Moszkvában látszólag rendben, sőt, kissé unalmasan mennek a dolgok, Putyin a győzelemnapi parádé részleteit szervezgeti, Zjuganov, a Kommunista Párt elnöke feltűnősködik az Állami Dumában, lecserélték a Gulag-múzeum igazgatóját Zahar Prilepin egyik tanítványára... szóval, mintha minden a legnagyobb rendben volna és nem lenne háború. De van.

Nem véletlen a kiemelés a címben: régen kötéllel fogták a katonát, ma bottal fogják a szabotőrt, legalábbis az orosz szolgálatok. Ugyan elég naiv módszert alkalmaznak, de lám, így is akad épp elég ostoba ember, aki lépre megy és viszonylag alacsony összeg ellenében, sőt, akár ingyen is hajlandó támogatni az orosz diverziókat Európában – mi több, időnként végre is hajtani azokat. Erről szól a Novaj

Afganisztán komoly vasúti beruházásokat tervez, ami kifejezetten a saját belügye volna, ha így akar tönkremenni, ám szabadon megteheti, de a beruházás háttere több, mint pikáns, ugyanis az Afgán Államvasutak jelenleg összesen 25 kilométer hosszan húzódnak, az üzbég határon fekvő Hairatan és Mazari Sharif között, szóval erre mondanánk sportnyelven, hogy „innen szép győzni”.

Állandóan az Oroszországi Föderáció és Ukrajna közötti béketervekről pusmognak mostanság a világsajtóban, természetesen pártállás szerint vagy az egyik, vagy a másik fél maradéktalan győzelmét feltételezve, sőt, függővé téve a Trump és Putyin közötti várható tárgyalások kimenetelétől – amiben van ráció, de nem tudni egyelőre, mi lenne Trump előre beígért varázslata, ami „huszonnégy órán beül véget

Vlágyenka magyarországi kalandjairól most kell írni, még ma, mert holnapra már le fogják tagadni azt is, hogy volt ilyesmi – igen szép mellélövés volt pedig, és nem nélkülözte a magyar nemzeti jelleget sem, mármint, ha úgy tekintjük, hogy ennek része az „ide, falura jó lesz így is” mentalitás. És végső soron: igazából megfelelt, le se kellett volna cserélni.

Régi orosz népi bölcsesség, hogy „ahol nincs tűz, rakunk egyet”, és ezt úgy kell érteni, miszerint „ahol nincs baj, ott csinálunk”. Meg hát a saját termésű gond azért is jobb, mert könnyebb leküzdeni, elvégre magunk okoztuk. Valahogy így gondolkodhattak a Lubjanka téren, az FSZB központjában is, mikor hadat üzentek az összes orosz területen létező és nem létező szeparatista mozgalomnak. 

Ritka érdekes írást közöl az Afghanistan International című, valószínűleg kivételesen bátor munkatársakat alkalmazó lap. Afganisztánban és Iránban mindenképpen bátorság kell a sajtómunkához, még egy ártatlan apróhirdetésből is lehet vérbosszú – egyébként ez az orgánum az Iran International testvérkiadványa, és az iráni verziónál sem anyámasszony katonái dolgoznak. Hanem ehhez a most elővett cikkhe

Kérem, először is cáfolattal kell kezdenem. Nem, ismétlem, egyáltalán nem igaz, hogy Moszkvában terjed ez a bökversike. Már csak azért sem terjed, mert ezt a zöngeményt én találtam ki olyan három perc alatt, és oroszul egyáltalán nem hangzik ilyen jól. Viszont tény, hogy a Kremlnek jól jönnek Trump hagymázas birodalmi látomásai, mert elterelik az orosz állampolgárok (majdnem alattvalót írtam) figy

Most, mikor gyökeresen kezd átalakulni a Közel-Kelet politikai térképe és átrendeződnek az erőviszonyok, nagyon nem tűnik mindegynek, hova pozicionálja magát az új helyzetben Törökország. Erről írt rövid, de velős tanulmányt a Chatham House honlapjára Galip Dalay vezető munkatárs – úgy tessék olvasni az alábbiakat, természetesen, hogy ez egy vezető török értelmiségi véleménye, semmiképpen sem lapu

Szeretném előre leszögezni, hogy az alábbiakban ismertetett tanulmánnyal abban a kérdésben nem értek egyet, miszerint feltételezi, hogy Donald Trump épelméjű ember és tetteit valamiféle logika vezérli. Nekem személy szerint nem ez a véleményem, de hallgassuk meg azt is, amit a Carnegie Alapítvány kutatója, Stewart Patrick feltételez a megválasztott amerikai elnök meglepő területi igényeiről.

Napok óta adós vagyok ezzel az írással, mentse késlekedésemet, hogy egyrészt fontosabb hírekkel kellett foglalkoznom, másrészt meg őszintén be kell vallanom: alaposan utána kellett néznem, tulajdonképpen mi is okozza az átfogó moldovai-transznisztriai válságot, ami egyelőre még csak az energiáról szól, de nemsokára befolyásolni fogja a régió politikai életét is. Nos, a Gazprom alaposan megkeverte

Nagy ünnep van világszerte, vágják a hízott tulkot a politikai szélsőségesek, pártállásra való tekintet nélkül, csapra verik a hordót, ünnepelnek, vígan vannak. Tehetik, mert hejehuja, haj, itt van már a baj. Hónapokon belül ők fogják uralni a közbeszédet mindenfelé a világon, csak arra kell ügyeljenek majd, hogy egymást meg ne egyék roston sütve, mustárral, de ha erre vigyáznak: ők lesznek a vilá

Mint ismeretes, a sokat vitatott személyiségű Elon Musk vendégcikket írt nemrégiben a Welt am Sonntag című német lapba, amelyben a tech-milliárdos az AfD-t népszerűsíti. Alig két hónappal az országgyűlési választások előtt az amerikai vállalkozó azt írta, hogy Németország a gazdasági és kulturális összeomlás szélén tántorog: „Az Alternatíva Németországért (AfD) az utolsó reménysugár az ország szám

Nagyon fontos, gondolatébresztő írást közölt a WIRED magazin. Mivel még csak január ötödike van, nem merem állítani, hogy ez az eszmefuttatás az idei év alapkérdéséről szól, de hogy a megpendített gondolat meghatározó lesz idén és a közeljövőben egyaránt, az egészen biztos.

Kérem, ez a mai egy kissé rendhagyó írásnak ígérkezik, ugyanis tudományos kísérletet tetszenek olvasni. Arra lettem figyelmes, hogy az elmúlt három napban ugrásszerűen megnőtt az Oroszországból érkező, meglehetősen furcsa hírek száma, amiből arra az eddig is sejtett, de ki nem mondott tényre következtettem, hogy az említett állam a világ legnagyobb elmegyógyintézete, melyet azonban sajnos minden m

A CEPA (Center for European Policy Analysis) világszinten is a politikai elemző intézetek elitjébe tartozik, és csak a legkiválóbb szakembereket kérik fel közreműködésre. Közéjük tartozik Andrej Szoldatov és Irina Borogan, akiknél többet az orosz szolgálatokról valószínűleg senki sem tud – lássuk, hogyan összesítették az orosz hírszerzési-elhárítási-diverziós tevékenység szempontjából az idei évet

Ott még nem tartunk, hogy az Oroszországi Föderáció nyílt gyarmatosításba kezdjen Afrikában, de a befolyását egyre inkább igyekszik kiterjeszteni ezen a kontinensen, vagy legalábbis fenntartani ott, ahol a tekintélyét megtépázták mondjuk a tuareg lázadók. Mik az orosz terjeszkedés lehetőségei és korlátai a „fekete kontinensen” 2025 folyamán? Milyen a jelenlegi helyzet és mi várható?

Mint ismeretes, Vlagyimir Putyin decemberben „Közvetlen Vonalat” tartott, erre évente egyszer kerül sor (mikor el nem marad). Egy olyan rendezvényről van szó, ami átmenet a lakossági fórum és a nemzetközi sajtótájékoztató között. Ezzel még nem lenne baj, de, mint a The Insider elemzése kiderítette, az orosz elnök ennek során finoman szólva is nagyokat mondott. Lássuk tehát Putyin elnök néhány hazu

Mint ismeretes, novemberben és decemberben Romániában parlamenti választásokat tartottak, valamint az elnökválasztás első fordulóját is megrendezték, amelyet később semmisnek nyilvánítottak. A győztes jelölt, Călin Georgescu szélsőjobboldali politikus kampánya összehangolt külföldi manipuláció terméke volt. A „román Orbánnak” nevezett Georgescu euroszkeptikus, NATO-ellenes, oroszbarát és ukránelle

Sok csodálatosat láttam én már, de olyan embert még egyet sem, aki nekem el tudta volna magyarázni az „orosz világ” fogalmának meghatározását. Mert már az is gonosz dolog volt, hogy ennek nevében megtámadták Ukrajnát, de ha Moszkva a szláv földeket akarja egyesíteni, akkor mi a fityfenét keres Szíriában vagy Afrikában? Tudom: pénzt, nem is keveset, de hogy indokolja ezt meg, miféle ideológiával?