentek egyes bejegyzések, amelyek szerint az orosz hadsereg továbbra is ellenőrzése alatt tartja a Donyecki Terület településeit. Így az oroszok állítólag „biztosan tartják pozícióikat” nemcsak Novoje faluban, hanem Veszeloje Polje, Novomihajlovka, Redkodub és Jampol településeken is. Emellett az orosz parancsnokság jelentette Novovodjanoje falu elfoglalását is.

Oleg Carev, az ukrán Verhovna Rada volt képviselője, aki ma oroszbarát álláspontot képvisel, szeptember 29-én a Telegram-csatornáján azt írta, hogy az ukrán nyilvános csatornák egymást túllicitálva mutatják be az orosz hadifoglyokról készült felvételeket. Mint megjegyezte:

„Az ukrán fegyveres erők 3. hadtestje közzétett egy videót, és kijelentette, hogy a „Vivaldi” hadművelet következő szakaszában a Krasznolimanszk (ukrán nyelven egyszerűen Liman) környéki harcok során több mint 250 katonánk került fogságba. Közöttük – az ukrán fél szerint – tisztek, pilóták és tüzérek is vannak. A mi Védelmi Minisztériumunk és a Főparancsnokságunk egyáltalán nem kommentálta ezeket a felvételeket. Vajon mindannyian orosz katonák? Egyszerre fogták el őket, vagy hónapokig gyűjtötték őket össze különböző területeken, majd így terelték egyetlen csoportképbe? Szeptember 19-én a Védelmi Minisztérium csatornáján azt írták, hogy Krasznij Limanban folytatódik a városrészek megtisztítása az ukrán fegyveres erők egymástól elszigetelt tagjaitól. Kilenc nappal később az ember több száz orosz foglyot lát, akik – ahogy állítják – ugyanabból az irányból érkeztek.

Kinek hisznek az emberek? Ideje elmondani az igazat. Be kell ismerni, hogy a helyzet ezen a fronton eltér a legutóbbi hivatalos jelentéstől. Be kell jelenteni, hogy megnézzük a felvételeket, tanulmányozzuk őket, pontosítjuk a foglyok számát és nevét, valamint a körülményeket, de mindent megteszünk, hogy mindenkit hazajuttassunk.

Aztán őszintén el kell mondani, hol és mikor fogták el a fiainkat? Ez egy egyszeri esemény, vagy több hónapos harcok eredménye? Ha Kijev különböző időpontokban foglyul ejtett embereket egyetlen képen szerepeltetett, ezt be kell bizonyítani és meg kell mutatni. Ha pedig ez valódi kudarc, azt be kell ismerni és meg kell magyarázni.”

Akik bekerítették magukat

– A limani harcok során az ukrán védelmi erők valóban körülbelül 250 orosz katonát ejtettek fogságba – erősíti meg Roman Szvitan, a Ukrán Fegyveres Erők tartalékos ezredese és katonai szakértő. – Főként gyalogosokról van szó, akik behatoltak a szürke zóna mélyére, és a települések romjai között rejtőztek el. A 3. hadtest történetesen éppen ezeket a romokat tisztította meg, és szó szerint kikergette a pincékből az ott megbújó ellenséges katonákat. Meg kell jegyezni, hogy az orosz katonák az ukrán fegyveres erők hátországába való beszivárgás során gyakorlatilag maguk meneteltek a bekerítésbe. Az ukrán védőknek csupán el kellett vágniuk őket a logisztikától, és meg kellett szakítaniuk a lőszer, élelmiszer és minden szükséges ellátmány szállítását. Végül az oroszok 3–4 fős csoportokban adták meg magukat, ahogyan a frontvonalon is előrenyomultak.

– A 3. hadtest által bemutatott videón az elemzők legalább 66 orosz katonát számoltak össze – mondja Kirill Mihajlov katonai elemző. – De valójában többen vannak ott, mert a hátsó sorokban lévőket nem lehet látni az elöl állók mögött. A „Vivaldi” hadművelet május óta folyik, és a jelentések szerint előkészítő szakaszában a falvak megtisztítására került sor az oda beszivárgott oroszoktól, akik leggyakrabban az ukrán állások mögött, saját csapataiktól elszigetelten lappangnak, és nincs lehetőségük ellenállni az ukrán drónos rohamcsapatoknak. Ezért teljesen valószínűnek tűnik, hogy ennyien adták meg magukat a hadművelet során.

– A „Vivaldi” hadművelet során az utóbbi időben megsemmisített 2 ezer orosz katonára vonatkozó adatok kizárólag a dokumentumokkal alátámasztott eseteket veszik figyelembe – jegyzi meg Roman Szvitan. – Valójában Liman közelében összesen már legalább egy orosz dandárt, azaz 3–4 ezer megszállót semlegesítettek. Összességében pedig az orosz haderő-csoport Kupjanszk és Liman térségében jelenleg körülbelül 150 ezer főt számlál.

– Az orosz katonák fogságba ejtése a Liman környékén történt, a Nitrusz és a Fekete Zserebec folyók között, a Sandrigolovo, Novoszelovka, Srednye, Katyerinovka, Reckodub és Novoje falvak által határolt területen – mondja Alekszandr Kovalenko, az „Információs Ellenállás” csoport katonai-politikai elemzője. – Az ukrán katonai források szerint a fogságba esettek között akadtak egyszerű közkatonák, drónoperátorok és tisztek is. Ennyi orosz katona elfogása nem túl gyakori jelenség. Az ukrán fegyveres erők korábban a 2022-es harkivi hadművelet során, valamint a 2024-es kurszki offenzíva során ejtettek nagy számú foglyot.

De figyelembe kell venni, hogy a 250 orosz nem egyszerre, hanem a „Vivaldi” hadművelet jelenlegi szakaszának néhány napja alatt adta meg magát. Összességében a most aktív hadműveletek ideje alatt az oroszok mintegy 5 ezer katonájukat vesztették el, akik vagy meghaltak, vagy megsebesültek.

Vivaldi: Ősz

A szakértők úgy vélik, hogy a „Vivaldi” hadművelet harmadik szakaszában az ukrán fegyveres erők meghiúsították az orosz hadsereg terveit a Donbássz teljes elfoglalására, és átvették a kezdeményezést a donyecki régióban, a Liman környékén folyó harcokban.

– Jelenleg a „Vivaldi” hadművelet körülbelül fele már lezajlott – nyilatkozta Roman Szvitan. – Ennek eredményeként az ukrán fegyveres erőknek sikerült semlegesíteniük az orosz fegyveres erők Szvjatogorszk és Liman irányába tervezett támadásának veszélyét. Jelenleg az ukrán fegyveres erők előtt az a feladat áll, hogy eljussanak a Fekete Zserebec folyóig, és védelmi vonalakat alakítsanak ki annak partján. Biztos vagyok benne, hogy ezt a feladatot teljesíteni fogják.

Alekszandr Kovalenko egyetért azzal, hogy a „Vivaldi” hadművelet jelentősen csökkentette az oroszok aktivitását a Nitrusz és a Fekete Zserebec folyók környékén. Gyengült az orosz hadsereg nyomása az ukrán fegyveres erők állásain a Borovszkot övező magaslatok levágott kiugrásánál, Novomihajlovka és Pjervomajszkoje falvak közelében. Emellett az ukrán fegyveres erőknek sikerült semlegesíteniük a Limanra jelentett veszélyt. A 3. hadtest kiterjeszti az ellenőrzési zónáit a város közelében, és ellentámadáősi műveletekbe kezd a Sziverszkij Donyec folyó mindkét partján, megtisztítva a Szlavjanszk–Kramatorszk hídfő keleti szárnyát, és előrenyomulva a Fekete Zserebec felé. Az oroszok kénytelenek más térségekből átcsoportosítani egységeiket ezekre a területekre, gyengítve ezzel az ottani állásaikat.

A „Vivaldi” hadművelet – Kirill Mihajlov szavai szerint – máris meghiúsította az oroszok operatív terveit, amelyek szerint északról akarták bekeríteni a Szlavjanszk–Kramatorszk agglomerációt; ehhez el kellett volna foglalniuk Limant és Szvjatogorszkot, hogy eljussanak Szlavjanszkig és az agglomeráció nyugatról érkező logisztikai útvonalaihoz.

Roman SZvitan szerint egyelőre lehetetlen megnevezni a „Vivaldi” hadművelet során felszabadított ukrán települések pontos számát. Hiszen csak akkor lehet kijelenteni, hogy egy adott falu teljes mértékben az ukrán fegyveres erők ellenőrzése alatt áll, ha ott az ukrán fegyveres erőkhöz tartozó állandó helyőrség van. De egyes településekre, ahol nincsenek orosz védelmi erők, az ukránok egyáltalán nem is mennek be.
Roman Szvitan szerint egyébként a frontvonal a szó hagyományos értelmében ma már nem létezik. A harcérintkezési vonal helyett egy több mint 40 kilométer széles, elmosódott szürke zóna alakult ki.
– A limani szakaszon a harcok során pilóta nélküli járműveket és földi robotizált rendszereket vetettek be, amelyek az első szakaszban számos különböző feladatot oldottak meg – fejezi be a beszélgetést Alekszandr Kovalenko. – Például a szárazföldi drónok végezték az aknamentesítést, és két éjszaka alatt körülbelül 30 kilométernyi útszakaszon hatástalanították a robbanószerkezeteket. Az ukrán szárazföldi drónok légi drónokkal összehangolt műveleteik során csapásokat hajtottak végre az ellenség hátországában. A robotizált rendszerek aknatűz alatt tartják az orosz logisztikai vonalakat, és a rájuk szerelt gránátvetőkkel és lőfegyverekkel csapásokat mértek az orosz fegyveres erők állásaira. Széles körben alkalmaztak földi kamikaze drónokat is, amelyek közül az egyik – egy robbanóanyaggal megtöltött, távirányításúvá alakított öreg szovjet BTR–60 – porrá zúzott egy jól megerősített orosz védelmi erősítést. A „Vivaldi” hadműveletet nemcsak a jelenlegi háborúban, hanem a fegyveres konfliktusok egész modern történetében is a legfejlettebb technológiájú hadműveletnek nevezhető.

És, ha jobban belegondolunk, a „Vivaldi”-hadművelet még csak most érkezett a feléhez, de már van miről beszámolni, már vannak áttörések, visszavonulások – természetesen ukrán áttörésekről és orosz menekülésekről beszélünk. Ha ez így folytatódik, Putyin lemondhat a Donbásszról – sugárhajtású orosz drónok ide vagy oda, azoknak az ellenszerét már amúgy is megtalálta Robert Brovdi.

Csak vége lesz ennek a háborúnak egyszer, és hazakullog az utolsó megszálló orosz katona is. Sajnos azonban ez nem holnapra várható – addig is örüljünk annak, aminek lehet.

Szele Tamás