Szele Tamás: Drón a semmiből

Ha azt mondom, hogy különös drónincidensről számolt be a bolgár BTA hírügynökség és a román sajtó, nagyon óvatosan és visszafogottan fogalmaztam. A helyzet az, hogy vagy feltalálták az oroszok a láthatatlan és hallhatatlan (nem halhatatlan!) drónt, ami üzemanyag nélkül repül, vagy valamiféle politikai manipulációval van dolgunk. De lássuk először is a BTA hírét:

„Rumen Radev miniszterelnök az Országos Biztonsági Tanács Minisztertanács keretében tartott ülése utáni sajtótájékoztatón elmondta, hogy szombat reggel 8:10-kor egy drón észak felől hatolt be a bolgár légtérbe, és körülbelül 100 méterre a határtól, bolgár területen felrobbant.

Az incidens a korábbi Kardam határátkelőhely közvetlen közelében, Bulgária és Románia határán történt, mintegy 1000 méterre a Transz-Balkán gázvezeték útvonalán található bolgár kompresszorállomástól – tette hozzá Radev. A miniszterelnök szerint a drón egy napraforgómezőre zuhant.

Meghozták a szükséges intézkedéseket, és a területet lezárták. Radev szerint nem voltak áldozatok, és az infrastruktúra sem szenvedett károkat.

„A drón hangját a román határőrség észlelte, majd ezt követően hangos robbanást hallott a térségben állomásozó, General Tosevo-i bolgár határőrség. A drón robbanásának helyszínét haladéktalanul azonosították, és a határőrség, a rendőrség és a védelmi minisztérium csapatai jelenleg a helyszínen tartózkodnak, hogy meghatározzák az érintett drón típusát” – magyarázta Radev.

Hangsúlyozta, hogy a szóban forgó drónt nem észlelték sem a román, sem a bolgár légtérben. „A dél-európai légteret figyelő, a spanyolországi Torrejonban található Egyesített Légi Műveleti Központtól sem kaptunk erről információt” – tette hozzá Radev. Az incidens nyomán – mondta – a drónok felderítésére és semlegesítésére szolgáló határrendőrségi személyzetet és felszerelést a török határtól a román határra telepítik át.

Radev kitért a két héttel ezelőtt Romániában lelőtt három Shahed drónra is, és biztosította a sajtót, hogy Bulgária haladéktalanul reagált, és hogy a Védelmi Minisztérium megerősítette a radarfelügyeletet a régióban. A jövő hét elején ülésezik az Észak-atlanti Tanács, ahol Lengyelország tájékoztatást ad a területén történt ballisztikus rakétákkal kapcsolatos incidensről, Románia beszámol a szövetségeseknek a területén észlelt drónokról, Bulgária pedig felveti a bolgár területen felrobbant drón kérdését – mondta Radev.

Arra a kérdésre, hogy a drón polgári vagy katonai jellegű volt-e, Radev azt válaszolta, hogy rendelkezésre állnak fényképes anyagok, de mivel a drón a robbanás során nagy mértékben sérült, nem lehetett megállapítani a típusát. „Ez nem egy játékdrón, hanem egy nagyobb drón volt” – magyarázta.

Egy másik kérdésre, mely afelől érdeklődött, hogy az eset szándékos támadás volt-e, és hogy a drón szállított-e valamit, azt válaszolta, hogy ezt jelenleg még nem lehet megállapítani. Hozzátette, hogy a drón jelentős mennyiségű robbanóanyagot szállított, annyit, amennyi elegendő volt ahhoz, hogy olyan robbanást okozzon, amelyet komoly távolságból is hallani lehetett.

Radev kifejtette, hogy a drónt sem a bolgár, sem a román légtérben nem észlelték, mivel az ilyen drónokat kis méretük miatt nehéz észlelni. „Alacsony magasságban repülve” – mondta – „nem lehet biztosítani a kellően sűrű radar-lefedettséget.” Radev szerint jelenleg csak egy drón berepüléséről lehet tudni.

„Tudjuk, hogy évek óta késik a modern digitális háromdimenziós radarok beszerzésének eljárása, de a Védelmi Minisztérium mindent megtesz a szállítás felgyorsítása érdekében” – tette hozzá a miniszterelnök.”

Bulgáriába tehát beszökött a drón, Szent Mihály útján suhant, nesztelen. Kánikulában, halk lombok alatt – írná Ady, de ne legyünk ennyire költőiek. A román sajtó ehhez annyit tesz hozzá, nyomatékosan aláhúzva, az Agerperes alapján, hogy:

„A Nemzeti Védelmi Minisztérium (MAp) a szombaton, körülbelül 8:20-kor Bulgária területén, a román határ közelében bekövetkezett robbanással kapcsolatban közli, hogy radarfelügyeleti rendszerei nem észleltek olyan légi járművet, amely a román légteret átrepülve Bulgáriába tartott volna.
„A bolgár területen, augusztus 8-án, 08:20 körül, a román határ közelében bekövetkezett robbanással kapcsolatban a Nemzeti Védelmi Minisztérium kijelenti, hogy a MApN radarfelügyeleti rendszerei nem észleltek olyan légi járművet, amely Románia légterén át Bulgáriába repült volna. „Emellett a robbanás bekövetkezte előtti időszakban sem rögzítették olyan légi célpontok mozgását, amelyek a nemzeti légtéren keresztül Bulgária területére vezető lehetséges repülési útvonalra utalnának” – áll a Nemzeti Védelmi Minisztérium szombaton kiadott sajtóközleményében.
A Védelmi Minisztérium hozzáteszi, hogy folyamatosan figyelemmel kíséri a román határok közelében kialakult helyzetet, és amennyiben releváns információk merülnek fel, további adatokat fog közölni.”

Nos, erre mondtam, hogy különös drón lehetett ez. Köd előtte, köd utána. Nem látták a román radarok, nem látták a NATO radarjai sem, valahonnan pedig jönnie kellett, hogy érkezése után látszólag értelmetlenül felrobbantson egy napraforgó-táblát egy kilométerre a Transz-Balkán gázvezeték kompresszorállomástól.

Tekintve a folyamatos romániai drónincidenseket, adná magát a válasz, hogy egy „eltévedt” orosz drónról van szó, amivel eredetileg a Duna-delta ukrajnai oldalán fekvő kikötők és városok valamelyikét akarták támadni, csakhogy... nézzünk rá a térképre. Ebben az esetben mintegy 180-200 kilométert kellett volna repülnie a román légtérben, jórészt dombokkal és fennsíkokkal tagolt vidék fölött, ami azt is jelenti, hogy a radarok által érzékelhető magasságban. De azok mégsem látták.

Hány NATO-támaszpont van Romániában? Négy, úgymint:

• A Mihail Kogălniceanu bázis (Konstanca mellett): Európa legnagyobb NATO-légibázisa, amely 10 000 katona elhelyezésére és kiszolgálására alkalmas.

• Deveselu (Olt megye): A NATO ballisztikus rakétavédelmi rendszerének amerikai üzemeltetésű rakétapajzs-létesítménye.

• Câmpia Turzii (Aranyosgyéres): Modernizált légi támaszpont, amely az amerikai és a román szövetségi harci repülőgépek (köztük F–16-osok) közös bázisa.

• Nagyszeben (Sibiu) és Bukarest: A NATO Multinacionális Hadosztály-parancsnokságának (Multinational Division Southeast) otthont adó központok a szárazföldi erők koordinálására.

Elég nehéz elhinni tehát, hogy ezek mellett mind sikerült elsurrannia ennek a drónnak, amiről azért nem sokat tudni. Például nem ismerjük a típusát. Ha orosz – és más nem nagyon lehet – akkor vagy Geran–2-ről vagy Geran–3-ról lehet szó, ezek szerepeltek a Romániában észlelt incidensekben is. Mindenesetre ehhez a különös találathoz legalább 200 kilométerrel többre való üzemanyagot kellett tankolni beléjük, mint az ukrajnai kikötők támadása esetén. Csak hát Radev miniszterelnök – aki pedig vadászpilóta volt, tehát nagyon is ért a repüléshez! – elég homályosan fogalmaz. Szerinte nem lehet megállapítani a drón típusát, olyan alaposan felrobbant. Ez nagy mennyiségű robbanóanyagra utal, tehát egy viszonylag nagy drónra – ezt meg is erősíti Radev, amikor hangsúlyozza, hogy nem játékról van szó, hanem egy nagyobb eszközről.

Akkor pedig csak a két említett Geran-típus marad. Ezek mekkorák?

A Geran–2 (az iráni Shahed–136 orosz változata) hossza 3,5 méter, szárnyfesztávolsága 2,5 méter, teljes tömege pedig körülbelül 200 kilogramm. A robbanófej tömege: 30–50 kg (egyes változatoknál akár 90 kg is lehet).

A Geran–3 (az iráni Shahed–238 sugárhajtású drón orosz változata) hossza megközelítőleg 3,5 méter, szárnyfesztávolsága pedig 3 méter, míg a magassága nagyjából 0,5 méter. A robbanófej tömege: körülbelül 50 kg.

Abban megegyezhetünk, hogy egyikük sem kisegér. A Geran–2 hatótávolsága 1800-2500 kilométer, hajtóműve légcsavaros (és lármás: mintha valaki az égen robogózna), a Geran–3 hatótávolsága csak 600 kilométer, de ez már sugárhajtású.

Rendben van, de honnan jöhetett ez az eszköz? Erre három lehetőség van.

1. Oroszországból, és ukrán városok támadása közben „tévedt el”. Hogy aztán hogyan kelt át láthatatlanul a román radarernyőn és miért nem fogyott ki az üzemanyagból, az fogós kérdés, melyre Radev miniszterelnök meg sem próbál választ adni.

2. Romániából. Orosz ügynök indította a román határ közeléből, és vagy elvétette a kompresszorállomást, vagy egyszerűen kiszabadult a drón az irányítása alól. Ez azért csak első látásra tűnik megoldhatónak: ezek a Geranok nem összehajtható, szétszedhető és összerakható készülékek, nem férnek be egy autó csomagtartójába, ezeket maximum a jármű tetejére lehetne felkötözni, de az enyhén szólva is feltűnő lenne. Elképzelem, a román közlekedési rendőrt, ahogy megkérdi a sofőrt: „Măi domnule, hova megy azzal a ménkű nagy orosz drónnal a tetőcsomagtartón?” „Csak ide, a határra, napraforgó-táblát bombázni, ez a hobbim.” „Jó, akkor haladjon, de vigyázzon arra, hogy ne akadályozza a forgalmat!” Ez, ahogy a magyar rendőrzsargon mondaná, „kissé életszerűtlen” lenne.

3. A drón Bulgáriából érkezett, és nem véletlen, hogy nem talált el semmi fontosat. Vigyáztak rá, hogy ne okozzon komoly kárt. Ez megmagyarázná, hogyan került oda, ahol felrobbant anélkül, hogy bárki bármilyen módon észlelte volna. De akkor viszont felvetődik a kérdés: mi értelme volt az incidensnek?

Itt már tekintetbe kell vegyük a külpolitikai szempontokat is. Radev miniszterelnök régi motoros Bulgária politikájában: balközép populista-nacionalista politikusnak lehetne besorolni, ha egyáltalán van ilyen kategória, aki azonban oroszbarát retorikájáról ismert, emiatt megválasztása után sokan attól tartottak, hogy ő lesz az Európai Unióban „a következő Orbán Viktor”. Hangsúlyoznám a retorikát, ugyanis mostani miniszterelnöki ciklusa alatt nagyon érdekesen viselkedik: oroszbarát nyilatkozatokat, oroszbarát gesztusokat tesz, szavai alapján nincs a Kremlnek nagyobb barátja őnála (talán csak Ramzan Kadirov), azonban ha tettekre kerül a sor, bizony mindent megszavaz és aláír, amit Brüsszel elvár tőle, igyekszik megfelelni az Európai Unió összes kritériumának. Négy nappal ezelőtti írásomban ezért is neveztem „fékezett habzású Orbán Viktornak”.

Az sem lehet véletlen, hogy a drónincidenst pont ő jelentette be, személyesen, nem pedig a határőrség szóvivője vagy a honvédelmi miniszter, akiknek ez a szakterületéhez tartozna. Ebből arra következtethetünk, hogy a drón-ügy Radev személyes sakkhúzása és nem is akarta másra bízni a bejelentést, nehogy az illető elrontsa. De mit akarhat ezzel? Két lehetőség van:

1. Oroszországot fogja vádolni a támadással, kiemelve az üzemanyag mennyiségégnek jelentőségét (csak úgy juthatott el az eszköz Bulgáriáig ha szándékosan többet tankoltak bele a szükségesnél) és ez lehetővé teszi majd számára, hogy nem csak tettekben, de már szavaiban is eltávolodhasson a Kremltől.

2. Ellenkezőleg: Romániát, a NATO-t és az Európai Uniót fogja hanyagsággal, netán árulással vádolni, felelőssé tenni az esetért és ez viszont azt teszi lehetővé számára, hogy még inkább közeledhessen a Kremlhez, nem csak szavakban, hanem tetteiben is.

3. A harmadik lehetőség az, hogy akár azt egyik lépést szándékozik megtenni, akár a másikat, ebben valamilyen úton-módon megakadályozzák, mondjuk az Észak-atlanti Tanács általa említett, jövő hét eleji ülésén: ezt abból fogjuk megtudni, hogy az incidens ügye elsikkad, mintegy feledésbe merül.

Más lehetőség nincs, illetve elképzelhető még egy bonyolult megoldás, amivel a bolgárok által szívből utált Törökországot próbálja majd bűnbaknak kikiáltani, csak éppen Ankara most sok mindenben érdekelt, de egy európai konfliktusban egyáltalán nem az.

Mindenesetre nagyon érdekelnének a láthatatlan, sőt, lopakodó drón műszaki paraméterei, mert ilyen még senki sem látott. Persze ha nem drónról van szó, hanem repülő szőnyegről, az sok mindent megmagyaráz. Azt valóban nem látja a radar, nincs szüksége üzemanyagra, nesztelenül repül, hiszen nincs hajtóműve, végtelen a hatósugara és ebben az egy esetben még talán a török eredet is elfogadható.

Nagy kár, hogy ilyen csak a mesében van.

Lapzártakor érkezett:

Kár volt a fejtörésért, nem várható semmiféle sakkhúzás Radev részéről. Valaki más is átláthatott a szitán, ugyanis a román Digi24 ebben a percben közölte a hírt:

„A szófiai Védelmi Minisztérium bejelentette, hogy a szombat reggel egy bolgár mezőn, a Transz-Balkán gázvezeték nyomvonalán található gázkompresszorállomástól körülbelül egy kilométerre lezuhant drón egy Maya típusú csali-drón, egy olyan repülőeszköz, amelyet „az ukrán fegyveres erők széles körben használnak” – közli az Agerpres. „Jelenleg nincs arra utaló jel, hogy szándékos incidensről lenne szó” – tette hozzá a minisztérium egy közleményben, a román határhoz nagyon közel fekvő mezőn talált roncs előzetes elemzése alapján.”

Válasz így sem született, hiszen a csali-drónnak nincs robbanófeje, tehát nem lett volna mi felrobbanjon: valószínűbb tehát, hogy Radevet nagyon nyomatékosan lebeszélhették erről a kis játékáról, és hirtelenjében ez a magyarázat született, igaz vagy nem igaz, teljesen mindegy, tessék elhinni, nem kapunk mást.

Végül is – ez majdnem egy repülő szőnyeg. Mindenesetre mesés egy megoldás. Mindenesetre az ügy elsikkad, feledésbe merül - így legyen ötösöm a lottón. 

Most már nem is írom át az elemzést, ugyanis a helyzet továbbra sem világos, de – legalább eldőlt. Isten hozott mindenkit a Balkánon!

Szele Tamás