Oroszország ukrajnai megszállásának harminchetedik napját írjuk, a hadműveletek zajlanak, a harcok nem csitulnak, az ukrán légierő állítólag megsemmisített egy orosz területen álló üzemanyag-raktárat, a tárgyalások ennek ellenére vagy épp ezért folynak, és Csernobilból ellopták a kávéfőzőket meg a vízmelegítőket.

Azaz egy délután a sok egyforma között, amikor nem azt csinálja az emberfia, amit csinálnia kellene. Vagy csak kicsit azt. De miért írom le, amit le fogok írni, ahelyett hogy kitennék valamilyen ételképet, és beérném a rá kapott százezer tetszésnyilvánítással?

Az Ukrajna elleni orosz invázió harminchatodik napján vagyunk, és a helyzet bonyolultabb, mint valaha.

Nyugalom, az Ukrajna elleni orosz invázió zavartalanul folyik tovább, nem tört ki váratlanul a béke és nem leng be mindent az orosz–ukrán baráti testvériség szelleme, pedig a tegnapi tárgyalások után sokan vártak valami ilyesmit.

Az ukrán kormány legfőbb igyekvése most az, hogy Márki-Zay Péter legyen a magyar miniszterelnök. Orbán Viktor jelenleg békepárti.

Tegnap elmaradt a hírösszefoglaló egy másik munka miatt, mire azzal végeztem, már nem volt erőm megírni – azt nem mondom, hogy ma pótolom a kiesett híreket, ugyanis a tegnapi értesülések ma már nem volnának frissek, de legalább újra van krónika.

Hogy miért nem lehet Bokrosnak is a szájára tenni egy ragasztószalagot? Egy echte bankár, aki belekontárkodik azokba a dolgokba, amelyekben olyan, mint elefánt a porcelánboltban.

Hallgattam egy kicsit Vona (alias Zázrivecz – ne próbálják gyorsan egymás után kétszer kimondani) Gábort a Mészáros-Várkonyi házaspárról.

Az Ukrajna elleni orosz invázió harminckettedik napján kevesebb a harctéri hír, annál több a politikai fejlemény és lassan a háború mostani célja is körvonalazódni látszik.

„Váratlan fordulat: megszakadtak a béketárgyalások.” (Origo)

„Sok függ attól…hogy (Oroszország) európai demokrácia lesz-e vagy ismét eurázsiai birodalom.” (Brzezinski)

Az Ukrajna elleni orosz invázió továbbra is tombol, bár stagnál is a maga módján, és valahogyan változik – mivel túl sok harci cselekményről ma nem számolhatok be, lépjünk kicsit hátrébb és tekintsük ezt a „változást”, ha ugyan az.

A mai beszámolót sajnos megint az ukrajnai orosz invázió magyar vonatkozásaival kell kezdenem. Nagyon kellemetlen ez nekem, aki tárgyilagosan és épp ezért a kívülálló szempontjából próbálok írni erről a különösen véres, veszélyes és aljas háborúról – de hírt elhallgatni akkor sem szabad, ha nem szeretjük.

Pont az orráig lát. Mindig is addig látott, és ez eddig bejött neki, legalábbis látszólag. A hitre szomjas közönsége pedig úgy vélte, ő alkalmas lesz bálványnak. Aranyborjú helyett aranydisznó is megteszi.

Nem lehet mindig az ukrajnai megszállásról írni, az embernek elvileg van egy teljesen hétköznapi, polgári élete is, amiben jár-kel, bevásárol, intézi a dolgait, még ha fejben félig-meddig máshol jár is.

Az ukrajnai orosz megszállás hírei most sem vidítóak. Épp ma egy hónapja kezdődött meg ez a véres és teljesen értelmetlen háború, amitől már mindenki kezd megbolondulni és ehhez az sem kell, hogy a harctéren legyen az emberfia-emberlánya.

Na látják, most nem fogadnék egy fél Lindt-csokiba sem, hogy mi lesz az április harmadikai választások eredménye. Rövid távokon különben sem vagyok jó jós. Az valahogy nem az én terepem.

Ma visszatérek a szokott gyakorlathoz az ukrajnai orosz megszállással kapcsolatban, hírösszefoglalót közlök, bár sajnos ennek is lesz magyar vonatkozása: ezen túl pedig kicsit megvizsgáljuk, mi zajlik a harctereken és Oroszországban az invázió kapcsán.

A ma reggeli egyetlen érdemleges hír (a sok rémüldözni való mellett) nem az orosz nukleáris fenyegetőzés (lassan megszokjuk), nem a további háborús borzalmak, az izraeli késelés, louisianai tornádó, hanem a varsói égetés.

Hölgyeim és uraim, ma elmarad a háború minden eddigi napján megszokott hírösszefoglaló részemről, és nem azért, mert ne történtek volna fontos dolgok az orosz invázió kapcsán Ukrajnában. Történtek, csak most jött el az a perc, amelyben Magyarország is kezd érintetté válni külpolitikai szempontból.