Szele Tamás: A Zelenszkij-béketerv
Karácsonyra, ha nem is ajándékként vagy ahelyett, de Volodimir Zelenszkij is nyilvánosságra hozta Ukrajna húsz pontos béketervét, mely azért nincs még kőbe vésve, és az értő szem már most is képes megmondani, mely paragrafusokat fog Moszkva mereven elutasítani és melyeket kifogásol majd a Trump-adminisztráció, tehát ne tessék ünnepelni, ez nem maga a béke, ez csak egy javaslat, amelynek feltételeibe Ukrajna – nem túl szívesen – hajlandó belemenni. Lássuk a Meduza nyomán, hogy néz ki a dokumentum. Megjegyzéseimet szokás szerint csillag alatt, a bekezdések végén teszem meg.
Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij december 24-én újságíróknak nyilatkozva bemutatta a 20 pontos béketervet, amelyről az elmúlt hetekben Ukrajna, az Egyesült Államok és Oroszország tárgyalt. Erről az „RBK Ukrajina” és a „Suspilne” számolt be, saját tudósítóikra hivatkozva. Zelenszkij ezt a tervet „a háború befejezéséről szóló keretdokumentumnak” nevezte. Szerinte Kijev várja az orosz fél reakcióját a megvitatott pontokra,* majd „meg fogjuk határozni a követendő lépéseket és a különböző döntések lehetséges időkeretét”.
*Várhatja, de hogy el nem fogják fogadni, az is biztos.
„Ha konkrétan a mai 20 pontról beszélünk, akkor ez egy keretdokumentum, amely jelentős fejlődésen ment keresztül – ez az a dokumentum, amely korábban 28 pontból állt. (…) Ennek eredményeként jött létre ez a dokumentum, amely így néz ki – és ami egy tervezet. Ez még nem a felek által elfogadott egyezmény, de már kialakult benne egy bizonyos logika arról, hogyan lehet nekilátni a háború befejezésének” – nyilatkozta Zelenszkij.
Íme a terv összes pontja:
Ukrajna szuverenitásának megerősítése elengedhetetlen.
Feltétel nélküli meg nem támadási megállapodást kell létrehozni Oroszország és Ukrajna között. Megfigyelő ellenőrző mechanizmus bevetésével a kontaktvonalon.
Ukrajna szilárd biztonsági garanciákat kap.
A fegyveres erők létszáma békeidőben 800 ezer fő lesz.
Az Egyesült Államok, a NATO és Európa biztonsági garanciákat nyújt Ukrajnának az 5. cikkhez hasonló módon. Ha Oroszország behatol Ukrajnába, katonai válasz és a szankciók újraindítása következik. Ha Ukrajna behatol Oroszországba, vagy provokáció nélkül tüzet nyit Oroszország területére, a biztonsági garanciák érvényüket vesztik. Ha Oroszország tüzet nyit Ukrajnára, a biztonsági garanciák életbe lépnek. Zelenszkij szerint ebben a pontban az Egyesült Államoknak nyújtandó kompenzációról is szó volt a biztonsági garanciákért cserébe, de ezt a pontot most törölték. A kétoldalú biztonsági garanciák nem kizártak ebben a megállapodásban. „A 30 országgal kötött kétoldalú megállapodásaink lehetőségeiről van szó, szeretnénk, ha ezek a lehetőségek megmaradnának. Ezek a koalíció tagjai – 30 ország, köztük Európa, Kanada és Japán, amelyek készek valamilyen formában velünk együtt garantálni a biztonságot” – nyilatkozta az ukrán elnök.
Oroszország minden szükséges törvényben és dokumentumban rögzíti a nem támadási politikát Európa és Ukrajna tekintetében, beleértve ennek ratifikálását az Állami Dumában.*
*Ez egészen pontosan holnapután, kiskedden várható.
Ukrajna egy meghatározott időpontban az EU tagjává válik, és rövid távú, privilegizált hozzáférést kap az európai piachoz. Az EU-tagság Ukrajna számára a biztonsági garanciák része, Kijev konkrét csatlakozási dátumot szeretne rögzíteni – jegyezte meg Zelenszkij.*
*Ezen a ponton követ el Orbán Viktor harakirit Szijjártó Péter segédletével.
Szilárd globális fejlesztési csomagot garantálnak Ukrajna számára, amelyet egy külön befektetési megállapodásban határoznak meg. Ez magában foglalja többek között a befektetéseket fejlesztő alapot, a gázinfrastruktúra fejlesztését, a területek helyreállítását, valamint az ásványi anyagok és természeti erőforrások kitermelését.
Több alapot hoznak létre az ukrán gazdaság helyreállításával, a károsult területek és régiók rekonstrukciójával, valamint humanitárius kérdésekkel kapcsolatos problémák megoldására. A cél 800 milliárd dollár bevonása.
A megállapodás megkötése után Ukrajna felgyorsítja a szabadkereskedelmi megállapodás megkötését az Egyesült Államokkal. Washington szabadkereskedelmi megállapodást szeretne kötni Ukrajnával és Oroszországgal is.
Ukrajna megerősíti, hogy a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződésnek megfelelően továbbra is atomfegyvermentes állam marad.
A Zaporizzsjai Atomerőmű érdésében Zelenszkij szerint nem sikerült kompromisszumot találni. Washington javaslata szerint az erőművet Ukrajna, az Egyesült Államok és Oroszország közösen üzemeltetné. Az Egyesült Államok azt javasolja, hogy a kontrollt egyenlően osszák meg, és az amerikaiak legyenek a közös vállalkozás felső vezetői. Az ukrán javaslat más: a Zaporizzsjai Atomerőmű legyen közös vállalkozás, amelynek tagjai az USA és Ukrajna – 50-50 arányban. Ebben az esetben az előállított villamos energia 50%-át Ukrajna kapja, a fennmaradó 50%-ot az USA osztja el és/vagy bocsátja áruba.*
*Egy kérdésem volna: mit fektettek ebbe az amerikaiak, milyen alapon kívánnak profitálni Európa legnagyobb atomerőművéből? A két szép szemüket? Mert a tárgyalások moderációja, pontosabban az excrementum sűrű kavargatása nem befektetés.
Ukrajna és Oroszország kötelezik magukat, hogy az iskolákban és az egész társadalomban olyan oktatási programokat vezetnek be, amelyek elősegítik a különböző kultúrák megértését és toleranciáját, valamint a rasszizmus és az előítéletek felszámolását. Ukrajna bevezeti az EU szabályait a vallási toleranciára és a kisebbségi nyelvek védelmére vonatkozóan.*
*Orbán Viktor feltámad és újból harakirit követ el. Lőttek a magyar kormánypropaganda fő irányvonalának.
A területi viták jelnetik Zelenszkij szerint a legnehezebb pontot. Elmondása szerint a megállapodás időpontjában a donyecki, luhanszki, zaporizzsjai és herszoni régiókban a csapatok elhelyezkedése de facto elismert frontvonalnak minősül. Az Oroszországi Föderációnak ki kell vonnia csapatait Dnyipropetrovszk, Mikolajiv, Szumi és Harkiv megyékből, hogy a megállapodás hatályba lépjen. Mint Zelenszkij kifejtette, Moszkva azt akarja, hogy Ukrajna vonuljon ki Donyeck megyéből, az Egyesült Államok pedig kompromisszumot javasol: szabad gazdasági övezetet. Ha nem lesz megállapodás a „maradunk, ahol vagyunk” elvvel kapcsolatban, akkor a szabad gazdasági övezet létrehozása csak népszavazással fogadható el. Zelenszkij megjegyezte, hogy az USA támogatja a népszavazást, de a szavazás tárgyaként az egész dokumentumot kell előterjeszteni, nem pedig egyetlen külön kérdést. A népszavazáshoz legalább 60 napra van szükség, és esetben Ukrajnának 60 napos valódi tűzszünetre van szüksége – tette hozzá az ukrán elnök.*
*Erről a tűzszünetről sem hinném, hogy a Kreml akár csak a gondolatát is elfogadja.
A jövőbeli területi megállapodások jóváhagyása után Oroszország és Ukrajna kötelezik magukat, hogy ezeket a megállapodásokat erőszakkal nem módosítják.*
*Igen, Oroszország már Rettegett Iván óta híres arról, hogy minden területi megállapodást kínos pontossággal betart.
Oroszország nem fogja korlátozni Ukrajnát a Dnyeper folyó és Fekete-tenger kereskedelmi célú használatában. Külön tengeri megállapodást és hozzáférési megállapodást kötnek, amely kiterjed a hajózás és a szállítás szabadságára. Ezen megállapodás keretében a Kinburn-földnyelvet demilitarizálják.
A nyitott kérdések megoldására humanitárius bizottságot hoznak létre. A legfontosabb, megoldásra váró kérdések: a hadifoglyok teljes cseréje, a civilek, köztük a gyermekek és a politikai foglyok szabadon bocsátása, a konfliktus áldozatainak okozott problémák megoldása.
Ukrajnának a megállapodás aláírását követően a lehető leghamarabb választásokat kell tartania. Elsőként elnökválasztást.*
*Biztos vagyok abban, hogy ez a pont Trump és Putyin közös nyomására került bele a szövegbe, hiszen ellent mond az ukrán alkotmánynak.
A jelen megállapodás jogilag kötelező érvényű lesz. Végrehajtását a Trump elnökletével működő Béketanács fogja ellenőrizni.* A megállapodás megsértése szankciókat von maga után.
*Béketanács, békekör, békeharc, békebrekegés – visszajöttek az ötvenes évek!
Miután minden fél elfogadja ezt a megállapodást, azonnal hatályba lép a teljes tűzszünet.
Feltételezhető továbbá, hogy Ukrajna a megállapodást beterjeszti ratifikálásra a Verhovna Rada elé és/vagy országos népszavazást tart annak jóváhagyásáról. Ukrajna dönthet úgy, hogy a népszavazással egyidejűleg választásokat is tart, tette hozzá Zelenszkij. Feltételezik, hogy a megállapodás akkor lép életbe, ha mindkét fél teljesítette kötelezettségeit. A biztonsági garanciák csak a megállapodás teljes ratifikálása vagy népszavazással történő jóváhagyása esetén lépnek hatályba.
Zelenszkij azt is elmondta, hogy a béketerv mellett még három dokumentumról folynak tárgyalások: egy háromoldalú egyezményről Ukrajna, az Egyesült Államok és Európa között a biztonsági garanciákról, egy kétoldalú egyezményről Ukrajna és az Egyesült Államok között a biztonsági garanciákról, valamint egy ütemtervről Ukrajna helyreállítására és gazdasági fellendítésére 2040-ig.
A Kreml egyelőre nem kommentálta a Zelenszkij által ismertetett tervet.
Mi szerepelt a béketerv korábbi verzióiban?
November 21-én az Axios közzétette Donald Trump kormányának tervét az ukrajnai háború befejezésére. A terv 28 pontból állt. Ebben többek között az állt, hogy a Krímet, Luhanszkot és Donyecket de facto orosz területnek ismerik el, többek között az Egyesült Államok is, míg Herszon és Zaporizzsja régiókat a jelenlegi frontvonal mentén osztják fel. Oroszországnak le kell mondania a négy ukrán régión és a Krímen kívül ellenőrzése alatt álló többi elfoglalt területről. Ukrajna pedig kivonja csapatait a Donyecki régió azon részéből, amelyet jelenleg ellenőrzése alatt tart. Ez a terület pufferzóna lesz és orosz területnek fog számítani. Az eredeti változat szerint Ukrajna alkotmányában rögzíti, hogy nem csatlakozik a NATO-hoz, a NATO pedig kötelezi magát, hogy a jövőben nem fogadja be Ukrajnát a szövetségbe.*
*Ez így, ebben a formában elfogadhatatlan volt – és szándékosan is fogalmazták ilyenre, ez az orosz diplomácia régi módszere.
Ezenkívül a tervben az is szerepelt, hogy 100 milliárd dollárnyi befagyasztott orosz vagyont fektetnek be Ukrajna újjáépítésébe. A dokumentum szerint a konfliktusban részt vevő valamennyi fél teljes amnesztiát kap a háború alatt elkövetett tetteiért.
Később a média és hivatali források a tervben történt különböző változásokról számoltak be. Különösen arról, hogy Ukrajna változatában Kijevnek meg kell őriznie az ellenőrzést az ország keleti területei felett, amelyek jelenleg az Ukrán Hadsereg ellenőrzése alatt állnak.
Vlagyimir Putyin orosz elnök úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államok eredeti, 28 pontból álló béketervje, amelyet a Trump-adminisztráció terjesztett elő, alapul szolgálhat az orosz–ukrán háború békés rendezéséhez.
Nos, egy dolog biztos: ezt a tervezetet, bármennyire is tele van kompromisszumokkal, sem Moszkva, sem Washington nem lesz hajlandó elfogadni, sőt, valószínűleg további tárgyalások alapjának sem fogják tekinteni. Ennek egészen egyszerűen az az oka, hogy a valódi béke egyiküknek sem érdeke, voltaképpen mindketten Ukrajna kifosztására törekednek ám mindketten a másik haramia nélkül, egyedül akarnak jól járni – ez Kijev szerencséje.
Jól mondta Zelenszkij: ez nem békeszerződés, ez csak egy (szükségtelen és néhol sértő) kompromisszumokkal teli tervezet.
De megszületett, mintegy gesztusként, talán csak annak okából, hogy nem mondhassa senki, miszerint Ukrajna nem hajlandó a tárgyalásokra.
A valódi béke még nagyon messze van.
Szele Tamás