Kevesen gondolnák – a szakértőket kivéve – hogy az arany kalásszal ékes rónaság épp úgy fegyver, de legalábbis kulcsfontosságú háborús és világpolitikai tényező, mint az AK–47-es. Pedig az, erről közöl komoly, részletes elemzést a Riddle, természetesen Oroszország és Ukrajna kapcsán.

Folytatódik a tegnap kezdődött balti krízis, néhány másik válsággal megfejelve, mert Oroszország tényleg nem nyugszik, míg magára nem haragítja az egész planétát – hogy aztán tudjon megtámadni tetszés szerint bármely országot, hiszen egyikkel sem lesz jóban. Csak ezen még sokat kell dolgozni. Ma az ISW jelentését használtam forrásnak, mert ez nyújtja a legátfogóbb képet.

Rossz hírek jönnek a Baltikumból, kellőképpen rosszak ahhoz, hogy megemlékezzünk róluk. Arról van szó, hogy az orosz hatóságok úgy döntöttek: kiterjesztik az ország területi vizeit a Balti-tengeren a Litvániával és Finnországgal közös államhatár közelében – derül ki az orosz jogi dokumentumok portálján közzétett kormányrendelet-tervezetből.

EP és önkormányzati választás három hét múlva, Kinizsi Százas a hétvégén, Ungváry és Wass Albert meghamisított zsoldkönyve, Mága Zoltán giccsgyűjteménye, Dobrev Klára szörnyülködése egy hatvanezres nyugdíj fölött, a „Karácsony nem csinált semmit” szlogen Vitézytől Orbán szentséges száján keresztül a díszkatonafeleségig. Máma itt minden van, ahogy Matula bácsi mondta a Téli berek-ben. Fico, az irán

Otto von Stirlitz ügynök, azaz Makszim Makszimovics Iszajev már hat napja töltögette le a fájlokat a magyar külügyminisztérium laptopjairól. Éppen a NATO titkos jelentéseit rendezgette egy szép, vörös pendrive-ra, az Áll egy nyírfácska című orosz népdalt dúdolva, amikor benyitott Szijjártó Péter.

Mielőtt ismertetni kezdeném a The Insider kiváló írását Ivan Pavlov ügyvéd tollából – utóbbi időben sok ügyvéd ír nekik, remélhetőleg nem azért, mert a tárgyalóteremben ismerkednek meg a szerkesztőkkel – előre kell bocsátanom, hogy személyes gyakorlatom van az efféle ügyekben. Úgy értem, mint potenciális vádlottnak.

Beiktatták hát Putyint az Oroszországi Föderáció elnökének, úgy be van iktatva, mint a cövek, nehéz is volna kiiktatni a helyéből, már a kormányát is alakítja. Az meg alakul, ha kicsit furcsán is, valószínűleg még nem döntötte el Vlagyimir Vlagyimirovics, hogy pontosan mit akar, tehát egyelőre picit formátlan a testület, a mai nap híre, hogy Patrusev elnöki tanácsadó lesz, ami jelentős visszalépés

Kezdjük azzal, hogy aki a cím miatt fölényeskedve-humorkodva-reklamálva elkezd kommentelni, miszerint „nem talp az”, rögvest tiltom, ugyanis legalább a címbe nem írunk segget, hogy a Facebook ne kössön belénk, a szövegbe már lehet. Na, akkor kezdjünk is neki. Mindig is azt gondoltam, hogy a besúgó munkájánál csak a talpnyalóé undorítóbb, mégis, akárhogy nézem a világot ide s tova 56 éve, pont ez a

Megsokasodtak az orosz olajfinomítók elleni támadások az elmúlt napokban, minden amerikai rosszallás ellenére, és ez felveti a kérdést: ez a harcmodor eldöntheti a háború menetét? Hogy a végén kezdjem: csak ez nem, de erősen befolyásolhatja a harci cselekményeket. De lássuk először a híreket a Moscow Times nyomán.

Bizony, ilyen is van. Jobban mondva: kell lennie, hozzám csak a paródiája jutott el, de nem tudom elképzelni, hogy ne létezzen ez a történelemtudományi alapmű. Sőt, valószínű, hogy még a cári időkben is létezett. De lássuk, miről van szó.

Nem tudom végig elolvasni. Nem is akarom, ennyi elég volt belőle. „Miből?” – kérdi az Olvasó. Szentesi Zöldi Lászlóból. Mandiner, ne keressék ki. „Kiből”, javít ki az Olvasó.

Ma volt Vlagyimir Putyin ötödik elnöki beiktatásának napja, letette az esküt, elmondott egy teljesen közhelyes, érdektelen beszédet, amivel nem is éri meg foglalkozni, de hogy valami izgalmasabbról legyen szó, tegnap – valószínűleg az ünnepi alkalom miatt – az egész orosz ellenzéki sajtó közölte a Navalnij-féle Korrupcióellenes Alapítvány legújabb videóját Putyin krími palotájának átépítéséről.

Több évtizeddel ezelőtt elvittek egy Hit gyülis nemtudommire. Azért nemtudommi, mert istentiszteletnek a legnagyobb jóindulattal se nevezhetem, talán valaminek, félúton az európaiak által elképzelt afrikai-amerikai őslakos révületek és a rákosista-sztálinista idők nagygyűlései között. „Erősen járkál a Szentlélek”, és hasonló mélységek hagyták el a Nagykenetű ajakát, némi viccelődéssel tarkítva, ez

Kína nagy, és amennyire tőle telik, erős is. A hatalma természetesen inkább gazdasági, mint katonai, de azért nem kéne lebecsülni a Népi Felszabadító Hadsereget és annak haditengerészetét sem. Igen ám, de Kína állandóan területi igényeket jelent be (annak ellenére, hogy az országban bőven akad lakatlan térség), és ezzel a szomszédainak – valamint az Egyesült Államoknak is – kezdeniük kell valamit.

Háború van most a nagy világban, ahogy a költő mondaná, de most nem az ukrajnai, közel-keleti vagy afrikai eseményekről lesz szó, hanem a Kína és az Egyesült Államok között zajló gazdasági harcról, melyet a The Insider elemzett igen alaposan. És ebbe könnyen belerokkanhat mindkét fél.

Kissé meglepőnek tűnhet a hír a nemrég történt terrortámadás után, de minden jel arra mutat, hogy Moszkva valósággal rehabilitálni készül a tálibokat, akikkel kapcsolatban jelenleg ez nem volna természetes ötlet, sőt, talán jó sem. A dolognak persze van magyarázata, csak hivatalosan nem szabad bevallani: a Kreml hivatalos verziója szerint ugyanis a támadók „ukrán zsoldban” álltak, de azzal mindenk

Oroszország teljes körű inváziója Ukrajna ellen eddig sem válogatott az eszközökben, de most már mintha átszakadt volna az utolsó morális gát Moszkvában, válogatás nélkül mindent bevetnek, mint az ISW mai jelentése írja, gyermekrablástól a NATO-tagállamok területén elkövetett szabotázsakciókig. De lássuk pontosan a híreket!

Talán már csak én emlékszem már a történtekre, pedig nem volt rég, 2022. december hetedikén, hogy reggel végigsöpört Európán a hír: Németországban puccskísérletet hiúsított meg a rendőrség. Ráadásul olyan őrültek szövetkeztek, akik a német állam erőforrásainak birtokában tényleg a feje tetejére állították volna Európát, ráadásul az orosz támogatás sem hiányzott mögülük.

Én ezzel a témával – Timur Ivanov orosz hadügyminiszter-helyettes letartóztatásával – ma már foglalkoztam máshol, más lapban, csak azóta új forrásokat találtam a Carnegie Alapítvány honlapján, remélem, nem haragszik meg senki, ha újból előveszem, ezúttal az orosz elit hatalmi harcainak szempontjából elemezve (Andrej Percev nyomán).

Ha nem tegnapelőtt írtam volna arról, hogy Oroszországban nem létező mozgalmakat is be lehet, sőt, be is szokás tiltani, nem hinnék a szememnek. De azért magam sem hittem volna, hogy ilyen hamar előkerül ez a jelenség. Mindenesetre az a helyzet, hogy az orosz igazságügyi minisztérium kérte, miszerint az „oroszellenes szeparatista mozgalmat” ismerjék el „szélsőséges szervezetként”. Nem tudni, hogy