Valami készül a Kaukázusban, valami nagy, egész estét betöltő, sőt, sok mindent megváltoztató dolog, egyre nagyobb az elégedetlenség és lassan már Ramzan Kadirov sem képes úrrá lenni a helyzeten – bár talán jobb is így, mert ha egyszer ő old meg valamit, annak jó vége nem szokott lenni. Ezt a helyzetet elemzi a Riddle rövid tanulmánya.

Nincs mit szépíteni a dolgon, az Oroszországi Föderációban rohamosan erősödik az ultranacionalizmus: úgy tűnik, megjelentek a Fekete Százak jelenlegi utódai, és a barna pestis rohamosan terjed. A kormányzat meg örül neki, ugyanis valamiféle önkéntes karhatalmistáknak tekinti a neonácikat. Ezt a kérdést elemzi a Jamestown Alapítvány tanulmánya.

Az sosem volt kérdéses, hogy az orosz titkosszolgálatok eszköztárában igen előkelő helyet foglal el a provokáció. Nekik – főként az FSZB-nek – hazaárulót kell produkálni, akkor is, ha nincs, tehát amikor hiány van ebből az emberfajtából, akkor, hogy úgy mondjam, termelnek. Mostanság már online teszik ezt, akár hamis weboldalak útján is. Még jó, hogy vannak becsületes IT-sek, akik ezt próbálják meg

A protokoll az bizony protokoll, és mérhetetlenül fontos a nemzetközi diplomáciában. Teljesen érthetőek a kazanyi intézkedések, mi több, valósággal szükségesnek is mondhatóak. Nehogy már rossz benyomásai támadjanak a magas külföldi vendégeknek az őket meginvitáló városról. Ha vendéget hívunk, kitakarítunk, megpucoljuk az ablakot és tisztra inget húzunk. De mi is történt Kazanyban?

Oroszország most már mindenképpen győzni fog, ez nem is lehet kétséges. Szövetségre lépett ugyanis a gazdag és virágzó Észak-Koreával, melynek jól táplált, makkegészséges, erőtől duzzadó harcosai szét fognak zúzni minden ukrán ellenállást és daliásan masíroznak majd be Kijevbe. Ezt nem én mondom, hanem Dmitrij Peszkov, a Kreml sajtószóvivője, abból az alkalomból, hogy aláírták az orosz-észak-korea

Engem valósággal sokkolt a hír, de úgy tűnik, igaz. Csak remélni merem, hogy Georg Spöttle és a többi „biztonságpolitikai szakértő” nem látták még, mert ha elolvassák, kitérnek a hitükből, belépnek a karthauzi rendbe, és életük hátralévő részét némaságban töltik, zöldségtermesztéssel, imával és a Szentírás beható tanulmányozásával.

Kérem tisztelettel, a mai napon úgy alakult a helyzet, hogy igazán nagy, grandiózus témák nincsenek. Illetve dehogy nincsenek, csak az a legérdekesebb például 23 oldal lenne, amit eleven ember nem képes végigolvasni. Az a magyar sajtóban már kisregénynek számít. Magyar nyelvterületen az olvasó a hatodik-hetedik oldalon becsukja az írást és reklamáló kommentet ír a „terjengősségről”, bár megnézem é

Különös eseménysorozat sokkolta Litvániát, ami egyelőre nem tűnik veszélyesnek, de bármikor azzá válhat. Felvetődik a kérdés, hogy mikor nem hadviselés a hibrid hadviselés? Lehet-e akár jóindulatúnak is magyarázni? Ha furcsa dolgok történnek, nem kéne átsiklani fölöttük és visszatérni a megszokott tevékenységekhez. Ez nem lenne bölcs. Ezzel foglalkozik a CEPA rövid elemzése. 

Ez a hír ugyan keveseket fog meglepni, de mégis a nap szenzációja. Arról van szó ugyanis, hogy nagyon érdekes dokumentumok birtokába jutott a The New York Times, egészen konkrétan megkapták az izraeli hadseregtől az október 7-i terrortámadás tervezési folyamatának jegyzőkönyveit, amelyet az IDF talált meg január végén a Hamász földalatti parancsnoki központjában, a Gázai Övezet déli részén fekvő K

Az oroszországi muzulmánok helyzete egy két és fél évvel ezelőtti mondatot juttat eszembe, mikor is – 2022 áprilisában – a propagandista Szolovjov soha véget nem érő tévéműsorát vezetve azt mondta egy esetleges atomháborúról: „De akkor mi, pravoszlávok a mennybe jutunk, míg ők egyszerűen meg fognak dögleni.” Amire rákontrázott a csatorna vezetője, Margareta Szimonjan: „Egyszer úgyis mindannyian me

Moldova komoly döntés elé érkezett: rövidesen választania kell Moszkva és Brüsszel között. A Kreml minden eszközt bevetve küzd azért, hogy megőrizhesse befolyását az országban, ugyanakkor az uniós csatlakozás hívei viszonylagos többségben vannak. Erről írt elemzést Anda Bologa, aki független szakértő a mesterséges intelligencia és a digitális politika, a közép-európai külpolitika és a transzatlant

Különös dolgok zajlanak jelenleg az Északi-sark közelében, fontosak is, főként azért, mert az Arktisz könnyen válhat egy kelet-nyugati konfrontáció helyszínévé, leginkább a globális felmelegedésnek és az így megnyíló hajózási útvonalaknak köszönhetően (a houthik meg közben csúnyán káromkodnak). Ezzel a kérdéssel foglalkozik a Jamestown Alapítvány tanulmánya.

Libanonban egyes hangok fegyverszüneti tárgyalásokat vagy legalábbis azok előkészítését hozták szóba, ami viszont nem egy és nem két kérdést vet fel: egyrészt míg Észak-Izrael evakuált civil lakossága nem térhet vissza otthonaiba, erről Jeruzsálemben szó sem eshet, másrészt a Hezbollah is erősen fogadkozik, hogy folytatja a támadásokat. De lássuk a napi hírösszefoglalót, szokás szerint az ISW jele

Andrej Percev, a kiváló orosz újságíró heti hírösszefoglalójában érdekes személyi változásokra hívja fel a figyelmet az orosz Elnöki Adminisztrációban: két fontos pozícióra iis új embert neveztek ki. Bár az orosz politikai elit hatalma és összetétele egyelőre megingathatatlannak tűnik, mégis, mintha zajlana a háttérben némi hatalmi harc. (https://ridl.io/the-rise-of-artyom-zhoga/)

Sietek leszögezni, hogy a volt kínai külügyminiszterről van szó, bár ez sem olyan nagyon egyszerű, mert közben már egészen más intézi Kína külügyeit, ugyanakkor hivatalosan akkor is Vang Ji intézte a dolgokat – a mostani verzió szerint – amikor még elvileg Qin Gang lett volna hivatalban. Mindegy, Keleten semmi sem egyszerű. De lássuk, hogyan mutatja be ezt a nem mindennapi esetet a Jamestown Alapí

Egyelőre még nem tört ki a címben említett polgárháború, de egyrészt igény sok helyen lenne rá, másrészt a Duma épp most biztosítja törvény útján, hogy fegyveresek is legyenek kéznél, ha elkezdődik a tánc – engedélyezni készülnek a szövetségi szubjektumok magánhadseregeinek felállítását. Valóságos druzsinák lesznek, elképzelem, ahogy Novgorod hadat üzen Pszkovnak vagy Szmolenszknek... de lássuk, h

Azt, hogy milyen most a hangulat Jeruzsálemben vagy Tel Avivban, viszonylag jól tudjuk, hiszen nincsen annak semmi akadálya, hogy elolvassuk a helyi lapokat: majdnem mindegyiknek van angol nyelvű változata is, amelyiknek nincs, azt is le lehet fordítani a megfelelő szoftverrel. Viszont milyen lehet a hangulat most Teheránban?

Oroszországnak számos olyan törvénye van, amely egyedülálló a világon. Ilyen például a „ruszofóbia ideológiáját” vagy az „LMBTQ ideológiát” tiltó paragrafus – a naiv, európai ember csak vonogatja a vállát, hogy hiszen ilyesmik nincsenek, minek tiltani őket? Most éppen a „gyermekmentességi ideológiát” készül betiltani a Duma, persze ilyen sem létezik, de hogy mi ezzel a valós céljuk, azt leginkább

Lai Csing-te tajvani elnök szellemes és logikusan, következetesen gondolkodó ember – most olyan ötlettel lepte meg a világot, hogy az fenekestől forgathatná fel az orosz–kínai kapcsolatokat, bár valószínű, hogy egy vita során Oroszországnak kéne engednie. Lássuk, mit vetett fel – a Jamestown Alapítvány tanulmánya alapján.

Régen volt már általános orosz hírösszefoglaló a Zónán, ma – lévén, hogy a szenzációknak híján vagyunk – tekintsük át, hogyan látja az ISW a jelenlegi helyzetet a fronton és a hátországban egyaránt.