Dokumentum betöltése...
Ma megdőlt a mindenkori országos melegrekord: Szécsényben 42 fokot mértek, és még nincs vége sem a mostani hőhullámnak, sem az idei nyárnak. Sőt, a szakértők szerint az ősz sem lesz különb, a havat idén télen felejtsük el, és az igazi Pokol jövőre szabadul majd el. Ennek viszont komoly társadalmi-gazdasági-katonai és politikai következményei lesznek a The Insider elemzése szerint.
Az idei nyár rendkívüli hőhulláma nem csupán a globális felmelegedés, hanem az El Niño nevű jelenség következménye is. Ez a globális átlaghőmérséklet természetes, átmeneti emelkedése, amely globális éghajlati következményekkel jár. A klimatológusok előrejelzései szerint a jelenlegi El Niño az utóbbi évtizedek legerősebbje lesz. Az ember által okozott éghajlatváltozás jelentősen felerősítheti ennek következményeit, és 2027-ben megdőlhet a 2024-es hőmérsékleti rekord, így ez az év válhat a mérések történetének legforróbb évévé. Az El Niño-jelenség következtében nem csupán aszályok és erdőtüzek várhatóak, hanem – ennek eredményeként – a GDP globális csökkenése, sőt a fegyveres konfliktusok valószínűségének növekedése is.
Az első két VSHORAD rendszer szállítását három éven belül ütemezték, az üzemeltetők kiképzése pedig már az átvétel előtt megkezdődik. A 2025 júliusában megkötött, kibővített keretmegállapodás hat integrált SHORAD–VSHORAD rendszert, hat SHORAD rendszert, hat VSHORAD rendszert irányoz elő, a hozzájuk tartozó lőszerrel, kiképzéssel és logisztikai támogatással együtt. A SPYDER rendszer egy mobil, gyors reagálású légvédelmi megoldás, amelyet a légi fenyegetések széles skálája elleni védelemre terveztek. Képes elfogni repülőgépeket, drónokat, helikoptereket és precíziós irányítású lőszereket, valamint taktikai ballisztikus rakétákat is. A SPYDER mobil légvédelmi rendszercsalád a rövid és a nagy hatótávolságú változatokat egyaránt magában foglalja, gyors reagálású és harci körülmények között is bevizsgált rendszerekről van szó, a család tagjai a SPYDER SR, a SPYDER MR, a SPYDER LR, a SPYDER ER és a SPYDER All-in-One.
Az Egyesült Államok megemelte a tétet, ám nem volt felkészülve arra, hogy megfizesse a valódi győzelemhez szükséges árat. Nem volt politikai felkészültség. Nem volt nemzeti konszenzus. Nem létezett világos magyarázat az amerikai nép számára arra nézve, hogy miért is érdemes szembenézni a gazdasági költségekkel, az energiabiztonsági kockázatokkal, a csapatok esetleges bevetésével és a háború regionális kiterjedésének lehetőségével. Mindezek hiányában az amerikai fenyegetés sosem rendelkezett teljes támogatottsággal.
Ami igazán cinikussá teszi a történetet, az nem is maga a tesztelés ténye, hanem az, hogy kit ültetnek a tűzvonalba: alulfizetett, harmadik világból érkező alvállalkozókat bíznak meg azzal, hogy gyereknek tettetve magukat, kifejezetten veszélyes tartalmú üzeneteket és képeket küldjenek idegen chatbotoknak. Mindezt ugyanaz a vállalat teszi, amely saját moderátori állományát éppen leépíti, és helyettük olyan rendszerekre bízza a döntéseket, amelyeknek megbízhatóságáról jelenleg is csak a vállalat saját, ellenőrizhetetlen állításai léteznek. A Meta tehát egyszerre számolja fel azt az emberi felügyeletet, amely a saját termékeit védhetné, és veti be alulfizetett emberi munkaerejét arra, hogy mások termékeit leplezze le – ami nem biztonsági gondosságról, hanem egy jól kitalált PR-hadműveletről árulkodik: úgy mutogatni mások hibáira, hogy közben senki ne nézzen rá igazán alaposan a sajátunkéra.
A vállalat azzal érvel, hogy egy ilyen mértékű adatmegosztás kiberbiztonsági szempontból kifejezetten veszélyes lehet, hiszen még az állítólag anonimizált adathalmazokból is rekonstruálhatóvá válhatnak érzékeny felhasználói információk, és ebben az aggodalomban a vállalat nincs is teljesen egyedül: független szakértők, köztük Łukasz Olejnik kiberbiztonsági kutató is rámutatott arra, hogy a Bizottság jelenlegi anonimizálási elképzelése, amely entitás-engedélylistákkal és lekérdezéshossz-küszöbértékekkel dolgozna, akár egyedi keresési lekérdezések nyilvánosságra kerüléséhez is vezethet. Hasonló aggályokat fogalmazott meg a Center for Cybersecurity Policy and Law is, amely szerint a rendkívül részletes adatok széles körben történő, kötelező megosztása önmagában is komoly biztonsági kockázatot jelent, a Progress Chamber pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az Android-együttműködési javaslat új lehetőségeket nyithat mesterséges intelligencia-ügynökök számára ahhoz, hogy megfigyeljék a felhasználói kontextust vagy akár adatszivárgást idézzenek elő.
A további kutatások felgyorsítása érdekében a Meta nyilvánosságra hozta a teljes betanítási kódot mind a v1, mind a v2 verzióhoz, kutatási partnere, a Baszk Kogníció-, Agy- és Nyelvtudományi Központ pedig közzétette a v1-es verzióhoz tartozó adathalmazt is, a projektben részt vevő Jean-Rémi King kutató pedig a közösségi médiában tisztázta, hogy a lektorált tanulmány valójában a Nature Neuroscience folyóiratban jelent meg. A nyilvánosság fogadtatása ugyanakkor meglehetősen megosztott volt, hiszen míg sokan az akadálymentesítés terén elért komoly előrelépésként méltatták a fejlesztést, mások határozott bizalmatlanságuknak adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy éppen a Meta vesz részt egy ilyen, agyleolvasásra képes technológia fejlesztésében, tekintettel a vállalat alapvetően reklámvezérelt üzleti modelljére.