Szele Tamás: Dark Clark és az oroszok

Tegnap megígértem, hogy az iráni szellemírók után ismertetni fogom a legújabb orosz, mesterséges intelligenciával végrehajtott (és lebukott) befolyásoló műveleteket is. Megígértem, mert tudtám, hogy mára megérkezik a Radio Svoboda útján a dokumentáció, de azt akkor még nem sejtettem, hogy ha békaemberekkel nem is, de az utóbbi idők legszemtelenebb manipulációs műveleteivel fogok találkozni – fordítás és írás közben hol röhögtem, hol káromkodtam az orosz ügynökök trükkjein. Következzék a Nagy Latin-Amerikai Felfordulás története, megjegyzéseimet szokás szerint csillag alatt, a bekezdések végén teszem meg.

Kezdjük azzal, hogy az OpenAI nevű, a közismert mesterséges intelligencia-fejlesztésekkel foglalkozó amerikai vállalat nemrég leleplezte Irán mesterkedései mellett Oroszország kiterjedt, rejtett befolyási hálózatát is, amely a „Dark Clark” fedőnevet kapta. A cég szerint az orosz titkosszolgálatok új szintre emelték a neurális hálózatok segítségével világszerte végrehajtott hibrid műveleteiket. Ezúttal az orosz dezinformációs támadás célpontja Latin-Amerika volt – egy olyan régió, amely hagyományosan érzékeny minden politikai válságra.

A modern információs háborúk már rég túlléptek a megszokott trollfarmok és a közösségi médiában koordinált hozzászólások keretein. Ma az első helyre azok a mesterséges intelligencia-technológiák kerülnek, amelyek képesek lebontani a nyelvi korlátokat, beolvadni a helyi társadalmi vitákba, és olyan struktúrákat létrehozni, amelyek évekig észrevétlenek maradnak még a hivatásos elemzők számára is.

Az OpenAI közölte, hogy nemrég sikerült megakadályoznia két nagyszabású és összetett befolyásoló műveletet, amelyeket az orosz és az iráni titkosszolgálatok hajtottak végre, és amelyek során (a hagyományosabb módszerek és technológiák mellett) az OpenAI termékeit is felhasználták a gondosan felépített álcázó struktúrák támogatására. Ezeken keresztül juttatták el a világ célközönségéhez a fegyveres konfliktusokkal kapcsolatos geopolitikai szempontjaikat, elrejtve azok valódi forrását.

Oroszországból virtuális magánhálózatokon (VPN) keresztül Latin-Amerikában folytatott kampányaik során egy operátorcsoport – amelynek tagjai között feltehetően az orosz katonai hírszerzés, a GRU tisztjei is szerepeltek – a ChatGPT neurális hálózati modelljeit (az OpenAI generatív mesterséges intelligenciával rendelkező csevegőrobotját) használta. És nem annyira banális spam generálására, mint inkább egy kiterjedt ügynökhálózat finom irányítására és romboló hatású álhírek létrehozására.

Az orosz ügynökök erőfeszítéseinek fő célja az volt, hogy aláássák Ukrajna nemzetközi hírnevét a nyugati féltekén, valamint közvetlenül beavatkozzanak olyan államok belpolitikai folyamataiba, mint Argentína, Bolívia, Brazília, Peru, Ecuador és Panama.

A „Dark Clark” anatómiája

Az OpenAI nyomozása szerint a „Dark Clark” művelet gyökerei a jól ismert orosz befolyásoló szervezetek hagyományaihoz nyúlnak vissza. A kiberbiztonsági szakértők felfedték a kitalált fiókhálózat és a „Politológia” nevű orosz szervezet közötti közvetlen kapcsolatokat, amelyet szűk körökben „La Compania” („A Társaság”) néven is ismert.*

*Ez a megnevezés, mármint a „Politológia” korábban a Wagner afrikai műveletei során is felbukkant, szintén manipulációs műveletek kapcsán.

Ez a szervezet gyakorlatilag a „Wagner” magánkatonai cég, valamint az „Internetkutató Ügynökség” (vagyis az olginói „trollgyár”) és más, a néhai orosz üzletember, Jevgenyij Prigozsin által létrehozott média- és politikai vállalkozások egyik legfontosabb utódjává vált.

Az a tény, hogy az üzemeltetői rendszeresen kérték a nyelvi modelleket, hogy fordítsák spanyolra és portugálra, elemezzék és magyarázzák el a külföldi közönség számára a „Politológiáról” és a „Wagnerről” szóló, nyilvánosan hozzáférhető publikációkat, megerősíti tevékenységük irányultságát.

A „Társaság” módszerei azonban jelentős fejlődésen mentek keresztül. A hálózat operátorainak többsége fizikailag az Oroszországi Föderáció területén tartózkodott, és orosz nyelven kommunikált a mesterséges intelligenciával. Csak egyetlen munkatárs fogalmazta meg rendszeresen a lekérdezéseket spanyolul. De a digitális nyomok és a tevékenység részletei egyértelműen arra utaltak, hogy ő is Oroszországban tartózkodott. Mivel a hatályos blokkolások miatt nem rendelkeztek legális hozzáféréssel a fejlett nyugati neurális hálózatokhoz, a hackerek kereskedelmi VPN-szolgáltatásokat használtak valódi IP-címeik álcázására.

Az OpenAI szerint – ellentétben a széles körben elterjedt sztereotípiával – az oroszok nem milliónyi hamis bejegyzés automatikus generálására használták a mesterséges intelligenciát. A neurális hálózat számukra teljes értékű digitális titkár, elemző és fordító lett. A „Társaság” operátorai három kulcsfontosságú feladatra használták a ChatGPT-t: az OpenAI szakértőinek becslései szerint a teljes „Dark Clark” kampány volt a történelem első, részletesen dokumentált mesterséges intelligencia által végrehajtott befolyásoló művelete, amely az úgynevezett „áttörési skálán” a hat lehetséges szint közül az ötödiket érte el. Ez azt jelenti, hogy a létrehozott hamis hírek messze túllépték a marginális internetes közösségek határait, hivatalos vizsgálatokat, miniszteri szintű cáfolatokat és világpolitikusok nyilvános nyilatkozatait váltva ki.

A tökéletes álca: a „CSI” és a gyanútlan szakértők

A „Dark Clark” művelet legkifinomultabb eleme egy kitalált intézet, a Szociológiai Kutatóközpont („CSI”) létrehozása és hosszú távú finanszírozása volt. A szervezet hivatalos honlapja szerint független „kutatási platformként” pozicionálta magát.

A szervezet irányításához az orosz titkosszolgálatok egy alaposan kidolgozott digitális személyiséget hoztak létre – egy kitalált, Mia Clark nevű igazgatónőt (ez a név ihlette az OpenAI-t a „Dark Clark” művelet megnevezésére). „Mia Clark” nevében hivatalos fiókokat működtettek a közösségi médiában, üzleti levelezést folytattak, és kapcsolatot tartottak fenn a helyszínen dolgozó valódi alkalmazottakkal.

A fedősztori kidolgozottsága olyan magas szintűnek bizonyult, hogy az OpenAI szakértői a „CSI”-t a legbonyolultabb és legátfogóbb kísérletnek nevezik a kitalált identitás alapján történő álcázott tevékenységek közül, amelyeket a nemzetközi IT-óriások az elmúlt két és fél évben megakadályoztak.

A taktika egyedisége abban állt, hogy a „Dark Clarknak” sikerült valódi elemző munkára bevonnia a mit sem sejtő latin-amerikai lakosokat – köztük hivatásos kutatókat, szociológusokat és újságírókat.

Az orosz operátorok belülről teljes mértékben ellenőrizték a „CSI” tevékenységét. A ChatGPT-hez intézett lekérdezésekben folyamatosan szerepeltek konkrét személyzeti döntések új munkatársak felvételéről és a nem elég hatékony szakemberek elbocsátásáról, pontos bértáblák, bónuszalapok, valamint a folyamatban lévő és jövőbeli kutatási projektek, interjútervek és szociológiai felmérések jóváhagyásai.

A felvett latin-amerikai szakemberek őszintén hittek abban, hogy egy tekintélyes nemzetközi alapítványnak dolgoznak. Lelkiismeretesen készítették az interjúkat a vezető regionális szakértőkkel, politológusokkal és kommentátorokkal, elsődleges adatokat gyűjtöttek, és terjedelmes, magas színvonalú kutatási anyagokat állítottak össze.*

*Tehát, hogy jól értsük: a CSI helyi alkalmazottai végig szentül hitték, hogy ők egy teljesen törvényes, legitim kutatóintézettel állnak szerződéses viszonyban, mintha csak egy multinacionális – vagy akár belföldi! – cégnek dolgoznának. Adóztak, fizették a járulékokat, tették a dolgukat és fogalmuk sem volt arról, hogy ők az orosz ügynökök bábjai.

A kutatások tematikája kifejezetten semleges és tudományos jellegű volt: a BRICS-csoport bővítésének kilátásairól szóló globális közvélemény-elemzéstől kezdve egészen a brazíliai makrogazdasági mutatók részletes összehasonlító elemzéséig, Jair Bolsonaro és Luiz Inácio Lula da Silva elnökségei alatt. A „CSI” honlapján több mint 60 eredeti, mélyrehatóan alapos cikk jelent meg.

Ez egy hosszú távú orosz bizalomépítési stratégia volt. Más befolyásoló hálózatokkal ellentétben, amelyek gyakran csupán ügyetlenül ellopják mások szövegeit vagy olcsó álhíreket publikálnak, a „Dark Clark” művelet hiteles elemzési álcát teremtett. Legitim státuszával és Latin-Amerika-szerte kiépített kapcsolatrendszerével ez a központ a megfelelő pillanatban olyan destruktív dezinformáció-terjesztési csatornává válhatott volna, amelyben a régió vezető médiái is megbíztak volna.

Ez a módszer nagyon hasonlít egy másik orosz művelet, a „PeaceData” működési sémájához, amely szintén szorosan kapcsolódik Jevgenyij Prigozsin szervezeteihez, és amelyet a nemzetközi biztonsági platformok, köztük a Meta, már 2020-ban lelepleztek és felszámoltak.

Perui kísérlet Ukrajna és Lengyelország egymás ellen uszítására

Az OpenAI nyomozói szerint a „Dark Clark” leginkább sikeres és kifinomult kampánya Latin-Amerikában a 2026 májusában, Peruban végrehajtott művelet volt.

Az orosz operátorok először regisztráltak egy hamis e-mail-címet, amely vizuálisan és tartalmilag semmiben sem különbözött a perui főváros, Lima regionális oktatási hatóságának hivatalos e-mail-fiókjától. Erről a címről tömeges levelezési kampányt indítottak a fővárosi körzet állami és magániskolái felé. A levél szigorú közigazgatási utasítást tartalmazott: a Kulturális és Nyelvi Sokszínűség Nemzeti Napja (május 21-én ünneplik) keretében minden osztályban kötelezően különleges tematikus rendezvényeket és órákat kell tartani, amelyek az Ukrajnával vállalt szolidaritásnak szenteltek.

A módszertani útmutatások szövegében azonban rejtett csapda volt. A hamis utasítás kifejezetten előírta a tanároknak, hogy az órák során többször is említsék meg Sztyepan Bandera, a 20. századi ukrán nacionalista alakját. A perui pedagógusoknak ez a név semmit sem mondott, ezért azt a hivatalos tanterv részének tekintették. Valójában azonban ez a személyiség vitatott: míg a mai Ukrajnában a társadalom jelentős része Banderát a függetlenség hősének tekinti, addig Lengyelországban és Oroszországban a nevét sokan továbbra is a radikális nacionalizmussal, a kollaborációval és a második világháború alatt a civil lakosság ellen elkövetett bűncselekményekkel társítják.

A gyanútlan perui iskolák teljesítették a „vezetés” utasítását. A hamis e-mail-címre válaszul egyes iskolaigazgatók tömegesen kezdtek el hivatalos jelentéseket küldeni, amelyek megerősítették az órák megtartását, és hozzájuk csatolták a gyerekek valódi fényképeit Sztyepan Bandera portréi előtt.*

*Érdekes, hogy pár éve ugyanezt Oroszországban fordítva játszotta el egy ellenzéki tréfacsináló: ugyanígy minisztériumi levélnek álcázta az utasítását, hogy egyes, nagyon távoli és félreeső vidékeken lévő iskolák teljes tanári kara öltsön csúcsos, „szkíta stílusú” alufóliasisakot, így kidekorálva készítsenek csoportképet és küldjék el neki. Elkészítették, elküldték, rajtuk nevetett egész Oroszország – szóval az ügynökök még ezt az ötletet is lopták.

Miután megkapták ezt az anyagot, a „Dark Clark” munkatársai áttértek a terv második szakaszára. Elérték, hogy az előkészített cikkeket közzétegyék perui és lengyel médiában, valamint egy magyarországi angol nyelvű kiadványban.* Ezekben a szövegekben azt állították, hogy Ukrajna „ultranacionalista ideológiákat exportál” a latin-amerikai iskolákba, és állítólag „kényszeríti a gyerekeket, hogy imádkozzanak” a vitatott történelmi vezetőért.

*Ez az egyébként politikamentes Daily News Hungary volt, és nehezen érthető, hogyan került be a névtelen „vendégszerző” írása a lapba, de becsületükre legyen mondva, hogy már levették ezt a cikket, én is csak egy archivált verzióból ismerem.

Az álhír hatásos volt – jegyzi meg az OpenAI –, sőt, eljutott egészen a legfelsőbb európai hatali körökbe is. Számos médiumban megjelent egy jelenlegi lengyel európai parlamenti képviselő heves reakciója, aki – miután beleesett ebbe a csapdába – hivatalosan javasolta, hogy bármely, hasonlóan „lengyelellenes hangulatot” tanúsító személyt nyilvánítsanak nemkívánatos személynek a Lengyel Köztársaságban. Így az orosz kibercsoport kihasználta az Ukrajna és Lengyelország között régóta fennálló történelmi ellentéteket, mesterségesen elmélyítve a szakadékot a nemzetközi színtér kulcsfontosságú szövetségesei között.

Az „elrabolt brazil nő” és a hadifogoly brazil férfi históriája

Januárban a „Társaság” orosz operátorai belső jelentéseikben rögzítették egy teljes egészében mesterséges intelligenciával generált „tragikus történet” elindítását, amely egy kitalált brazil bloggerről és szupermodellről szólt.

Az OpenAI leírása alapján a kidolgozott dezinformációs cselekmény szerint egy fiatal brazil hölgy állítólag egy nemzetközi emberkereskedő-hálózat áldozata lett. Ráadásul a mesterségesen létrehozott anyagokban a kitalált emberrablás szervezői közvetlenül megnevezték az ukrán nagykövetség brazíliai, jelenleg is aktív alkalmazottait, akik állítólag csalás, megtévesztés útján csempészték a lányt Kijevbe. A történet végkifejlete az az álhír volt, hogy a lányt később brutálisan meggyilkolták.

Ez a mávelet arra szolgált, hogy Ukrajnát veszélyes, bűnöző államként ábrázolja, ahol virágzik a törvénytelenség, és hogy a lehető legnagyobb mértékben hiteltelenné tegye az ukrán diplomáciai képviseleteket Latin-Amerikában.

Ezenkívül idén júniusban a brazil média beszámolt egy valódi brazil állampolgárról, aki Ukrajnába utazott, hogy csatlakozzon az ukrán fegyveres erőkhöz, az orosz csapatok fogságába esett, majd az orosz televízióban nyilatkozott arról, hogy csalással rángatták bele a harci cselekményekbe.

A ChatGPT-t használó operátorok azt próbálták állítani, hogy ez a publikáció a saját műveletük állításait tartalmazta, de valójában a fogságba esett férfi saját videóját idézte. A dologban az az érdekes, hogy ez arra utal, miszerint a „Társaság” operátorai saját maguk ellen próbáltak befolyásoló műveletet végrehajtani – vagyis az akció saját munkaadóikra irányult, és egyáltalán nem a külső közönségre.*

*Ez már a pofátlanság csúcsa, sőt, mivel Dél-Amerikában vagyunk, Csimborasszója: az ügynökök a saját feletteseikre dolgoztak, vagyis hát inkább ellenük, némi előléptetés és jutalom reményében: gyakorlatilag a Központtól kapott eszközökkel, a Központtól tanult módszerrel dolgoztak a Központ átverésén. Ehhez már pofa kell.

Célzott káosz Argentínában és Bolíviában

A „Dark Clark” operátorai agresszív, célzott kampányokat folytattak a latin-amerikai országok olyan jelenlegi vezetői ellen is, akiknek kül- vagy belpolitikája nem felelt meg a feletteseik elvárásainak.

Az egyik fő célpont Javier Milei, a radikális reformerként ismert argentin elnök lett. Az OpenAI kiberbiztonsági szakértői által elemzett belső jelentések részletes jelentéseket tartalmaznak arról, hogy az oroszok legalább két nagy, összehangolt kampányt folytattak az argentin vezető ellen 2024-ben.

Az első eset klasszikus médiamanipuláció jellegű volt, amely a súlyos gazdasági válság közepette az elnök hírnevét igyekezett rontani. Az oroszok egy hamis történetet dolgoztak ki és terjesztettek, miszerint Javier Milei, aki a nemzetet teljes takarékosságra szólította fel, állítólag kedvenc kutyáinak mesésen értékes, drágakövekkel díszített nyakörveket vásárolt a Cartier luxusmárkától. A hamis hír célja az volt, hogy társadalmi felháborodást váltson ki, és az elnököt képmutatással vádolja meg.*

*Ne feledjük, ez Milei esetében nem volt igaz, de a köztudatban mégis létezett ez az ékszer-motívum, a közutálatnak „örvendő” perui elnöknő, Dina Boluarte, gúnynevén Dina Rolexina óra- és ékszergyűjtő mániájának köszönhetően. Csak hát Argentína nem Peru, és Milei nem Boluarte.

A második eset túllépte a digitális tér határait, és botrányt okozott Buenos Aires utcáin. A vezetőségnek szóló jelentésekben az ügynökök azt állították, hogy titokban megfizették a helyi utcai művészeket, hogy Miley ellen irányuló agresszív graffitiket fessenek Buenos Aires központi kerületeinek épületeinek falaira. Később a „Társaság” belső dokumentumai kiszivárgásának köszönhetően mindkét esetet – a nyakörvek ügyét és az utcai vandálok finanszírozását is – a független kutatók összekapcsolták az orosz szervezet tevékenységével.

Nem kevésbé veszélyes műveleteket hajtottak végre Bolívia stabilitása ellen is. 2026 júniusában az orosz ügynökök beszámoltak egy meghamisított hangfelvétel készítéséről. Ezen egy férfi, akinek a hangja szinte megkülönböztethetetlen volt a bolíviai Központi Bank egyik magas rangú tisztviselőjének orgánumától, kétségbeesett hangon figyelmeztette a lakosságot az ATM-eknél és pénztáraknál történő készpénzfelvételre vonatkozó szigorú korlátozások állítólag elkerülhetetlen és közelgő bevezetésére.*

*Ha a velem egykorúaknak most a Postabank-botrány és -csőd jut eszébe, az a legkevésbé sem a véletlen műve, bár mára nem bizonyítható, hogy azt valamelyik szolgálat művelete okozta, de nem is zárható ki.

Ezzel egy időben elkészítettek és terjesztettek egy hamis hivatalos levelet is, amely állítólag a bolíviai állami szénhidrogén-ügynökségtől származott. Ez a dokumentum hamis figyelmeztetést tartalmazott a magánautók számára értékesített üzemanyagokra vonatkozó szigorú korlátozások bevezetéséről.

A „Társaság” egy másik belső jelentése egy álhírt ismertetett, amelyet május végén, a legutóbbi kormányellenes tüntetések csúcspontján terjesztettek Bolíviában. Mesterséges intelligencia segítségével hamis hangfelvételt készítettek az EPSAS állami vízellátó vállalat egyik alkalmazottjáról, aki állítólag bejelentette, hogy a kormány leállítja a vízellátást a közigazgatási fővárosban, La Pazban, és bevezeti a rendkívüli állapotot.

Ennek a koordinált támadásnak a célja az volt, hogy tömeges pánikot keltsen, bankfiókok ostromát eredményezze, mesterséges benzinhiányt idézzen elő, és ennek következtében nagyszabású társadalmi-politikai válságot robbantson ki Bolíviában. Szerencsére – hangsúlyozza az OpenAI – a nyilvános források elemzése kimutatta, hogy ezeket a hamis bejegyzéseket vagy azonnal eltávolították, vagy nem sikerült elérniük a helyzet destabilizálásához szükséges kritikus nézettségi küszöböt.

Ecuadori manipulációk

A „Dark Clark” kísérleteinek újabb színtere Ecuador volt. Júniusban az orosz ügynökök a peruihoz hasonló taktikát alkalmaztak, de még abszurdabb tartalommal.

Egy újabb hamis e-mail-címet használva köröztették az ecuadori iskolák között a helyi Oktatási Minisztérium utasítását, amelyben ünnepélyes ceremóniát kellett szervezniük, amelynek során a diákoknak hűségesküt kellett tenniük a jelenlegi elnöknek, Daniel Noboának, valamint Eric Princenek, az amerikai üzletembernek és a kétes hírű Blackwater magánkatonai cég (mely ma Academi néven ismert) alapítójának.

Jelenleg az Academi zsoldosait Washington aktívan használja az ecuadori kábítószer-kartellek elleni műveletekben. A The New York Times például részletesen beszámolt Erik Prince tevékenységéről ebben az országban, kiemelve, hogy jelenléte máris botrányokat vált ki, és ellentmondásos nyilatkozatokkal jár a két fél részéről. A lap kiemeli Prince kapcsolatait Noboa elnökkel, nyomoz a Csendes-óceánon történt rejtélyes, halászhajók elleni támadások ügyében, és rámutat arra, hogy Prince különböző magánszervezeteket használ fel szolgáltatásai népszerűsítésére.

Ennek megfelelően ez az állítólag az Oktatási Minisztériumtól származó utasítás az őszinte felháborodás hullámát váltotta ki az ecuadori szülők és tanárok körében. A helyzet annyira elfajult, hogy az ország legfelső vezetésének kellett beavatkoznia az ügybe. Az álhír hatalmas érdeklődést váltott ki, ami arra kényszerítette Ecuador oktatási miniszterét, hogy nyilvános, részletes és hivatalos cáfolatot adjon ki. A sors iróniája, hogy éppen ez a kényszerű miniszteri nyilatkozat juttatta el a koholt történetet az ország szélesebb közönségéhez – és pont ez volt a támadás orosz szervezőinek célja.

Az iskolai hírleveleken kívül multimédiás technológiák segítségével is támadták Ecuadort. Márciusban a „Társaság” operátorai beszámoltak két további, egymástól teljesen eltérő álhír előállításáról. Először is létrehoztak vagy összevágtak egy hangfájlt, amelyet személyesen Ukrajna ecuadori tiszteletbeli konzuljának tulajdonítottak. Ezen a felvételen a diplomata állítólag rendkívül lenéző és arrogáns módon nyilatkozott az ecuadori állampolgárokról és kultúrájukról. A felvételt feltöltötték a TikTokra – bár nem váltott ki széles körű visszhangot a társadalomban.

Másodszor, az X és a TikTok közösségi médiában elterjesztettek egy professzionálisan összevágott videót, amelyen egy valódi és tekintélyes ecuadori hírtelevízió logóját helyezték el. A riportban azt állították, hogy Daniel Noboa elnök kormánya titkos megállapodást kötött egy álcázott ukrán céggel, és kényszer útján toborozza az ecuadori fiatal férfiakat, hogy az ukrán háborúba küldje őket. Április elején ez a videó felkeltette a helyi független tényellenőrök figyelmét, akik bebizonyították, hogy ez egy mesterséges intelligenciával létrehozott, teljes mértékben hamis állítás.*

*Le merném fogadni, hogy ezzel is át akarták verni a Központot, ahogyan a brazíliai esetben történt.

Ezenkívül idén júliusban a „Társaság” egyik spanyol anyanyelvű, Oroszországban tartózkodó munkatársa átadott a ChatGPT-nek egy orosz nyelvű szöveget, amely egy kitalált Noboa-idézetet tartalmazott. Ebben az elnök állítólag durván sértegette volna hazája legszegényebb rétegeit. Az ügynök azt a feladatot adta a mesterséges intelligenciának, hogy fordítsa le ezt a szöveget az ecuadori spanyol nyelvjárásra, helyi szlenget és beszédfordulatokat beépítve, hogy a helyi lakosokban ne merüljön fel a legcsekélyebb kétség sem az idézet hitelességét illetően.

A dezinformáció új kora

Az OpenAI vállalat nyilatkozatában hangsúlyozza, hogy a „Dark Clark” művelet sikere és mélyreható következményei miatt a szakértők világszerte kénytelenek teljesen újragondolni az információs tér védelmi rendszerét. A különböző országokban a helyi polgárok „tudtukon kívül” történő felhasználása, eredeti tartalommal rendelkező, magas színvonalú álcázó elemzőközpontok létrehozása, valamint a regionális dialektusokat figyelembe vevő, nagy pontosságú mesterséges intelligencia-fordítások rendkívül veszélyessé teszik az ilyen kampányokat.

Már nem tűnnek ostoba spamnek a kommentek között. Most már intellektuális műveletekről van szó, amelyek képesek baráti államokat egymás ellen uszítani, pánikot kelteni a bankszektorban, és szuverén országok minisztereit magyarázkodásra kényszeríteni.

Az „Dark Clark” legfőbb tanulsága – ahogyan az OpenAI összegzi – az, hogy a mesterséges intelligencia tapasztalt manipulátorok kezében az automatizálás eszközéből az emberi alattomosság hatalmas eszközévé vált, és ennek a fenyegetésnek csak a teljes átláthatóság és a generatív mesterséges intelligencia-technológiák használatára vonatkozó szigorú nemzetközi ellenőrzés segítségével lehet ellenállni.

És az ebben a történetben a legidegesítőbb, hogy a Latin-Amerikát több alkalommal is felforgató ügynökök – el sem kellett hagyják Moszkvát. Mintha Stirlitz nem kellett volna elmenjen Berlinbe, Sorge Tokióba, Abel ezredes New Yorkba, és végig home office-ból spionkodtak volna. Oda már a kémkedés romantikája is: James Bond egy laptop mögül menti meg a világot.

Szele Tamás