Szele Tamás: Egy réges-régi szerződés utóélete
Mostanában – tehát az elmúlt napok folyamán – Oroszország visszatért képtelen, teljesíthetetlen és abszurd 2021-es ultimátumához, nyilván azért, hogy legyen min megsértődnie, ha elutasítják a követeléseit. Ez az orosz „diplomácia” ismeretében úgyszólván világos is. Azonban van egy apró változás, ami sokaknak elkerülte a figyelmét.
2021-ben és 2022 elején Putyin valami olyasmire hivatkozott, hogy „a Nyugat 1989-ben megígérte, hogy egy centit sem terjeszkedik Kelet felé, mégis megette”, ami egy közkeletű orosz városi legenda, Karéliától Vlagyivosztokig ismeri minden csapos, taxisofőr és levélkézbesítő: de semmiféle írásos nyoma nincs ennek az ígéretnek. Most nem is ezt emlegeti Putyin, ugyanis még akkor kiderült, hogy nincs rá alapja – hanem egy 1997-es egyezményt. Lássuk tehát, a Novaja Gazeta Evropa alapján, mi is a helyzet ezzel a szerződéssel.
Oroszország követeli, hogy a NATO vonja vissza csapatait Kelet-Európából a szövetség 1997-es határaihoz, és szüntesse be a fegyverszállításokat Ukrajnának. Moszkva emellett azt is akarja, hogy Franciaország és Nagy-Britannia kizárja a nukleáris fegyverek alkalmazásának lehetőségét más európai országok védelme érdekében. Mindennek érdekében többek között egy régi szerződésre hivatkoznak. Mit tartalmazott a 30 évvel ezelőtti megállapodás, és miért ragaszkodik hozzá most újra a Kreml, holott korábban semmibe vette?
Hogyan jött létre a megállapodás, és mi a lényege?
1997. május 27-én a párizsi Élysée-palotában a NATO-országok vezetői és Borisz Jelcin orosz elnök aláírták az Oroszország–NATO Alapokmányt, amely kifejezte elszántságukat, hogy „közösen hozzanak létre egy szilárd és átfogó békét az euroatlanti régióban a demokrácia és a biztonság elvei alapján, az együttműködésre építve”.
A felek kijelentették, hogy többé nem tekintenek egymásra ellenségként, és megállapodtak abban, hogy az emberi jogok és a polgári szabadságjogok elveire támaszkodva együtt fognak működni, tartózkodva az erő alkalmazásának fenyegetésétől vagy annak egymás ellen, illetve bármely más állam ellen történő igénybevételétől.
A nyilatkozat négy szakaszból állt. A preambulumban az állt, hogy Oroszország folytatja a demokratikus társadalom kiépítését és politikai-gazdasági átalakításainak megvalósítását:
„Fejleszti a nemzetbiztonsági koncepcióját és felülvizsgálja katonai doktrínáját annak érdekében, hogy az teljes mértékben megfeleljen az új biztonsági realitásoknak. Oroszország jelentősen leépítette fegyveres erőit, példátlan mértékben kivonta csapatait Közép- és Kelet-Európából, valamint a balti államokból, továbbá az összes nukleáris fegyverét visszahívta saját területére. Oroszország elkötelezett a hagyományos és nukleáris erőinek további csökkentése mellett. Aktívan részt vesz az ENSZ és az EBESZ által támogatott békefenntartó műveletekben, valamint a világ különböző régióiban zajló válságok rendezésében. Oroszország hozzájárul a bosznia-hercegovinai többnemzetiségű erők állományához is.”
A felek kötelezettséget vállaltak az államok szuverenitásának és területi integritásának tiszteletben tartására, a konfliktusok békés úton történő rendezésére, valamint a biztonsági kérdésekben történő konzultációra.
A felek megállapodtak egy Oroszország–NATO Közös Állandó Tanács létrehozásáról a konzultációk és a tevékenységek összehangolása céljából. Meghatározták továbbá a lehetséges együttműködés irányait is, ideértve a konfliktusmegelőzést, a békefenntartó műveleteket és a fegyverzet-ellenőrzést.
Azonban egyes rendelkezések a NATO katonai jelenlétére vonatkoztak az új tagállamokban. Ugyanis a NATO bejelentette, hogy nem szándékozik nukleáris fegyvereket telepíteni a szövetség új tagállamainak területén. Ezenkívül az „aktuális és belátható biztonsági körülmények között” a NATO vállalta, hogy a kollektív védelmet „nem további jelentős harci erők állandó telepítésével”, hanem az erősítés átcsoportosításának lehetőségével biztosítja.
Vagyis a megállapodás nem írt elő teljes tilalmat a NATO-csapatok jelenlétére a szövetség új tagállamaiban. A kötelezettség kifejezetten a jelentős harci erők további állandó állomásoztatására vonatkozott, és az akkori biztonsági helyzethez kapcsolódott. Oroszország a maga részéről vállalta, hogy hasonló visszafogottságot tanúsít a hagyományos fegyveres erők európai állomásoztatása során.
Olvasd tovább előfizetéssel
A cikk hátralévő része előfizetőink számára érhető el. Az előfizetéssel a teljes archívumhoz hozzáférsz, és támogatod a demokráciát.
Az előfizetéshez jelentkezz be a fiókodba.
Bejelentkezés az előfizetéshezHa Patreon-támogatónk vagy, jelentkezz be azzal az e-mail-címmel, amelyet a Patreonon használsz — így automatikusan felismerjük a tagságodat.
Kérjük támogasd a független sajtót, támogasd a Zóna blogját! Köszönjük!
Gesta-ajánló:

Egy PNL-USR tömb beérné az AUR-t
Továbbra is a szélsőjobboldali AUR a legnépszerűbb párt Romániában, de szeptember óta több mint öt százalékpontot veszített támogatottságából, miközben a kormányra került PSD csaknem hat pontot erősödött. Az INSCOP novemberi felmérése szerint a PNL és az USR közös indulása átrendezné az erőviszonyokat: szövetségük a második helyre kerülne, és a részvételüket biztosra ígérő pártválasztók körében…

Infláció: egyre gyorsabban drágulnak a dolgok Romániában
Októberben ismét hét százalék közelébe emelkedett az éves infláció Romániában, a jegybank pedig november 16-án tovább rontotta előrejelzését: az év végére a korábban várt 6,1 helyett 7,4 százalékos drágulással számol. Az üzemanyagok és az energia költsége egyre több termék és szolgáltatás árába épül be, miközben a tél előtt az áramtermelés bizonytalanságai is szűkítik a kormány mozgásterét.

Észtország lezárja az orosz határátkelőket
Észtország december 1-jétől lezárja mindhárom, Oroszország felé még működő közúti határátkelőjét, miután szombat hajnalban megpróbálták felgyújtani és felrobbantani a Threod Systems dróngyártó Tallinn melletti üzemét. Az észt belbiztonsági szolgálat szerint a támadást az orosz katonai hírszerzés, a GRU rendelte meg és irányította. Nyolc embert őrizetbe vettek, a gyár biztonsági őrei pedig…

Strasbourg: jogsértő volt Danileț megbüntetése! Savonea: leszarom
Cristi Danileț megnyerte a véleménynyilvánítási szabadságáért indított pert Strasbourgban, a büntetését jóváhagyó román bírósági határozatot azonban továbbra sem sikerült megsemmisíttetnie. A Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék november 16-án jogerősen elutasította a volt kolozsvári bíró perújítási kérelmét, arra hivatkozva, hogy a hét évvel ezelőtti szankciónak már nincsenek olyan súlyos…

Kognitív frontvonal I/1. rész: A Cion bölcseinek jegyzőkönyveitől a mai orosz propagandáig, avagy a hazugság, amely túlélte a leleplezését
Egy oroszországi hamisítvány a huszadik század elején végigjárta a nyugati világot. Tekintélyes újságok, befolyásos üzletemberek és politikai mozgalmak adták hozzá a nevüket, és azután is tovább terjedt, hogy leleplezték. A Cion bölcseinek jegyzőkönyvei történetéből kiderül, milyen könnyen lehet egy társadalom meglévő félelmeiből olyan világmagyarázatot készíteni, amelybe idővel minden belefér –…
