Oroszországban azért nincs hatékony politikai közvélemény-kutatás, mert politikai közvélemény sincs. Hogyan is merne létezni? Putyin van, körülötte a bojárok, oligarchák, katonai vezetők vallási és/vagy nacionalista fanatikusok, aki ezek ellen fel meri emelni a szavát, az könnyen úgy járhat mint Navalnij, Ilja Jasin, Vlagyimir Kara-Murza, netán Alekszej Gorinov, pedig ez utóbbi csak egy gyermekraj

Kérem tisztelettel, javasolnám Kirill moszkvai pátriárka besorozását a tüzérséghez és mielőbbi bevetését is, ugyanis az orosz nehézfegyverzet teljesen új eszköze lehetne: minden muníció nélkül is képes elsülni a feje, és elég nagy kaliberű, minden eddigi űrméret feletti marhaságok ontására képes akár viszonylag hosszú időn keresztül is. Aztán hagyni kell hűlni, nehogy megrepedjen.

Lassan elmúlnak az ünnepek, és kezdhetünk hozzászokni a stresszes, sőt, a külpolitikában véres hétköznapokhoz. Ráadásul Oroszországban csak május harmadikán kezdődnek a húsvéti ünnepek, szóval náluk zajlott az élet, mint mindig, pillanatra sem állt meg. A hét főbb híreit Andrej Percev foglalta össze a Riddle hasábjain.

A fél világot megdöbbentette a látvány, amikor a Crocus City Hallban lövöldöző terroristákat bíróság elé állították, hogy el lehessen rendelni az előzetes letartóztatásukat. Egyiküknek a fülét vágták le előállítás közben, másikuknak a szemét verték ki, a harmadikat kerekes székben gurították be a tárgyalóterembe, végig nem volt magánál, csak a negyedik volt viszonylag ép, de ő is tele volt véraláf

A múlt pénteki terrortámadás alapjaiban rázta meg az orosz társadalmat, sok, eddig biztosnak hitt pont, szilárdnak és hatékonynak gondolt intézmény remegett bele abba, amikor beszakadt a Crocus City Hall teteje. Sokan kérdezik például, hogy hol voltak a szolgálatok, hol volt a felderítés és hol volt a legendás orosz terrorelhárítás most, mikor zengett az ég? Mit műveltek eddig, hogy nem tudtak a k

Amikor e sorokat írom már túl vagyunk Gulyás Balázs Magyar Péterrel készített interjúján, amelyben a NER-ből kicsekkolt jóképű legény arról beszélt, hogy hol, mikor és miért késíztette azt a hangfelvételt, amelyet holnap reggel kilenc órakor hoz majd nyilvánosságra.

Az Ukrajna elleni háború húzódik, mint a rétestészta. Mindkét fél anyag- és fegyverhiánnyal küzd, ugyanis míg az ukránok általában jelentős késéssel kapják meg az ígért nyugati segítséget, az oroszok maguk kell legyártsák a hadianyagot, a járműveket, a lőszert, és ez nem igazán megy nekik. Erről írt tanulmányt a kiváló szakértő, Pavel Luzin a Sztrana i Mir, vagyis Ország és Világ hasábjain. Hát lá

Tegnap még vígan voltunk, kis színesekkel múlattuk az időt, ma viszont érdemes hátra lépni egyet és komolyan megszemlélni Oroszország helyzetét, a nagy képet, ami az e heti események alapján kialakult. Hát, nem szép, mintha csak Hieronymus Bosch festette volna... tekintsük tehát, mi történt ezen a héten a Nagy Földön és mi következik ebből – mégpedig Andrej Percev elemzése alapján, mely a Riddle h

A tegnap esti, példátlan és valóban bestiális terrortámadás árnya rávetül a többi hírre, amelyek pedig megmutatják, milyen gondos, alapos és figyelmes állam is ez az Oroszországi Föderáció, mennyire vigyáz a polgáraira (ha kell, lakat alatt is tartja őket, mert a legfőbb érték az ember), ezt szeretném most bemutatni ezzel a kis orosz hírkaleidoszkóppal, melyet a tegnapi egyéb eseményekből állított

Bűnözők és politikusok között mindig volt némi sajátos harmónia, különös rokonszenv, mondhatni szakmai szolidaritás... végül is a két foglalkozás célja és tevékenységi köre (minél több embertől elszedni, amit csak lehet) nagyjából azonos, még ha mások is az eszközök. Ezért ha valaki azt mondja, hogy a politikusok bűnözők, nem téved nagyot, de most Haitin megfordult a világ, mert a bűnözők lettek a

Kérem, ez szenzáció. Kérem, Észak-Koreában elmaradtak a választások! Most szerintem mindenki azt kérdi: „De hát vannak Észak-Koreában választások? És ha vannak, minek?” Nincsenek, valójában nincsenek, de azért mégis elmaradtak és erre nagyon ritkán akad példa. A kérdést a Meduza Fjodor Terticszkij, a szöuli Kunming Egyetem vezető kutatója segítségével próbálta meg kibogozni.

Mivel most két napig Ukrajnával foglalkozott a Zóna, az egyensúly kedvéért nézzünk körül most kicsit a Közel-Keleten, ugyanis ez a két legfontosabb háborús övezet jelenleg a bolygón. Már persze, legalábbis a mi európai szempontunkból. A híreket szokás szerint az ISW napi jelentése alapján állítottam össze.

Hatalmas diadalként emlegették az orosz elnökválasztási kampány során Avdiivka elfoglalását, a legyőzhetetlen orosz fegyverek dicsőségeként – hát akkor, a The Insider elemzése segítségével nézzük csak meg egy kicsit közelebbről ezt a dicsőséget, mert mintha kissé drága árat fizetett volna az Oroszországi Föderáció azért, hogy lerombolhassa ezt a kisvárost.

Lezajlott az oroszországi elnökválasztás, és egészen pontosan a várható eredménnyel járt, kár, hogy fogadni nem lehetett rá, de úgysem fizetett volna túl jól: egyetlen esélyes jelölt volt, Putyin, szóval még a hintalovak versenye is izgalmasabb lett volna ennél. Ellenben a háború továbbra is zajlik, annak híreiről számolok be most, éspedig a Zóna hagyományainak megfelelően az ISW napi jelentése al

Nos, feltámadott a Zóna. Nem a tenger, nem is a népek tengere, Megváltóról sincs szó, ez csak egy ilyen kicsiny, mondhatni polgári feltámadás, ami ráadásul nem is megy könnyen vagy egyből: bele fog telni egy kevés idő, míg üzemszerűen működik majd a lap, amit egy éve le kellett állítanom.

Oroszország távol-keleti politikája egyre különösebben alakul: tavaly februárban, az orosz–kínai alapszerződés aláírásakor még megrettent a világ egy Moszkva-Peking tengely gondolatától, csak szerencsére közben kiderült, hogy Kína távolról sem veszi szó szerint a megállapodás minden pontját, inkább csak elvi nyilatkozatnak tekinti – és azt tesz, amit akar. Márpedig

A magyar kisebbség egyetlen pártjának sincs esélye arra, hogy bejusson a parlamentbe a közelgő szlovákiai választáson, és Orbán Viktornak Szlovákiában már rég más szövetségese van Robert Fico személyében, mint a magyar kisebbségi pártok – állapította meg vendégblogjában Péter Techet jogász, történész a Der Standard hasábjain.

Délután három körül vártam az emberemet, hogy befusson a vonata, s így megérkezzen. Fél négy körül hívott, hogy ugyan csak pár kilométerre az állomástól, de a semmi közepén ácsorog a szerelvénye, mert előtte lerohadt egy tehervonat mozdonya. Először azt mondták nekik, a kiszolgáltatott utasoknak, húsz perc a móka, aztán negyven, amikor telefonált, akkor pedig már bizonytalan jelzést kapott a továb

Ma kifejezetten tragikomédiát írok, aminek vannak ugyan abszurd vonatkozásai is, de előre elnézést kell kérnem az olvasóimtól: ez most valamivel rövidebb lesz, mint a megszokott írások, ugyanis a huppa.hu problémái nem fogyatkoznak, és ezért a Facebookon is egy tételben publikálható terjedelem – mintegy hétezer karakter – keretein belül kell maradnom.

Vallási ügyekben nem árt, ha a sajtó a legmesszebb menőkig óvatos, hiszen senkit sem akarunk megbántani a hitében. De van olyan helyzet, mikor az őszinte, tiszta hit kifordul magából, fanatizmussá, babonává válik – háborúban ez gyakrabban megtörténik, mint békeidőben. A leggyakrabban mostanság az orosz hadseregben akad erre példa,