Szele Tamás: Szabotőrök és bűnözők

Bár hét vége van, a világpolitika malmai és húsdarálói most is járnak: Trump gyanús dízelolaj-üzlete, melyet Putyinnal kötött, minden elhomályosítani látszik, de ne hagyjuk, hogy eltereljék a figyelmünket az Európa ellen zajló, Moszkva által államilag támogatott terrorháborúról. A The Insider és a Bellingcat a Der Spiegellel karöltve sikeresen tisztázta a Lipcse/Halle repülőtéren kudarcba fulladt merényletkísérlet utolsó részleteit is, melyeket az alábbiakban ismertetek, saját megjegyzéseimmel, ezeket szokás szerint csillag alatt, a bekezdések végén teszem meg.

Maga az esemény

Az augusztus elején a németországi Lipcse/Halle repülőtéren meghiúsult szabotázsakciót követően számos médium – a bűnüldöző szervek forrásaira hivatkozva – megnevezte az elkövetők egy részét, és beszámolt az orosz katonai hírszerző ügynökség (GRU) valószínűsíthető részvételéről. Konkrét bizonyítékokat azonban nem tudtak felmutatni. A The Insidernek nemcsak sikerült közvetlen bizonyítékot találnia arra, hogy a szabotázs-akciót a GRU szervezte, hanem azonosította a lipcsei merényletben részt vevő további ügynököket is, akik korábban már kapcsolatba hozhatók voltak lengyelországi szabotázs-akciókkal.

Augusztus 4-én este egy robbanóanyagot szállító drón csapódott egy ukrán An–124-es teherszállító repülőgép szárnyába, amely a németországi Szászországban található Lipcse/Halle repülőtéren állt. A szerkezet nem robbant fel, és a drón a földre zuhant, ahol néhány órával később egy buszsofőr felfedezte. A repülőgép akkor üres volt, de röviddel a támadás előtt lőszert szállított Franciaországból Lipcse érintésével. Csak találgatni lehet, mekkora pusztítást okozott volna, ha a szabotázsnak sikerül a lőszerrel megrakott repülőgép felrobbantása.*

*Ráadásul az An–124 Ruszlan üzemanyag-tartályai – mint általában – épp a szárnyakban vannak, tehát a gép akkor is elpusztult volna, ha nincs megrakva lőszerrel, de fel van töltve: ha még a lőszerszállítmány is felrobbant volna benne, maga a repülőtér is használhatatlanná vélik, sőt, talán el is pusztul mindenestől

Alexander Dobrindt belügyminiszter kijelentette, hogy a rendőrségi nyomozás és a hírszerzési adatok arra utalnak, hogy Oroszország felelős a merényletkísérletért. A médiában felbukkanó jelentések – a nyomozást ismerő forrásokra hivatkozva – Oleg L.-t és Andrei K.-t jelölték meg gyanúsítottként, akikről azt állították, hogy mindketten kapcsolatban állnak a GRU-val. Az egyik gyanúsítottról úgy tudni, hogy lett állampolgársággal rendelkezik – ezt a lett hírszerző hatóságok is megerősítették –, de akkoriban további részleteket vagy bizonyítékokat nem tettek közzé.

Hogyan szervezte meg a GRU a bukott lipcsei szabotázs-akciót?

2026 januárjának egyik hideg reggelén Denisz Szmoljanyinov GRU-ezredes érdekes társaságban sétálgatott Moszkvában – késharc-edzőjével (aki véletlenül az ortodox egyház diakónusa is), Vlagyimir Trofimovval és a fegyverkereskedő Andrej Uszacsevvel. Nem világos, miről beszélgetett a csoport aznap, de úgy tűnik, Uszacsevnek olyan információi voltak, amiket meg akart osztani Szmoljanyinov katonai hírszerző tiszttel. Séta közben fényképek készültek róluk, melyek nyilvánosságra kerültek.*

*Micsoda figurák vannak a GRU-nál: a késharc-edző, aki egyébként diakónus és fegyverkereskedőkkel andalog, szent titkokról csevegve. Ez már bulgakovi vagy akszjonovi, én mondom.

Az 54 éves Andrej Uszacsev katonai pályafutását az orosz légideszantos erőknél kezdte. 2000-ben kilenc év börtönbüntetésre ítélték egy pénzváltó cég ellen elkövetett fegyveres rablás miatt, és szabadulása után a fegyvergyártás és -kereskedelem területén kezdett el tevékenykedni. Uszacsev cége, az „Oruzsejnaja Palata”, gyorsan felvirágzott, mivel az orosz Nemzeti Gárda (a Roszgvargyija) beszállítójává vált. 2023-ban azonban kiderült, hogy a „Vyzsigatyel” nevű rendszerük valójában nem más, mint egy olcsó kínai drón – a SkyfendHunter SHH100 –, amelyet törvénytelenül importáltak Oroszországba. Uszacsev elhagyta a céget, de a katonai drónok terén szerzett szakértelme miatt továbbra is nagy igény volt ismereteire – ezért keltette fel az orosz katonai hírszerző ügynökség figyelmét.*

*Tehát a szerény, kétkezi fegyveres rabló, akinek nehéz gyermekkora a VDV-nél telt, elárulta a saját hazáját és hadseregét hamis és csempészett drónok eladása útján és ezért jutalmul nem büntették meg, hanem kinevezték drónspecialistának. „Oroszországot, ész, nem érted / méter, sing sose méri fel” írta Tyutcsev és igaza volt.

Uszacsev érdeklődése a drónok iránt nem csupán elméleti jellegű volt. A The Insider által megszerzett és áttekintett számlázási adatai azt mutatják, hogy 2026. július 13-án Uszacsev felhívta Oleg Levuskint, egy pszkovi ismerősét. A mindennapi életben Levuskin hobby-motorosként és kisvállalkozóként volt ismert, aki egy teát, kávét és fűszereket importáló kisvállalkozást vezetett. A GRU számára azonban Levuskinnak volt egy sokkal fontosabb tulajdonsága is: lett állampolgársága, ami azt jelentette, hogy szabadon beléphetett az EU-ba.

Levuskin nem egyedül cselekedett. Azok voltak a bűntársai, akik ténylegesen végrehajtották a kudarcba fulladt szabotázs-akciót – és kiderült, hogy ők már ismerősök voltak a The Insider számára egy két évvel ezelőtt történt, másik szabotázs-akcióból.

Belarusz bűnözők – gyújtogatás a Leroy Merlin áruházban

A nyomozás szerint Levuskin bűntársa, Andrej Karsakov – a Fehérorosz Köztársaság állampolgára, aki Oroszországban él – volt a lipcsei sikertelen szabotázs-akció közvetlen elkövetője (ugyanaz az „Andrej K.”, akire a nyomozás nyilvánosan hivatkozott). A német média beszámolói arra utalnak, hogy Karsakov DNS-nyomait megtalálták egy antennán, amelyet a nyomozók szerint a drón jelének erősítésére használtak, miközben a kezelő a célpont felé irányította azt.

Nem ez volt Karsakov első szabotázsakciója. Kiderült, hogy két évvel korábban részt vett egy gyújtogatási támadásban a lengyel Łódź városában. 2024. július 25-én a Leroy Merlin hipermarketben kigyulladt egy növényvédő szerekkel és rovarirtókkal teli polc. A tűzoltók egy órán belül eloltották a tüzet, a kárt 200 000 zlotyra (körülbelül 45 000 euróra) becsülték. A tűzeset valószínű okaként a raktározási előírások megsértését jelölték meg. Akkoriban a lengyel média nem fordított nagy figyelmet az esetre.*

*Elképzelem a GRU álláshirdetését mondjuk a Komszomolszkaja Pravdában: „Tapasztalt gyújtogatót keresünk, szakmai múlt, büntetett előélet és referenciamunkák bemutatása szükséges, pályakezdők kíméljenek. Piromániások előnyben.”

A bűnüldöző szervek azonban felfigyeltek két gyanús személyre, akik akkoriban Łódźban tartózkodtak. A The Insider azoknak a videofelvételeknek köszönhetően azonosította őket, amelyeken látható volt, amint pénzt vettek ki egy helyi ATM-ből. Kiderült, hogy az egyikük a már említett Karsakov volt, a másik pedig egy másik belarusz, Makszim Lapunov (hivatalosan megváltoztatta a vezetéknevét, de valahogyan sikerült továbbra is a régi útlevelét használnia Makszim Koloszov néven).

A repülőjáratok adatai szerint Lapunov részt vett a lipcsei szabotázsban. 2026. július 19-én, két héttel azelőtt, hogy a drónt felfedezték a német repülőtéren, Lapunov Szentpétervárról Ankarába, majd onnan Belgrádba repült, mégpedig ugyanazon a napon. Az egyik európai ország bűnüldöző szerveihez közel álló, az Insider-nek nyilatkozó források szerint Lapunov valószínűleg Szerbiából jutott át Németországba.

Nem zárható ki, hogy a lipcsei szabotázsban mások is részt vettek. A határátlépési adatok szerint Karsakov gyakran utazott bűntársaival együtt, akik szintén Oroszországban élő belaruszok voltak: Vjacseszlav Ajszin, a volt rendőr Denisz Sulgan és Roman Kovalevszkij (akinek oroszországi bűnlajstromán lopás és rablás is szerepel). Karsakov bűntársainak szerepe a lipcsei szabotázsban továbbra is tisztázatlan, bár érdekes megjegyezni, hogy Ajszin rendszeresen járt Németországba – többek között Lipcsébe is.

Bűnözők a GRU szolgálatában

Szmoljanyinov GRU-ezredes 1976-ban született Cseljabinszkban, ahol elvégezte a Cseljabinszki Felsőfokú Katonai Repülési Iskolát navigátor szakon. Ezt követően Szmolenszkben szolgált, majd továbbképzésen vett részt a moszkvai Narodnovo Opolcsenyija utcai GRU-akadémián. Végül Szentpétervárra költözött, ahol a GRU 172. Parancsnoki és Felderítő Központjában kezdett dolgozni, ahol munkája elsősorban Ukrajnára összpontosult.

Szmoljanyinov bűnözők toborzásában vett részt külföldi küldetések végrehajtása céljából. A független orosz oknyomozó portál, a Dossier Center már 2023-ban beszámolt arról, hogy hogyan toborzott korábban gyilkosságért elítélt neonácikat, hogy ügynökként dolgozzanak Ukrajnában.

A Szmoljanyinov által toborzott bűnözők között megfordultak az orosz alvilág igazi sztárjai is. Például a „Praporscsik” becenevű, egykori GRU-tiszt, Vlagyimir Boriszov az 1990-es években Szentpéterváron megalapította a Falcon–95 nevű szervezett bűnözői csoportot, és számos, a hírszerző ügynökségnél elsajátított módszert alkalmazott, köztük fejlett lehallgatási technikákat és a Lenfilm filmstúdió szakemberei által készített professzionális sminket alkalmazott a bérgyilkosok számára. Számos gyilkosság, emberrablás és több vállalkozás erőszakos felvásárlása ellenére a banda vezetőjének sikerült elkerülnie a komoly vádakat a bíróságon, csupán felfüggesztett büntetést kapott.*

*Oroszországban végül is mindegy, hogy valamelyik szolgálat vagy a szervezett bűnözés alkalmazza a munkavállalót, hiszen a feladatok nagyjából azonosak. A GRU-nál és az FSZB-nél mindenképpen, az SZVR talán kicsit válogatósabb náluk, de nem sokkal.

2014-ben Boriszov megpróbálta létrehozni saját magánkatonai vállalatát (PMC). Ez a kezdeményezés alapozta meg szövetségét Szmoljanyinovval, mivel a GRU abban az időben aktívan támogatta a magánkatonai vállalatok létrehozását, hogy fedést biztosítson műveleteihez. Azonban a néhai Jevgenyij Prigozsinnal ellentétben Boriszov nem ért el nagy sikert. 2017-ben még körözték is az állami tulajdonú Építészeti és Építőipari Tervezési Intézet erőszakos felvásárlása miatt. Bulgáriában rejtőzött el, mielőtt 2021-ben kiadták Oroszországnak.

Boriszovról mostanáig azt hitték, hogy börtönbüntetését tölti Oroszországban. Az The Insider azonban megtudta, hogy röviddel az első bebörtönzése után szabadon engedték, és új útlevelet állítottak ki számára, amelyet azóta is használ kiterjedt külföldi utazásaihoz.

Nos, akkor most már minden részlet világos – ennek a merényletkísérletnek az esetében. Tekintve azonban Oroszország terrorháborúját Európa ellen, érdemes megjegyezni a brigantik neveit. Fogadni mernék, hogy nem utoljára hallunk róluk.

Szele Tamás