Szele Tamás: Hazugságok Grönlandról

Vagy inkább: Grönlanddal kapcsolatban, ami azért nem ugyanaz. Ráadásul a valótlan állításokat a dán Folketinget, vagyis a koppenhágai parlament egyik képviselője szájába adták az orosz titkosszolgálatok – ami azért még a szokottnál is nagyobb szemtelenség részükről. Lássuk akkor a Moscow Times nyomán, miről is van szó.

Oroszország dezinformációs műveletet szervezett azzal a céllal, hogy fokozza a feszültséget a Koppenhága és Washington közötti kapcsolatokban, felhasználva a Grönland státuszának kérdését. Erről tájékoztatta a dán katonai hírszerző szolgálat a sajtót. A nyomozás adatai szerint 2025 elején egy, a Kreml által irányított álhír-hálózat hamis információkat terjesztett a közösségi médiában egy dán parlamenti képviselő nevében. Az álhírben azt állították, hogy Dánia Oroszországhoz fordult segítségért, hogy megakadályozza a félig autonóm terület csatlakozását az Egyesült Államokhoz.

A dán hírszerzés szerint a dezinformáció mögött egy olyan személy áll, akit korábban oroszbarát narratívák propagálásában kaptak rajta Ukrajnában. Tevékenységét a kiberfenyegetések monitorozására szakosodott francia Viginum ügynökség is megerősítette: ott az orosz befolyási hálózat tagjaként azonosították. „A hamis publikáció célja az volt, hogy társadalmi vitát provokáljon Grönland körül, és azt felhasználva gyengítse az amerikai–dán kapcsolatokat” – áll a dán hírszerzés nyilatkozatában. A hivatal hangsúlyozta, hogy ez a kampány Moszkva nagyobb léptékű stratégiájának része, amelynek célja a Nyugat megosztása és Ukrajna támogatottságának aláásása.

Az akcióra 2025 januárjában került sor, amikor a diplomáciai nézeteltérések Dánia és az Egyesült Államok között kiéleződtek. Az okot Donald Trump elnök nyilatkozata adta, aki kifejezte szándékát, hogy ellenőrzése alá vonja a stratégiailag fontos sarkvidéki szigetet. Grönland megvásárlásának ötlete először még első elnöki ciklusa alatt merült fel, majd miután visszatért a Fehér Házba, Trump újra felvetette a témát. Január elején nem zárta ki gazdasági vagy katonai nyomásgyakorlás alkalmazását, és az Egyesült Államok igényét a nemzetbiztonság védelmével indokolta. Márciusban már magabiztosan kijelentette, hogy nagy a valószínűsége a sziget „békés csatlakozásának” az Egyesült Államokhoz.

A Bloomberg szerint februárban a dán titkosszolgálat figyelmeztetett az esetleges befolyásoló kampányokra, különösen a szigeten márciusban tartandó választások előtt. A szavazás után azonban a titkosszolgálat kijelentette, hogy nem regisztrált „koordinált vagy szisztematikus beavatkozási kísérleteket külföldi hírszerző szolgálatok részéről”.

A grönlandi és dániai hivatalos személyek következetesen elutasították a sziget átadásának gondolatát az Egyesült Államoknak. Grönland új miniszterelnöke, Jens Frederik Nielsen pedig megerősítette, hogy a sziget nem szándékozik megváltoztatni státuszát. Álláspontját támogatta a dán kormányfő, Mette Frederiksen is, hangsúlyozva, hogy a függetlenség kérdését kizárólag a grönlandi nép döntheti el.

Eközben áprilisban a The New York Times, a Trump-adminisztráció forrásaira hivatkozva, arról számolt be, hogy a Fehér Házban tervet dolgoznak ki Grönland „puha csatlakozására”. Ezen információk szerint az amerikai fél nem fontolgat katonai lépéseket, de nagyszabású információs (vagy inkább ők is dezinformációs?) kampányt szándékoznak indítani, amelynek célja, hogy meggyőzze a sziget 57 ezer lakosát az Egyesült Államokhoz való önkéntes csatlakozás előnyeiről.

Különös egy művelet volt ez, főleg ha tekintetbe vesszük a Donald Trump és Vlagyimir Putyin közötti, már-már romantikussá váló szimpátiát: hát ilyen a barátság, ilyen a rokonszenv? Vlagyimir képes volna elárulni Donaldot egy rongyos Grönlandért? És Donald meg se sértődik? Kifürkészhetetlenek a szív útjai, kérem. Még jó, hogy a dezinformátorok útjai nem azok.

Ez az álhír is lelepleződött.

Forrás: https://www.moscowtimes.ru/2025/04/25/obraschenie-danii-k-putinu-s-prosboi-zaschitit-grenlandiyu-ot-trampa-okazalos-feikom-rossiiskih-spetssluzhb-a162156

A cikk az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk. A Zóna nem részesült a támogatásból, csak felületet biztosít a cikknek.

Szele Tamás