Régen volt már a Zónán napi harctéri jelentés, talán a múlt héten, vagy az azelőttin, pedig az ilyesmire is szükség van – akármit is ír az ember a politikáról, gazdaságról, kultúráról, a háború mégis a fronton dől el, ahol néha meglepő, néha pedig könnyen megjósolható események zajlanak. Lássuk, mi áll az ISW mai összefoglalójában a tegnapi hírekről!

Meglehetősen érdekes tanulmány olvasható a tavaly hivatalosan megszüntetett (de titokban továbbra is működő) Szaharov Intézet honlapján, a Sztrana i Miren, aminek a neve egyszerűen „Ország és világ”-ot jelent. Az írás a populizmus természetét elemzi, szerzője Marija Sznyegovaja politológus, a Walsh School of Foreign Service (Georgetown Egyetem) posztdoktori ösztöndíjasa, a Stratégiai és Nemzetközi

Hát akkor essünk neki ennek az írásnak is, bár se testem, se lelkem nem kívánja. A világ tele van csodás, érdekes vagy borzalmas dolgokkal, de a honi közönség ma reggel óta mintha kizárólag Magyar Péter és az ATV viszonyára lenne kíváncsi. Nos, ha mindenkit ez érdekel, és semmi más, akkor én is szólok pár szót az ügyben, garantálom, hogy egyik oldalnak sem fog tetszeni, amit mondok.

...az a nad elefánt az oroszlán barlangjába?

Az Oroszországi Föderáció újfajta drónokat készül bevezetni, amelyekben a hadsereg nagy fantáziát lát – én már kevésbé, nem annyira új ez a fegyver, lényegében véve az a különbség közötte és a mostani drónok között, hogy pontosabb célzásra képes, két rakétát is elbír és újra felhasználható. De nem várnák tőle fordulatot a háború menetében.

Trójai faló, írja egy kedves hölgy a Facebookon. „Magyar rátalált a Szent Grálra, a nemzeti érzület Fideszétől eltérő, produktív változatára ('modernizációs nacionalizmus'), ami az elkövetkező fél évszázadban a magyar politikai kultúra nyugati felzárkózásának alapja lehet”, írja Béndek Péter ugyanott.

Ma többek között uniós választások is zajlanak Európában, tehát érdemes eltöprengeni azon, mi is ennek a tétje azon kívül, hogy legyen képviseletünk Brüsszelben (az azért mindenképpen lesz, csak az a kérdés, hogy miféle) és annak legyen szavazati joga is (erre viszont nem vennék mérget, mármint arra, hogy lesz). De hogyan látja a helyzetet Dimitar Bechev, a Carnegie Europe vezető munkatársa, ahol

Mindig érdekesek Andej Percev heti orosz hírösszefoglalói, ugyanis ő belülről látja azt a nem túl barátságos birodalmat, ami mi kívülről meglehetősen gyanakodva figyelünk. Minden okunk meg is van a gyanúra, ha felidézzük az elmúlt pár (legalább tíz) év moszkvai döntéseit – semmi jóra nem számíthat a világ, ami onnan érkezne. De lássuk, mit talált ezen a héten fontosnak Percev?

Kérem, ez most egy viszonylag száraz írás lesz egy fontos témáról. Arról van ugyanis szó, hogy kikből áll a valós politikai, gazdasági és katonai súlyánál jóval jelentősebb szerepet játszó Csecsenföld vezetése és ők milyen területekkel is foglalkoznak. Erre a Riddle válaszol, minuciózus pontossággal.

A rohingyák lemészárlása és elüldözése után a világ mintha elfelejtette volna Burmát. Pedig azóta volt ott katonai hatalomátvétel, lázadás a junta ellen, teljes zűrzavar, melynek során az ellenzék sok elismerést kapott vezetőjétől, Aung Szan Szu Kjitől visszavették a tiszteletbeli kanadai állampolgárságot, az Amnesty International megvonta tőle a Lelkiismeret Nagykövete” díjat és az Európai Parlam

Az orosz sajtó egy emberként találgatja, mit tehetett Andrej Turcsak, Putyin környezetének egyik legbefolyásosabb tagja, hogy tegnap egy pillanat alatt száműzték az Altáj Köztársaságba. Igaz, hogy hivatalosan kormányzónak megy, de akkor is, a lehető legtávolabb kerül Moszkvától, a kínai határ mellé, vad hegyvidékre és senki sem érti, miért. A Versztka című ellenzéki lap is kereste a választ - azon

Hölgyeim és uraim, érdekes hírrel szolgálhatok: a harkivi offenzíva befulladt. Ez egyeseknek jó hír, másoknak rossz, de a tények akkor is magukért beszélnek: Oroszország nagyratörő tervei Harkiv térségében is kudarcot vallottak. Hogy miért? Azt a The Insider alapos elemzése magyarázza meg.

Mottó: „Megöl a disznófejű Nagyúr, Éreztem, megöl, ha hagyom, Vigyorgott rám és ült meredten: Az aranyon ült, az aranyon, Éreztem, megöl, ha hagyom.”

Tetszenek tudni, mennyi energiára van szüks  sen fel lehetne tölteni egy okostelefont. És naponta több százmillió ilyen kép születik. Igen, az MI nagyon energiaigényes. Többet zabál, mint a bitcoinbányászat. Ennek a ténynek és az amerikai kormányzatnak a viszonyáról közölt hosszú, de érdekes tanulmányt a Carnegie Intézet.

Ha azt mondom, hogy különös dolgok történnek az elmúlt két évben a Balti-tenger fenekén, finoman fogalmaztam: távvezetékek robbannak fel, adatkábelek szakadnak meg, mindenki egymásra mutogat, felelősök sehol... időközben a NATO bővült két közeli állammal is, tehát elvárható volna, hogy a védelmi szövetség kezelje valahogyan a kialakult helyzetet.

„

Ha a tegnapi írás rövid volt, a mai bizony hosszú lesz, előre szólok – viszont exkluzív, ugyanis magyarul először a Zónán jelenik meg. El is kell magyaráznom, mielőtt belevágok, hogy miről van szó: tulajdonképpen arról, hogy a Pegasus kémprogram használatával a korábbi botrány után sem hagytak fel a különböző kormányok, máig vígan alkalmazzák.

Ez a mai írás rövid lesz, mert hát a témája sem túl bonyolult, csak éppen minimum világrengető. Elég sok mindent láttam már háborúkban, háborúk kapcsán, az igaz, ezek közül kevés volt a szép vagy kellemes, de ilyent azért még én sem. Kérem, állítólag elkezdtek feltámadni az elesett orosz katonák, ami azért minimum ritkaság.

„

Mint tudjuk, az orosz kiberbűnözők szinte érinthetetlenek. Az országban működő hackerek évek óta pusztító zsarolóvírus-támadásokat indítanak kórházak, kritikus infrastruktúrák és vállalkozások ellen, milliárdos veszteségeket okozva. A nyugati bűnüldöző szervek számára azonban elérhetetlenek, és az orosz hatóságok is nagyrészt figyelmen kívül hagyják őket (hiszen az engedélyükkel dolgoznak). Ha a r