#választások

Polgártársak, egyszerűsítsük le a dolgot: Orbán Viktor győzelme a biztos szakítást jelentené az Európai Unióval és a biztos kötődést az Oroszországi Föderációhoz. Aki jobb szereti szabadság helyett a kancsukát és a katorgát, a jólét helyett a nyomort és a reménytelenséget, az válassza őt és pártját. Én nem így fogok tenni.

Legyünk nagyon, de nagyon óvatosak ezen a héten – utána pedig még annál is óvatosabbak.

Sötét, gonosz idők járnak mostanság mindenfelé. De ne feledjük: mindig napkelte előtt van a leghidegebb, legsötétebb.

Ironikus egy helyzet: Orbán Viktor sosem gondolta volna, hogy a vereségét – ha lesz ilyen – pont Putyinnak köszönheti majd.

Az AfD dilemmája végső soron tehát az, hogy melyik korábban gáláns, most már fukarabb, de mindenképpen erőszakos udvarlónak engedjen, Moszkvának vagy Washingtonnak: több ajándék már nem nagyon fog érkezni egyiktől sem, de ártani mindkettő tud a pártnak, ha elfordul tőle. Viszont mindkettőt megtartani sem lehet, mert pletykálni fognak a választók.

Ha Trump törvényesen akarná megnyerni novemberben a félidős választásokat, akkor nem tehetne sem bölcsebbet, sem népszerűbbet az ICE feloszlatásánál.

Nos, eléggé érdekesen kezd alakulni a magyar belpolitikai helyzet a tegnap esti hírek után, melyek szerint elmarad a „budapesti békecsúcs” – bár sok értelme vagy haszna Zelenszkij részvétele nélkül amúgy sem lett volna. Bármire is jutott volna Trump, Putyin és esetleg a kibic szerepében Orbán egymás között, az csak olyan érvényű lehetett volna, mint a lakásmaffiák ügyletei, amikor az egyik csaló e

Mindenekelőtt szeretném emlékezetünkbe idézni, hogy Moldovában egy hét múlva országgyűlési választásokat tartanak. Ne tessék felnyögni, hogy „már megint”, ugyanis tavaly csak elnökválasztást tartottak és népszavazást az uniós csatlakozásról – ezt igen-igen szoros eredménnyel ugyan, de elbukták az oroszbarát erők, melyek most meg kívánják tartani a visszavágó mérkőzést.

Nem hétköznapi pálfordulást mutatott be az orosz vezetés a napokban, valósággal diplomáciai hajtűkanyar tanúi lehettünk, hiszen Donald Trump az Egyesült Államok elemi érdekeinek is fittyet hányva visszahelyezte Vlagyimir Putyint a világpolitika színpadára, melyért valóságos hálasortüzet mutattak be Moszkvában a korábbi, ellenséges hangvételű nyilatkozatok helyett. Hát igen: az amerikai elnök szalo

Tegnap bemutattam, hogyan is áll Moldova a dezinformáció elleni harccal – nos, elmondható, hogy nemes szándékban és tisztánlátásban nincs hiány, legalábbis a műveltebb, európai szintű szakemberek és egyes politikusok részéről –de mi a helyzet a tettekkel? Nos, az aktív cselekvés terén mutatkoznak még bizonyos hiányosságok, ahogy a szocialista brigád naplója írná.

Olyasmivel fogunk ma foglalkozni, ami tanulságos ugyan, de kissé szomorú is – azzal, hogy Moldovának, mely az orosz propaganda első számú célpontjai közé tartozik, van-e álhír- és manipuláció-ellenes állami szerve, és van, hát miért nincs mégis? Mert az intézmény létezik ugyan, csak nem működik, illetve ha működik, azt nagyon ügyesen titkolják.

Napok óta adós vagyok ezzel az írással, mentse késlekedésemet, hogy egyrészt fontosabb hírekkel kellett foglalkoznom, másrészt meg őszintén be kell vallanom: alaposan utána kellett néznem, tulajdonképpen mi is okozza az átfogó moldovai-transznisztriai válságot, ami egyelőre még csak az energiáról szól, de nemsokára befolyásolni fogja a régió politikai életét is. Nos, a Gazprom alaposan megkeverte

Nagyon alapos tanulmány jelent meg az ukrán Detector Media című kiadványban, ami az uniós választások előestéjén elemezte az addig lezajlott kampányt.

Kérem, ez szenzáció. Kérem, Észak-Koreában elmaradtak a választások! Most szerintem mindenki azt kérdi: „De hát vannak Észak-Koreában választások? És ha vannak, minek?” Nincsenek, valójában nincsenek, de azért mégis elmaradtak és erre nagyon ritkán akad példa. A kérdést a Meduza Fjodor Terticszkij, a szöuli Kunming Egyetem vezető kutatója segítségével próbálta meg kibogozni.