#Teherán

Az egészen bizonyos ugyanis, hogy a harcok kezdetekor senkinek nem volt az a célja, miszerint Iránban a hatalmat a vallási fanatikusok kezéből átjátssza a militarista vallási fanatikusokhoz, de valahogyan (főként a teljesen alkalmatlan amerikai vezetés hibájából) mégis így sikerült.

Az egyetlen kérdés, amit Kijev feltehet Washingtonnak: egyáltalán emlékeztek arra, hogy mi még mindig harcolunk?

Kérem, nehéz a GRU-sok élete. Titkolózás, gyilok, méreg, radarok... és néha, akármennyire is fáj, még a hangyafarmot is el kell hagyni. Pedig nekik is van lelkük, ők is emberek. Vagy hangyák.

Most már csak arra kéne rájönnünk, hogy Irán esetében mit nevezünk egyértelmű győzelemnek. Mert ez is sok mindent jelenthet.

Libanonban csak arra lenne tehát szükség, hogy az állam állam legyen, a kormány kormányként viselkedjen és az ország szövetségesei is támogassák ezt.

Annyit elmondhatunk, hogy a jelek szerint manapság ajatollahnak lenni Teheránban nem egy nyugdíjas állás és nem is nagyon kényelmes munkakör. Könnyen megkergethetik az embert.

Mennyibe kerül egy iráni állampolgár politikai véleménye? A teheráni ajatollahok szerint havonta hét dollárba. Hát nem mondom, elég kevésre tartják a saját polgáraikat, ha ilyen olcsón árazták be őket, ez inkább sértés, mint segítség, de vizsgáljuk meg alaposabban is a kérdést a The New York Times és az Iran International alapján.

A Kreml mindent és mindenkit képes és hajlamos megtagadni, kivéve saját magát. Az izraeli-iráni harci cselekmények során sem adhatott mást, csak, mi lényege: több év hangzatos diplomáciai szólamait és melldöngető nyilatkozatait, sőt, alkuit rúgta fel, mikor kiállt Teherán mögül. Hogyan történhetett ez és miért? Erre ad magyarázatot Nyikita Szmagin, a térség specialistája a The Insiderben. 

Úgy is lehetne fogalmazni, hogy alapos csávába került a Kreml külpolitikája a Közel-Keleten és most bármit is lép, mindenképpen hibázni fog – sőt, akkor is árt saját magának, ha semmit sem tesz! Hogy miképpen is került ebbe a kutyaszorítóba a híresen álnok és csavaros orosz diplomácia, annak a Moscow Times járt utána.

Most az Iránt érő második izraeli csapás részleteiről fogok beszámolni, az első, hajnali támadásról már írtam egy másik lapban. A tizenkét órája tartó támadás második hulláma meglepően eredményes, bár minden attól függ, mit tekintünk sikernek. Mindenesetre az iráni fegyveres erők nagyon érzékeny veszteségeket szenvedtek és kérdéses, hogy képesek lesznek-e a jövőben bármiféle harci cselekményekre,

Aki nem csak az európai történelmet ismeri, általában nehezen tudja visszafojtani kaján vigyorát, amikor Moszkvában a „történelmi, örök és megbonthatatlan” orosz–török vagy orosz–perzsa barátságról szónokolnak. No hiszen... volt egy olyan pillanat, amikor még az sem tűnt lehetetlennek, hogy a mai Irán szovjet tagköztársaság lesz. És nem Ordzsonikidze elvtárson múlott, hogy nem így alakult. Ezzel s

A legutóbbi csapatmozgások és politikai botrányok ismeretében nyugodtan elmondhatjuk, hogy háború készülődik az Egyesült Államok és a jemeni houthik között – sőt, az első támadás már le is zajlott március 15-én. Hogy azonban Trump Szanaát akarja-e inkább elfoglalni, vagy valójában Teheránra fáj a foga, az igen jó kérdés – ezt elemezte Jurij Macarszij is a The Insiderben.

Ritka érdekes írást közöl az Afghanistan International című, valószínűleg kivételesen bátor munkatársakat alkalmazó lap. Afganisztánban és Iránban mindenképpen bátorság kell a sajtómunkához, még egy ártatlan apróhirdetésből is lehet vérbosszú – egyébként ez az orgánum az Iran International testvérkiadványa, és az iráni verziónál sem anyámasszony katonái dolgoznak. Hanem ehhez a most elővett cikkhe

Míg az Európai Unió számára Donald Trump megválasztása hamleti kérdést jelent – lenni, vagy nem lenni, ugyebár, különös tekintettel a populista politikai vezetőkre, melyek valósággal hemzsegnek az öreg kontinensen – Washington és Moszkva jövendő viszonya ennél árnyaltabb. Mint a CEPA rövid tanulmánya rávilágít, Putyin egyáltalán nem biztos, hogy Trump nyakába fog borulni a közeljövőben, és ez ford

Azt, hogy milyen most a hangulat Jeruzsálemben vagy Tel Avivban, viszonylag jól tudjuk, hiszen nincsen annak semmi akadálya, hogy elolvassuk a helyi lapokat: majdnem mindegyiknek van angol nyelvű változata is, amelyiknek nincs, azt is le lehet fordítani a megfelelő szoftverrel. Viszont milyen lehet a hangulat most Teheránban?