Szele Tamás: Trump azeri pénzecskéje

Kérem szépen, világbotrány zajlik, melyről a maga módján ugyan beszámolt a magyar napi sajtó is – például a Telex – is, azonban nem igazán emelték ki az amerikai elnök szerepét a Deutsche Bank körüli hatalmas felfordulásban. Én magam is a Vazsnoje Isztorii (más néven iStories) című orosz ellenzéki lapból szereztem tudomást a helyzetről, és az alábbiakban ismertetem is, amit megtudtam – megjegyzéseimet szokás szerint csillag alatt, a bekezdések végén teszem meg.

Donald Trump cégei legalább 2014 óta kaptak pénzt kétes forrásokból – azerbajdzsáni és orosz pénzmosó vállalatok álcázott cégeitől –, olyan pénzmosási rendszerekből, amelyeket befolyásos azerbajdzsáni és orosz tisztviselők és üzletemberek használtak, többek között külföldi politikusok megvesztegetésére is.

A Deutsche Bank belső dokumentumai azonban azt mutatják, hogy a bankárok láthatóan tanácstalanok voltak: be kell-e jelenteniük a Trump-vállalatoknak az orosz és azerbajdzsáni pénzmosó hálózatokból érkező kifizetéseket, vagy azt kell állítaniuk, hogy a banknak nincs tudomása Trumpnak semmiféle orosz kapcsolatáról? Mindent elmondjanak az amerikai kongresszusi képviselőknek, akik minden, Trump orosz kapcsolataira utaló bizonyítékot vizsgáltak, vagy a hivatalos kérés ellenére se adják át az összes adatot?*

*Azért egyezzünk meg: Nixon elnök ennél jóval kevesebbért bukott meg, és Clinton Lewinsky-ügyében sem szerepelt megvesztegetés ellenséges nagyhatalmak részéről, mégis impeachment indult az elnök ellen. Elődeihez képest Trump esete sokkal, de sokkal súlyosabb – bár kissé kétséges, mint majd látni fogjuk.

Trump cégeinek pénzügyi kapcsolatait a pénzmosó hálózatokkal az „Inside Deutsche Bank” („A Deutsche Bank – belülről”) című globális újságírói vizsgálat során tárták fel, amelyben a „Vazsnoje Isztorii” munkatársain kívül több mint 200 újságíró vett részt, több mint 50 világszerte működő laptól.

A nyomozás egy nagyszabású dokumentumszivárgás nyomán indult: a bank két forrása több mint 15 millió fájlt adott át Josie Joseph indiai és Hadijja Sharif dél-afrikai újságíróknak. A fájlok elemzését a Barracuda Media nevű, kifejezetten erre a célra bejegyzett dél-afrikai nonprofit szervezet koordinálta, a német Data and Research Center (DARC) technikai támogatásával.

Korrupciós pénzecskék

A kiszivárgott anyagokból kiderül, hogy 2014 augusztusában a Deutsche Bank gyanús tevékenységről szóló jelentést (SAR) küldött az amerikai hatóságoknak Donald Trump cégével, a DT Marks Baku-val kapcsolatban. Trump akkor még nem volt elnök, „csak” egy nagyvállalkozó, aki komoly politikai ambíciókat dédelgetett.

A bankok kötelesek ilyen jelentéseket benyújtani, ha gyanús kifizetéseket észlelnek. Ahogy a Deutsche Bank (amely ezeknek a kifizetéseknek a számlavezető bankja volt) megjegyezte, „nem sikerült megerősíteni a tranzakció kereskedelmi célját”, és „nem sikerült meghatározni a kapcsolatot” a pénz feladója és címzettje között.

Ez nem meglepő. Trump cége három pénzátutalást kapott a legnagyobb dán bank, a Danske Bank észt fiókjának egyik ügyfelétől (az ügyfelet a kiszivárgott dokumentumban nem nevezik meg). Ez a fiók hamarosan világszerte híressé vált, amikor kiderült, hogy az oroszországi és a FÁK-országokból származó pénzek tisztára mosására szakosodott.

A dán bank sajnálkozik

„A pénzmosási ügy nyilvánvalóan nagyon súlyos volt, és annak, ami azokban az években zajlott, soha nem lett volna szabad megtörténnie. Akkor is kifejeztük sajnálatunkat, és azóta is következetesen kifejezzük azt” – közölte a Danske Bank a sajtóval. – „Ezt az ügyet a bank és az illetékes hatóságok alaposan kivizsgálták, és 2022-ben a dán és az amerikai hatóságok összehangolt döntéseinek köszönhetően lezárult az ügy. Azóta a bank jelentős beruházásokat hajtott végre a pénzügyi bűncselekmények megelőzésére és felderítésére szolgáló képességeinek fejlesztése érdekében.”

2015 júniusában Trump leereszkedett az arany mozgólépcsőn a manhattani „Trump Towerben” (ez a 2015. június 16-i kép azóta ikonikussá vált), és hivatalosan is bejelentette, hogy indul az amerikai elnöki posztért. Körülbelül másfél hónappal korábban a Deutsche Bank újabb gyanús átutalást észlelt. Ezúttal Trump cégének, a THC Baku Servicesnek egy brit fedőcég, a Faberlex fizetett a dán bank ugyanazon észt fiókjában vezetett számlájáról.

A pénzösszeg csekély volt – alig több mint 140 ezer dollár. De az volt a fontos, hogy honnan származott. A Faberlex az „azeri pénzmosóhálózat” kulcsfontosságú cége, egy nagyszabású pénzmosó hálózat, amely a Korrupció és Szervezett Bűnözés Elleni Kutatóközpont (OCCRP) nyomozásának köszönhetően vált ismertté.

Ezen a cégen és a dán bank észtországi fiókjában vezetett számlákon keresztül folytak többek között az európai parlamenti képviselőknek szánt kenőpénzek. Így egy büntetőjogi nyomozás során az olasz ügyészek kiderítették, hogy a Faberlexet arra használták, hogy megvesztegessék az Európai Tanács Parlamenti Közgyűlésének (PACE) mára már csak volt tagját, Luca Volontét, aki Azerbajdzsán érdekében lépett fel. 2021-ben Olaszországban négy év szabadságvesztésre ítélték az azerbajdzsáni politikusoktól kapott kenőpénzek miatt.

A német nyomozók kiderítették, hogy a dán bank észt fiókján keresztül pénz jutott többek között Eduard Lintnerhez, a Bundestag egykori képviselőjéhez és a PACE korábbi tagjához is. 2025-ben kilenc hónap szabadságvesztésre ítélték az azerbajdzsáni rezsim érdekében folytatott lobbizása során kapott kenőpénzek miatt. Hajlott kora (88 év) miatt felfüggesztett büntetést kapott. Lintner pénzt adott át egy másik volt Bundestag-képviselőnek, Axel Fischernek is, aki a PACE-ben dolgozott, és szintén Azerbajdzsán érdekében lobbizott. Fischert bűnösnek találták vesztegetés vádjában, így 2026-ban egy év és két hónap felfüggesztett börtönbüntetést kapott.

2018 februárjában a Deutsche Bank egy újabb kifizetést vett fel a gyanús tevékenységekről szóló jelentésébe, amely a Trumphoz köthető THC Baku Services és egy „orosz pénzmosóhálózathoz kapcsolódó vállalat” között zajlott. A vállalat nevét a kiszivárgott adatok között nem sikerült megtalálni.

Összességében 2020-ra Donald Trump cégei több mint 3 millió dollár értékű gyanús pénzügyi tranzakcióban vettek részt, többek között olyan cégekkel, amelyek „kapcsolatban állnak orosz és azerbajdzsáni pénzmosási rendszerekkel”, valamint más kétes szervezetekkel – áll a Deutsche Bank New York-i irodája által kiállított dokumentumában.*

*Ebben az összegben pont a kis mérete gyanús. Annál több, hogy az ember legyintsen rá egyet, annál viszont nagyságrendekkel kevesebb, hogy Trump és a hozzá hasonló üzletemberek köreiben komolyan vegyék. Ne feledjük: csak az idei félidős választásokra 11,93 milliárd dollárt költöttek el: 5,52 milliárdot a demokraták, 5,12 milliárdot a republikánusok, 1,3 milliárdot az egyéb és független jelöltek. Ehhez képest három millió dollár bakfitty, hogy finoman fogalmazzak. Viszont már szabad szemmel is látható bakfitty, azonban nehezen hihető, hogy Trump, aki tavaly 1,4 milliárd dollárt keresett csak a kriptovaluta-cégeivel, lehajolt volna ezért az összegért. Pedig lehajolt: papír van róla.

Ugyanebben a dokumentumban említésre került, hogy Trump DT Marks Baku és THC Baku Services nevű cégei 2020 januárjában ismét gyanús banki tevékenységről szóló jelentések tárgyát képezték – többek között „olyan tranzakciók miatt, amelyek az azerbajdzsáni pénzmosási rendszerhez kapcsolódó személyeket és cégeket érintettek” (a dokumentum nem pontosította, pontosan mely személyekről és vállalatokról van szó).

Mi kötötte Trumpot Azerbajdzsánhoz?

A DT Marks Baku és a THC Baku Services amerikai cégek évek óta szerepelnek Donald Trump nyilvános jelentéseiben. Mindkettő kapcsolatban állt az azerbajdzsáni fővárosban, Bakuban tervezett, de végül meghiúsult projekttel, amelynek keretében egy fényűző, 33 emeletes Trump International Hotel épült volna.

Trump partnerei ebben a 2012-ben indult projektben az akkori azerbajdzsáni közlekedési miniszter, Zia Mamedov családtagjai voltak, akik dollármilliomossá váltak a minisztériumtól kapott állami szerződések révén. Az amerikai diplomáciai jelentések és újságírói nyomozások többször is összekapcsolták a Mamedov családot a korrupcióval és a hatalommal való visszaéléssel. A Foreign Policy magazin a „Kaszpi-tenger Corleonéinak” nevezte őket.
Trump nyilvánosan nyilvánosságra hozta az információt, miszerint 2015-ben 2,5 millió dollárt kapott egy bakui projekt menedzseléséért, 2016-ban pedig valamivel több mint 300 ezer dollárt. A szálloda végül nem nyílt meg. Trump cége 2016 végén felmondta a szerződést.
Trump szervezete 2017-ben azt válaszolta a The New Yorker magazin ez ügyben feltett kérdésére, hogy Trumpnak „passzív szerepe” volt az azerbajdzsáni projektben, és hogy csupán engedélyezte Mamedov fia cégének, hogy használja jól csengő nevét. A Deutsche Bankból kiszivárgott dokumentumok nem kapcsolják Mamedovot semmilyen gyanús pénzátutaláshoz.*

*Ez viszont minden, csak nem magyarázat. Ha valaki csekket hamisít a nevemben, és én mégis meg akarom menteni valamiért, akkor azt mondom, hogy „engedélyeztem neki a nevem használatát”? Mert végül is az aláírás hamisításakor pont ezt teszi a szélhámos: más nevet használ. Itt ell még lennie valaminek, és úgy hiszem, az már nem három millió dolláros nagyságrendű lehet.

„Az azerbajdzsáni mosoda ügye” és Oroszország

A korrupciós kifizetésekben feltűnt Faberlex, akárcsak az „azeri pénzmosó” egyéb kulcsfontosságú cégei (a brit Hilux Services és a Polux Management), egy névleges tulajdonos nevére volt bejegyezve – egy egyszerű sofőrére, a bakui Maharram Ahmadovéra, aki még távolról sem hasonlít egy oligarchára.

Mindhárom fedőcég a faberlexlp@mail.ru orosz weboldalon létrehozott e-mail-címet használt. Az e-mail-címet és a hozzá tartozó azerbajdzsáni mobiltelefonszámot Iszmail Ahmadov (feltehetően Maharram rokona) nevére regisztrálták. Az azerbajdzsáni telefonszámra irányuló hívásokra senki sem válaszolt. Röviddel később a számot ki is kapcsolták. Az e-mailben elküldött kérdésekre sem érkezett válasz.*

*Tessék mondani, nem hívták régebben ezeket az urakat Josip Totnak és Kaya Ibrahimnak? És ha nem: miért nem?

A Faberlex, a Hilux és a Polux pénzmozgásai egy másik brit fedőcéghez, a 2012 és 2016 között működő Datemile Alliance-hoz kötődtek. Az észt hatóságok megemlítették a céget a dán Danske Bank helyi fiókján keresztül zajló pénzmosás kivizsgálása során. A Datemile és üzleti partnerei ugyanis összekapcsolták az azerbajdzsáni pénzmosási rendszert az orosz rendszerrel.

Így például a Datemile Alliance pénzt kapott egy másik brit fedőcégtől, a Metastar Investtől. Ez utóbbi pedig egy orosz fegyverexportáló állami vállalattól, a „Roszoboronexporttól” kapta a megfelelő összeget. A Metastar Investet két névleges cég irányította, amelyek az Armut Services nevű vállalatot is bejegyeztették. Ez a cég részt vett 230 millió dollár Oroszországból történő kivitelében, ami a „Szergej Magnyickij-ügy” keretében derült ki.*

*Magnyickij a Hermitage Capital Management alap jogásza volt, akit egy orosz előzetes letartóztatási intézetben meggyilkoltak.

Az „azeri pénzmosó ügy” keretében az OCCRP rendelkezésére álló pénzmozgási adatokból kitűnik, hogy a Metastar Invest fennállása alatt a „Roszoboronexport” mellett más stratégiai jelentőségű vállalatok is partnerei voltak. Köztük voltak az orosz kohászati komplexum vállalatai (EVRAZ, a Nyizsnyeserginszki Fémipari és Kohászati Üzem, a Magnyitogorszki Kohászati Kombinát), valamint az állami „Rosszelhozbank”, amelyet Nyikolaj Patrusev, az FSZB volt igazgatójának fia vezetett – aki Vlagyimir Putyin egyik legközelebbi munkatársa.

Ezenkívül, mint kiderült, a Metastarhoz pénz érkezett a Palmstone Holdings társaságtól is, amely az Egyesült Államokból Oroszországba irányuló titkos repülőgép-alkatrész-szállításban vett részt.

„Új rend”

Amikor 2016-ban nyilvánvalóvá vált, hogy Trump lesz az Egyesült Államok elnöke, a Deutsche Bank – amint azt a kiszivárgott információk mutatják – elindított egy „Új rend” (Novus Ordo) nevű belső projektet. Ez magára Trumpra, családtagjaira, adminisztrációjára és közeli munkatársaira vonatkozott.*

*A „Novus Ordo Seclorum” kifejezés az Egyesült Államok Nagypecsétjén és a dollárbankjegyen is szerepel, olyasmit jelent, hogy „a korszak új rendje”, eredetileg egy Vergilius-idézet átfogalmazása, lényegében véve valami olyasmit mond, hogy az Egyesült Államok teljesen új társadalmi rendet képviselt alapításakor. Mindig az „annuit coeptis” kifejezéssel és a háromszögbe rajzolt szemmel meg a 13 szintes csonka piramissal együtt alkalmazzák. Trumphoz társítani szerintem még akkor is profán dolog, ha történetesen ezt az embert kétszer is megválasztották tévedésből amerikai elnöknek.

Trump már régóta a Deutsche Bank ügyfele volt. A bank több száz millió dollárnyi hitelt nyújtott az ingatlanipari vállalkozásainak. De amint belépett a nagypolitika világába, a bank Trumpot és a környezetéhez tartozókat „védett ügyfelekké” minősítette. Az őket érintő információkhoz való hozzáférés még a bankon belül is korlátozott volt. A dokumentumokban és a belső levelezésben igyekeztek elkerülni Trump nevének közlését, ezért bevezették a DT és DJT rövidítéseket (teljes neve: Donald John Trump).

De a titoktartás valahogy nem sikerült tökéletesen. 2017-ben egy banki alkalmazott tévedésből elküldött egy harmadik félnek egy linket, amely több mint 1500 ügyfél pénzügyi adatait tartalmazta, köztük az amerikai elnök három számláját is. A bankon belüli megbeszélés után úgy döntöttek, hogy erről nem tájékoztatják Trumpot. „Zseniális megoldás” – írta az egyik banki ügyintéző a vezetőségnek.

2019-ben a Deutsche Bank dokumentumaiban megállapította, hogy nincs tudomása semmiféle kapcsolatról Trump elnök és Oroszország között. De már a következő évben jelentést készített arról a 3 millió dollárról, amelyet Trump cégei kétes forrásokból kaptak, köztük olyan vállalatoktól, amelyek „kapcsolatban állnak orosz és azerbajdzsáni pénzmosókkal”.

Ellentmondásos érzések

Trump más bankok számára is problémás ügyfél volt. Az amerikai Capital One Bank, amely évekig kiszolgálta, 2021 márciusában elutasította őt, és 366 számláját lezárta a „pénzmosással kapcsolatos kockázatok” miatt. Ekkor Trump pert indított a bank ellen, ragaszkodva ahhoz, hogy a döntés megalapozatlan volt, és a „woke-politika” kedvéért hozták meg. A per a mai napig folyik.

A Deutsche Bank belső dokumentumai azt mutatják, hogy ott is voltak viták Trump kapcsán. A bank hírnévkockázati bizottságának 2016. márciusi ülésén, kilenc hónappal azelőtt, hogy Trump az Egyesült Államok elnöke lett, a Deutsche Bank egyik vezetője egyenesen feltette a kérdést, hogy van-e ellentmondás a bank értékei és meggyőződései, valamint Trump értékei és meggyőződései között, és mennyire felel meg a banknak egy ilyen ügyfél a nyilvánvaló ellentmondás dacára? Erre egy másik vezető azt válaszolta: amennyiben a bank úgy dönt, hogy nem kíván kapcsolatot ápolni Trumppal, a banknak vállalnia kell a felelősséget ezért a döntésért, és át kell gondolnia, hogyan közölje azt vele. De a hitel meghosszabbításának elutasítása negatív következményekkel járhat, ha ő lesz az elnök – hangsúlyozta a vezető munkatárs.

2019 áprilisában az amerikai kongresszus képviselőházának pénzügyi szektorok felügyeletéért felelős állandó bizottsága hivatalosan felszólította a Deutsche Bankot, hogy szolgáltasson adatokat Trumpról. Ezek között szerepeltek „széles körű kérdésekről szóló információk a »védett ügyfelekkel« (vagyis magával Trumppal, családjával és környezetével) fennálló kapcsolatokról, az »orosz Laundromatról«, a »dán bankról« és egyéb ügyekről”. A német bank nagyon kínos helyzetbe került.

„Előttünk van egy hivatalos adatigénylési kérelem, az amerikai kongresszustól érkezett, ami érthető… A Deutsche Bank frankfurti központjának válaszolnia kell ezekre a kérdésekre, hogy elkerülje a súlyos következményeket” – közölte a Deutsche Bank jogi csoportjával az egyik alkalmazott egy belső levelezésben 2021. március 31-én. De rögtön hozzátette:

„Viszont minden információt megosztani nem lenne jó megoldás.”

A kérelem hatálya 2023 januárjában lejárt. A kongresszusi képviselők nem hosszabbították meg. A következő évben Trump ismét az Egyesült Államok elnöke lett.

Trump nem válaszolt az újságírók kérdéseire ennek a projektnek a keretében: a Fehér Ház továbbította a kérdéseket Trump titkárságának, de ott nem reagáltak rájuk.

A Deutsche Bank közölte a Barracuda Mediával, hogy nem értékelik a Trumppal fennálló kapcsolataikat. „A bankok számára jogilag tilos értékelni az Egyesült Államok felügyeleti szerveivel tárgyalt kérdéseket és a gyanús tevékenységekről szóló jelentéseket, beleértve azok meglétét vagy hiányát is” – közölték a bank részéről.

Hát ebben állna az a bizonyos világbotrány. A helyzet egyelőre több, mint homályos: három millió dollárért nem lett volna érdemes kompromittálnia magát és a vállalatait Trumpnak, tehát vagy fel fog bukkanni valahonnan egy legalább két-három nullával hosszabb számjegy, vagy valami másféle „ellentételezés”. Vagy igaz lehet, hogy ez a kedves, földbuta, aranyos ember (hiszen még a mozgólépcsőjét is learanyoztatta) ennyire kicsinyes volna? Ez sem zárható ki.

Emiatt ugyan indítható impeachment, de sokkal inkább indítható volna a második elnöki ciklus alatti példátlan vagyonosodása miatt: azt pletykálják a Kongresszus folyosóin, hogy az a vád már készülőfélben is van. Mindenesetre érdemes lesz figyelni a fejleményeket.

Szele Tamás

Tetszett a cikk?

Támogassa a munkánkat egy kis adománnyal

Biztonságos fizetés Stripe-on keresztül • Min. 2 EUR

Kérjük támogasd a független sajtót, támogasd a Zóna blogját! Köszönjük!

Gesta-ajánló:

Európa le akarja váltani a Palantirt, Musk Ukrajnában megmutatta, miért

Európa le akarja váltani a Palantirt, Musk Ukrajnában megmutatta, miért

Az európai védelmi minisztériumok a kulcsfontosságú katonai feladatokban csökkenteni akarják függésüket az amerikai Palantir Technologies-tól és más amerikai technológiai cégektől, és egyre több európai vállalkozás verseng a megüresedő piacért. Németország, Franciaország és Hollandia is saját, európai rendszert épít arra, amire eddig a Palantir szoftvereit használták vagy használták volna: a…

ugar•
Már születésünk előtt megkapjuk a hormonrendszerünket megzavaró vegyi anyagokat

Már születésünk előtt megkapjuk a hormonrendszerünket megzavaró vegyi anyagokat

Az emberi hormonrendszert megzavaró vegyi anyagok ma már szinte mindenütt jelen vannak a környezetünkben: a műanyagokban, a kozmetikumokban, a játékokban, a növényvédő szerekben, és a kutatók az emberi vérben, az anyatejben és a köldökzsinórvérben is kimutatták őket. Ez azt jelenti, hogy a kitettség már a születés előtt elkezdődik. Ez derül ki az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) és az…

ugar•
Hupsz: leállt az NSA titkos hálózata

Hupsz: leállt az NSA titkos hálózata

Néhány nappal a Microsoft világszerte érzékelt üzemzavara és az amerikai repülőtereket megbénító felszállási tilalom után az Egyesült Államok egyik legérzékenyebb informatikai rendszerében is megszakadt a szolgáltatás: leállt az a szigorúan titkos belső hálózat, amelyen a Nemzetbiztonsági Ügynökség, az NSA munkatársai minősített információkat osztanak meg egymással. A meghibásodások között…

ugar•
Lasconi támogatná a PNL és az USR szövetségét, de attól tart, hogy megint mindenki túl sokat akar majd

Lasconi támogatná a PNL és az USR szövetségét, de attól tart, hogy megint mindenki túl sokat akar majd

Elena Lasconi szerint jót tenne a román jobboldalnak, ha a PNL és az USR összefogna, és egy új név alatt próbálná visszaszerezni a pártokból kiábrándult választók bizalmát, abban azonban már kevésbé hisz, hogy a megállapodás valóban megszülethet. Az USR korábbi elnöke saját elnökjelölti kampányának tapasztalatával magyarázta kételyeit, amikor felidézte, hogy a lehetséges szövetségesekkel…

ugar•
20 év az Unióban: Negrescu új európai tervet sürget Romániának

20 év az Unióban: Negrescu új európai tervet sürget Romániának

Húsz évvel azután, hogy Románia és Bulgária 2007. január 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz, Victor Negrescu, az Európai Parlament PSD-s alelnöke szerint Romániának új európai programra van szüksége, amely egyesíti a politikai osztályt és a civil társadalmat. „Szükség van egy új európai projektre az országunk számára, egy európai tervre Romániának” – mondta az Európai Parlament brüsszeli…

ugar•