Nem, sajnos nem támadt fel Vjacseszlav Tyihonov, sajnos az orosz tudomány arra a bravúrra még nem képes, hogy a holtakat felköltse, bár már dolgoznak rajta – egyszerűen arról van szó a CEPA jelentése szerint, hogy az orosz filmművészetet propagandára használó szervek egyre több kémfilmet rendelnek. Márpedig az orosz kémfilm Stirlitz nélkül lyukas rézkopejkát sem ér, annyit mondhatok – az orosz szo

Nem hétköznapi pálfordulást mutatott be az orosz vezetés a napokban, valósággal diplomáciai hajtűkanyar tanúi lehettünk, hiszen Donald Trump az Egyesült Államok elemi érdekeinek is fittyet hányva visszahelyezte Vlagyimir Putyint a világpolitika színpadára, melyért valóságos hálasortüzet mutattak be Moszkvában a korábbi, ellenséges hangvételű nyilatkozatok helyett. Hát igen: az amerikai elnök szalo

Úgy tűnik, fordulópontjához közeledik az ukrajnai háború. Hogy milyen lesz a kimenetele, azt ember nem képes megjósolni egyelőre, sajnos úgy tűnik, az Amerikai Egyesült Államok új vezetése nem a legigazságosabb megoldásra törekszik. Erről csak egy Churchill-idézet jut eszembe amit a müncheni konferencia után mondott a későbbi brit miniszterelnök.

Egyezzünk meg abban, hogy az autokráciáknak mindig szükségük volt, van és lesz erőszakszervezetekre. Az Egyesült Államok e pillanatokban még nem autokrácia, de viharos gyorsasággal közeledik ehhez az állapothoz, és emiatt Donald Trump nagy dilemmával kénytelen szembesülni. Ugyanis nem áll a rendelkezésére megfelelő csapat.

A jelenlegi geopolitikai helyzet egyik legalapvetőbb kérdése az, hogy milyen állapotban, illetve stádiumban vannak az Oroszországi Föderáció nukleáris és kísérleti fegyverrendszerei. Erről – nem véletlenül – meglehetősen kevés bizonyosat lehet tudni, ezért is értékes a Riddle tanulmánya, mely lerántja a leplet néhány alapvető, ám titkolt problémáról.

Most majd csodálkozni tetszenek, de nem bontok pezsgőt. És nem anyagi okokból, telne rá, nem is azért, mert féltem az egészségemet – egyszerűbb oka van annak, hogy sem nem ünneplek, sem nem gyászolok: várom, hogy mi fog történni. Szűkkeblűség és rövidlátás volna most hejehujázni abból az alkalomból, hogy a Media1 értesülései szerint a Megafon lesz az Origo felettes szerve.

Senki sem tagadhatja, hogy a mostani, információs kor legveszélyesebb jelensége a politikai manipulációra használt félretájékoztatás. Minden állam, minden politikai tömb védekezik ellene az összes rendelkezésre álló eszközzel, és még így is érvényesül Mark Twain gondolata, mely szerint ha a hazugság kap huszonnégy óra előnyt, az igazság sosem fogja utolérni.

Hogy Donald Trump mire készül az Európai Unióval és Ukrajnával kapcsolatban, azt egyrést még csak találgatni lehet, másrészt bizonyos, hogy semmi jót nem várhatunk a tervezett amerikai–orosz tárgyalásoktól. A jelenlegi helyzetet Szergej Radcsenko, a Henry A. Kissinger Központ munkatársa foglalta össze a Moscow Times számára. Lássuk, mire jutott.

Jelentem, ritka madarat fogott a Zóna. Illetve a Critical Threats fogta az ornitológiai kuriózumot, mi csak másodközöljük, ugyanis megítélésem szerint elég fontos tudni azt, hogy mit gondol az IRGC, vagyis az Iráni Forradalmi Gárda a Közel-Kelet jelen helyzetéről akkor, amikor állománya egymás között van és nem kell okvetlenül a propaganda sablonjait harsogja.

Mindig érdekelt, mennyit kereshetnek a politikai propagandisták, hogy fizet manapság az árulás, mennyi lehet a júdáspénz? Nem, mintha üzletágat, profilt szeretnék váltani, az nekem amúgy sem menne, de ha azt tudom, nekem mennyim nincs, legalább azt szeretném tudni, nekik mennyi jut? A The Insider jóvoltából kiderült, mennyit keres a leguszítóbb orosz televíziós talk-showk producere. Jelentem: soka

Olyasmi készülődik szép csendben, ami nagyon komoly hatással lesz a politikai gondolkodásra ezen a bolygón. Még csak nem is titkolják, nyíltan fenyegetőznek vele. Sőt, ahogy én ismerem Elon Musk embereit, már neki is láttak a Szabad Európa és a Szabadság Rádió teljes felszámolásának, Hogy ez miért baj? Arról fog szólni ez a pár sor. Mert igenis nagy baj. Akkor is, ha Mar-a-Lagoból nézvést nem tűni

Ma messze utazunk, a mesés Indiába, remélem, nem mindhiába, ugyanis elég faramuci helyzet alakult ki a szubkontinensen. Már komoly jutalmat is felajánlottak,

Több, mint fontos nyílt levelet tett közzé az orosz emigráns ellenzék három prominens tagja a Washington Postban. Julija Navalnaja, Vlagyimir Kara-Murza és Ilja Jasin arra hívják fel a figyelmet, hogy az online technológiák nagyon könnyen a zsarnokság és azt elnyomás tökéletes eszközeivé válhatnak – ők ezt a saját bőrükön tapasztalták, és rövidesen bárki megtapasztalhatja az ő élményeiket. Attól t

Csúnya szerepeket játszik Moszkva a most zajló globális tragikomédiában, de legalább nem is egyet, hanem egész sokat. Mintha el sem tudná dönteni, micsoda ő valójában: Kínában hűséges barát, aki megpróbál a barátjából megélni, Afrikában és a globális Délen harcos antikolonialistaként építi saját gyarmatosítását, az euroatlanti térségben ravasz intrikus, valóságos Jágó az Othellóból, cselt vet, vih

Lassan kezdünk hozzászokni a tengerfenéken zajló hibrid háborúhoz. Magyarországnak ez az alkalmazkodás valamivel könnyebb, mivel nincs tengerünk, így aztán hajlamosak vagyunk el is bagatellizálni a stratégiai fontosságú adatkábelek vagy elektromos-, esetleg gázvezetékek megszakadását. Különben is, a magyar sajtó kormánypárti része, tehát abszolút többsége azonnal megnyugtatja olvasóit: ezek mindig

Még a cári időkben született meg az alkoholtól erősen befolyásolt orosz katonatisztek között az a meglehetősen helyi jellegűnek nevezhető sport, amit mi csak orosz rulettnek ismerünk és elterjedését nagy örömmel üdvözölték az összes temetkezési vállalkozók.

Már most is akadnak tétova hangok, melyek még halkan, de egyre határozottabban teszik fel a kérdést: kicsoda voltaképpen az úr az Egyesült Államokban, Donald Trump vagy Elon Musk? Ugyanis Musk olyan önbizalommal látott neki feladatának, vagyis az amerikai közigazgatás felszámolásának és pártkatonák kezébe adásának, hogy gyakran de facto elnökként viselkedik. Pedig hivatalosan csak a DOGE vezetője.

Álhírről nem nagyon lehet egyebet írni, mint csalimesét. Bár ez az eset valóban párját ritkítja, ugyanis az államilag agyontámogatott, nagyon gondosan ellenőrzött és talán kissé túlszervezett orosz álhírt-piacon megjelent egy spontán szamárság, majdnem teljesen magától. Ez, kérem, ahogy a Tanúban mondanák, súlyos ébertelenség, és fejek fognak miatta hullani.

Régi és rossz emlékű fogalom a revolver-újságírás, körülbelül a tizenkilencedik század második és a huszadik század első felében dívott ez a fajta bűncselekmény – mert a sajtóhoz nem sok köze volt. Annál több a zsaroláshoz: zuglapok álhírlapírói azért követeltek annak idején nagyobb összegeket gazdag emberekről, hogy ne írjanak róluk kompromittáló dolgokat, akár igazak lettek volna az állításaik,

Sajnos az orosz gazdaság jelen állapota fontos és meghatározó tényezője a világpolitika alakulásának – már amennyiben egyáltalán lehetséges állapotról vagy/sőt gazdaságról beszélni. Sosem álltak a legjobban, de a mostani helyzetüket senki sem irigyelheti. Lássunk erről egy pillanatképet Andrej Percev elemzése nyomán.