Szele Tamás: Drónok és finomítók

Soha nem látott mértékben pusztul az orosz olajipar Ukrajna szintén sosem látott intenzitású dróntámadásainak következtében. De lesz-e ennek komoly hatása a háború menetére, és ha igen, mikor? Ukrajna hónapról hónapra fokozza csapásait. A támadások célpontjai az olajfinomítók, az üzemanyagtárolók és a különleges vegyi anyagokat gyártó üzemek. A „Novaja Gazeta Evropa” szakértőkkel vitatta meg, hogy ez a stratégia miként befolyásolhatja a hadműveletek menetét, valamint az orosz hadsereg üzemanyag- és lőszerellátását. Ezt ismertetem az alábbiakban, megjegyzéseimet szokás szerint csillag alatt teszem meg, a bekezdések végén.

Minden napra egy drónraj

Június 26-án, pénteken az ukrán fegyveres erők dróntámadást indítottak Moszkva, az Oroszországi Föderáció által annektált Krím, Tula és más orosz régiók ellen. Az Oroszországi Föderáció Védelmi Minisztériuma arról számolt be, hogy 660 drónt semmisítettek meg 12 orosz régió, az annektált Krím, valamint a Fekete- és az Azovi-tenger vizei felett. Az Astra Telegram-csatorna adatai szerint a drónok egész éjjel támadták az „Azot” vegyipari üzemet Novomoszkovszkban, a Tulai Területen. A városban számos robbanást hallottak – írja a híroldal helyi lakosokra hivatkozva. A vállalatot már június 14-én is megtámadták az ukrán fegyveres erők. Az „Azot” kombinát Oroszország legnagyobb ammónia- és nitrogénműtrágya-gyártója.

Az ukrán drónok által végrehajtott támadássorozatok – amelyeknek csak idén májusban 16 alkalommal sikerült eltalálniuk az orosz olajfinomítókat, ráadásul a tíz legnagyobb közül nyolcat – két évtizeddel vetette vissza az orosz olajfinomító-ipart. Nyilvános források szerint a teljes körű invázió kezdetétől idén június 21-ig az ukrán drónok legalább 158 támadást hajtottak végre orosz olajfinomítók ellen.

Az orosz olajipari vállalatok veszteségei, amelyeket az ukrán drónok olajfinomítók elleni támadásai okoztak, már 2026 februárjában meghaladták az 1 billió rubelt.

A 33 nagy olajfinomító közül (amelyek finomítási kapacitása meghaladja az évi 1 millió tonna kőolajat) legalább 24-et támadtak meg. A támadások számát tekintve eddig 2025 volt a rekordév, 2026-ban viszont nyár közepére Ukrajna már szinte teljesen megismételte a 2024-es év öszesített eredményeit, tehát duplázás várható. Eddig csak két nagy üzem maradt érintetlen az Urálon túl: az omszki és az angarszki.

Mindent a frontra!

Az ukrán légitámadások miatt Oroszország több tucat régiójában korlátozták az üzemanyag-értékesítést. De vajon érzi-e a hadsereg az üzemanyaghiányt? A szakértők úgy vélik, hogy a fegyveres erők fogják utoljára megtapasztalni a benzin- és gázolajhiányt.

– Az orosz olajipari infrastruktúrára és finomítókra mért csapások hatása már szabad szemmel is látható – mondta Alekszandr Kovalenko, az „Információs Ellenállás” csoport katonai-politikai elemzője. – Oroszország számos régiójában hosszú sorok alakulnak ki a benzinkutaknál. Egyes régiókban egyáltalán nem lehet üzemanyagot vásárolni. A hadműveletek miatt azonban a hadsereg mindig elsőbbséget élvez az üzemanyag-ellátás terén. Ez a civil lakosság rovására is történhet. „Mindent a frontra, mindent a győzelemért!” – ez a jelszó manapság Oroszországban. Ezért a fegyveres erőknél valamivel tovább kell várni az üzemanyag-válság észlelésére, mint a polgári lakosság körében.*

*Nagy idők nagy embereket teremtenek – habár az üzemanyag-válság mindenhol kicsit másként jelentkezik, Irkutszk polgármestere volt az, aki képesnek bizonyult a helyükön kezelni a kis és nagy dolgokat. A NAFO értesülései szerint ugyanis Irkutszkban pont annyira nincs üzemanyag, mint bárhol máshol, és a benzinkutak előtt több kilométeres sorok kígyóznak, ám a polgármester megérezte a probléma lényegét (azt mégsem írhatom, hogy „rátapintott”. A sorbaállás harmadik napján mobilvécéket telepített a kutakhoz, üzemanyag továbbra sincs, de legalább a várakozó sofőrök nem rondítják össze a környéket és így mindenkinek kicsit jobb a kedve. Nafta ettől még nem lesz, de ez is valami.

– Nem látjuk, hogy a finomítók és az üzemanyag-infrastruktúra elleni támadások bármilyen hatással lennének a hadműveletekre – mondta a CIT (Conflict Intelligence Team) elemzője, aki névtelenséget kérve nyilatkozott. – A fronton az oroszoknak vannak bizonyos nehézségeik az üzemanya elszállításával a „nullpontra” (a frontvonalra), de ezek nem kritikusak. Nem neveznénk őket válságnak. Úgy véljük, hogy hiány esetén a hadsereg élvez majd elsőbbséget. Például jelenleg a Krímben az Oroszországi Föderáció fegyveres erői megkapják a szükséges mennyiségű üzemanyagot. De ez nem vonatkozik azokra a járművekre, amelyek hivatalosan nem szerepelnek a Védelmi Minisztérium nyilvántartásában. Ilyenek például az önkéntesek járművei, a motorkerékpárok és így tovább.

– Nyilvánvaló, hogy a hadsereg számára jelenleg Oroszországban még van benzin, és főként gázolaj – mondta Kirill Mihajlov katonai szakértő. – Nincsenek látható, kifejezetten az üzemanyag-válság vagy a lőszerhiány miatti súlyos következmények, de ez egy hosszú és rendszerszintű folyamat. Vannak azonban kivételek is.

Ugyanakkor a Zaporrizsja megyei Tokmak város közelében lévő frontvonalra, ahol jelenleg az Oroszországi Főderáció Fegyveres Erőinek 58. hadserege harcol, az üzemanyagot a távoli Dagesztánból szállítják, ugyanis közelebb már nincs.

Az erőforrások felhalmozása

Alekszandr Kovalenko szerint az orosz fegyveres erők saját üzemanyag-raktárakkal rendelkeznek. Ezeket figyelik és támadják is az ukrán drónok, bár nem sok sikerrel. De ezeken a raktárakban még mindig jelentős készletek lehetnek. Ugyanakkor a nyilvános források alapján a front egyes szakaszain már üzemanyaghiány tapasztalható. Miután az ukrán fegyveres erők logisztikai blokádot vezettek be azon a területen, ahová a közepes hatótávolságú drónok eljutnak, a frontvonalon harcoló katonák ellátásának helyzete jelentősen romlott. A támadó műveletek üteme lelassult. Ez részben azoknak a drónoperátoroknak is köszönhető, akik a finomítókat és az olajtárolókat támadják.

– Az orosz hadsereg jelenleg a nyári offenzíva csúcspontjára készül, és ehhez felhalmozza erőforrásait – mondta Roman Szvitan, a Ukrán Fegyveres Erők tartalékos ezredese, a közismert katonai szakértő. – Az üzemanyagot speciális tartályokban tárolják, ahonnan már előre elosztják a konkrét egységeknek. Bár az ukrán fegyveres erők ezeket a létesítményeket is támadják, jelenleg az oroszoknak még mindig elegendő a repülőgép-kerozin-, gázolaj- és benzin-készletük. Tehát az olajfinomítók és az olajipari infrastruktúra elleni csapások a jövőt meghatározó intézkedések. Nemcsak a kőolaj-feldolgozó üzemek, hanem a stratégiai olajraktárak megsemmisítése is fontos, ahogyan az Rybinszkben történt. Az onnan kikerülő üzemanyag többek között az Oroszországi Föderáció fegyveres erőinek szükségleteit is szolgálja.

Roman Szvitan szerint az orosz hadseregben az üzemanyaghiány már az idei augusztus–szeptemberi offenzíva-kísérletek idején jelentkezhet. Ehhez a finomítók és az üzemanyag-raktárak elleni támadások együttes hatásának kell elvezetnie. Az oroszok általában az aratás utáni időszakra tervezik a támadó műveleteket. Ez közvetlenül összefügg a dízelüzemanyag hadsereg és a mezőgazdaság közötti elosztásával. Nyilvánvaló, hogy ebben az évben az egész orosz mezőgazdaságot súlyos hiány fogja sújtani. Ennek hatása a hadseregre is kiterjed.*

*Az a helyzet, hogy én nem lennék annyira optimista (vagy inkább pesszimista), mint Szvitan mester: az aratáshoz gázolaj kell, ez világos, ahogyan a háborúhoz is, de a betakarítás az Oroszországi Föderációban a sok különböző klímaövezet miatt nem pár hetes munkálat: Krasznodar környékén például mostanság kezdődik, Szibériában olyan jó hónap múlva, és elhúzódhat október elejéig is. Ami legalább három hónap. Ez alatt az idő alatt a Kremlnek választania kell: vagy háborúzik most, vagy jövőre is lesz kenyér, mert egyszerre mindkettőhöz már nincs elég üzemanyag, és bizony a kombájn pont ugyanazzal megy, amivel a harckocsi. Tehát, ha van egy csepp esze a moszkvai vezetésnek, felhagy a „nyári offenzívával”.

Az iparág megsemmisítése

– Ukrajna feladata nem csupán az, hogy megfossza az orosz hadsereget az üzemanyagtól és a kenőanyagoktól – állítja Alekszandr Kovalenko. – Az is fontos, hogy az orosz költségvetésbe ne folyjon be többé adó a kőolajtermékek kitermeléséből, feldolgozásából és értékesítéséből, beleértve a külföldi kereskedelmet is. Az orosz költségvetés jelenlegi fő feladata a háború további finanszírozása. És minél kevesebb pénz jut oda, annál kevesebb lehetőségük lesz az oroszoknak Ukrajnát támadni és pusztítani. A költségvetés szociális tételeinek lefaragása pedig tiltakozásokhoz vezethet a polgárok körében. Az oroszoknak amúgy is sok kérdésük lenne annak az olajtermelő országnak a vezetéséhez, amely benzin nélkül hagyta őket.

Alekszandr Kovalenko úgy véli tehát, hogy Ukrajna jelenelg lényegében teljesen megfosztja Oroszországot az olajfeldolgozó iparágától. Ha a háború folytatódik, az ukrán védelmi erők elpusztítják az ország európai részén található olajfinomítók többségét.

A szankciókat figyelembe véve gyakorlatilag lehetetlen lesz az iparágat a 2022-es év eleji szintre helyreállítani. Éppen ez a célja az orosz olajipar elleni hadműveletnek: arra kényszeríteni Putyint, hogy tárgyalásokat kezdeményezzen és tűzszünetet kössön.

Különleges vegyiüzemek

Roman Szvitan információi szerint azok az orosz vegyipari üzemek, amelyek robbanóanyagokhoz és lőszerhez szükséges alapanyagokat gyártanak, szintén gyakran ki vannak téve az ukrán támadásoknak. Leggyakrabban az ammónium-nitrátot és a koncentrált salétromsavat gyártó üzemekről van szó. Jelenleg Oroszországnak vannak bizonyos készletei ezekből a vegyi anyagokból. Ezek azonban hamarosan elfogynak. Ekkor az orosz hadiipar kénytelen lesz csökkenteni a lőszergyártás intenzitását. Ez azonban csak a következő orosz offenzíva során lesz érzékelhető.

A CIT elemzői szerint a vegyipari létesítmények elleni támadások valószínűleg nem lesznek pusztító erejűek, mivel a vegyi üzemek nagyok, és drónokkal nem könnyű kárt tenni bennük.

– A nagy vegyipari üzemek az ukrán védelmi erők számára komplexebb célpontok, mint az olajfinomítók – magyarázta Alekszandr Kovalenko. – Területükön sokkal kevesebb a drónok támadásainak kitett sebezhető pont. Ugyanakkor a gyártócsarnokok vagy a berendezések bármilyen megrongálódása a biztonsági előírások értelmében szükségszerűen a termelés felfüggesztéséhez vezet. Ehhez elegendő néhány drón támadása is. Ennek eredményeként határozatlan időre megszakadnak a főbb komponensek szállításai azokhoz a vállalatokhoz, amelyek robbanóanyagokat gyártanak lövedékekhez és rakétákhoz.

Alekszandr Kovalenko adatai szerint Oroszországban a vegyipari üzemek többsége szövetségi szinten egyedi (ezt értsük úgy, hogy néhány szükséges alapanyagot többnyire az arra specializált, egyetlen üzem gyárt). Termékeiket semmivel sem lehet helyettesíteni. Importálni őket pedig nehéz. Bármely ilyen üzem megrongálódása helyrehozhatatlan kárt okoz az egész iparágnak. Így ezeknek a támadásoknak a közeljövőben még bizonyítaniuk kell hatékonyságukat – bár erre mindenképpen lesz mód és alkalom.

Összegezve: van üzemanyag-válság Oroszországban?

Van bizony.

Érzi az üzemanyag-hiányt a hadsereg?

Még nem, de fogja.

Össze fog omlani emiatt a front?

Össze, de nem azonnal.

Hatékonyak az ukrán támadások?

Maximálisan.

Lesz éhínség az Oroszországi Föderációban?

Ha lesz nyári offenzíva, lesz őszi éhínség is.

Ha lesz ősszel éhínség, mikor lesz forradalom?

Ezt nem tudjuk, és nem is biztos, hogy lesz – de hogy nyugalom nem lesz, az biztos.

Mit kéne Putyinnak tennie?

Putyinnak ebben a helyzetben azonnal tárgyalásokat kellene kezdeményeznie, és legalábbis tűzszünetet kéne kötnie, kerül, amibe kerül.

Meg fogja ezt tenni Putyin?

Nem.

Emiatt hol tart most az Oroszországi Föderáció?

Ahol a part szakad.

Szele Tamás