#drónok

Nagyon érdekes téma került az érdeklődés fókuszába az utóbbi napokban: a drónirányítás és a GPS zavarásának problémája. Ez nem kis részben a konstancai kikötőt ért dróntámadásnak volt köszönhető. A helyzet az, hogy míg az egy héttel korábbi drónincidensen, melynek során Galați egyik tízemeletes épületét találta egy orosz repülő drón, még kevesen csodálkoztak, a pár nappal ezelőtti, konstancai eset

A megoldás az, hogy az Oroszországi Föderáció fegyveres erőit le kell győzni, ha lehet, Ukrajnában, éspedig minél alaposabban, hogy jó időre elmenjen a Kreml kedve minden háborúskodástól.

Dan Nicușor intézkedett, beteget látogatott, konzult utasított ki, konzulátust zárt be, Zelenszkijjel tárgyalt. Putyin hallgatott és hazudozott, Medvegyev hőbörgött, Orbán pedig szégyent hozott, szerencsére már csak saját magára és nem mindannyiunkra.

Az egyetlen kérdés, amit Kijev feltehet Washingtonnak: egyáltalán emlékeztek arra, hogy mi még mindig harcolunk?

Kérem, hadtudomány-történeti pillanat tanúi vagyunk: a prognózis majdnem minden szava beigazolódott, az elméleti megközelítés helytállónak bizonyult.

A közepes csapásmérő drónrajok jelentenék a háború végét és a hadászat jövőjét? Vagy igen, vagy nem. De nem árt felkészülni arra, hogy szükségünk lehet rájuk, nem is sokára. Igen, Európában is.

Sőt, ez már nem is álhír, hanem egész népmese. Színes, szagos, szélesvásznú, három dimenziós, az áldozat szerepében Vlagyimir Putyinnal, az intrikuséban Szergej Lavrovval. Furfangos Nyesztyerkát Dmitrij Peszkov alakítja, az Elátkozott Cárkisasszonyt Mása Zaharova.

Oroszország olajiparának állapotával kapcsolatban nem érdemes és nem is szabad a kincstári orosz és magyar állami sajtó adataira hagyatkoznunk, ugyanis ezek az orgánumok és orbánumok vagy azt írják, hogy az orosz olajipar elleni ukrán támadások nem történtek meg, ha mégis megtörténtek, nem okoztak semmiféle kárt, ha netán okoztak volna, azt meg amúgy is kijavították két tekercs szigetelőszalaggal

Kísértett a gondolat, mikor tegnap fél füllel végighallgattam Pete Hegseth és Donald Trump quanticói beszédeit – valóban fél füllel, ugyanis még a fülhallgatóm egyik csatornája is megadta magát ennyi őrültség hallatán – hogy lefordítom szó szerint mindkét szónoklatot, de aztán, mikor ma délben megtaláltam a leiratokat, rájöttem, hogy egyrészt ilyen terjedelemben senki sem olvasná végig az elmebajt

Időről időre érdemes komolyabban is utánanézni az orosz hadiipar helyzetének, ugyanis ha a harcoló felek által közzétett információkra hagyatkozunk, valahogy mindig nagyon furcsa eredmények jönnek ki. Ezért is jött kapóra a Novaja Gazeta Evropa tanulmánya, mely meglehetősen semleges és tárgyilagos alapon kezeli a kérdést. 

A cím szándékosan végződik kérdőjellel. Hadtudományok irnát érdeklődő körökben már nem is az ukrajnai orosz invázió, hanem a Hegyi-Karabahot visszafoglaló azeri támadás óta fel-felvetődik a kérdés: mennyit ér a harckocsi a modern háborúkban, a drónok ellen? Előre szólok: ez az írás nem fogja eldönteni a dilemmát, inkább csak szakértők véleményét próbálom ismertetni arról, hogyan is áll jelenleg az

Most az Iránt érő második izraeli csapás részleteiről fogok beszámolni, az első, hajnali támadásról már írtam egy másik lapban. A tizenkét órája tartó támadás második hulláma meglepően eredményes, bár minden attól függ, mit tekintünk sikernek. Mindenesetre az iráni fegyveres erők nagyon érzékeny veszteségeket szenvedtek és kérdéses, hogy képesek lesznek-e a jövőben bármiféle harci cselekményekre,

Nem a Düne világáról lesz szó, amelynek nézetem szerint amúgy is több köze van a  múlt század hetvenes évei radikális politikai mozgalmainak allegorikus mennybe menesztéséhez, mint a valódi sci-fihez, hanem nagyon is létező eszközök bemutatkozásához a valódi hadszíntéren: Izrael sikeresen bevetette az első működő lézeres légvédelmi rendszert, a Fénypajzsot.

A legutóbbi csapatmozgások és politikai botrányok ismeretében nyugodtan elmondhatjuk, hogy háború készülődik az Egyesült Államok és a jemeni houthik között – sőt, az első támadás már le is zajlott március 15-én. Hogy azonban Trump Szanaát akarja-e inkább elfoglalni, vagy valójában Teheránra fáj a foga, az igen jó kérdés – ezt elemezte Jurij Macarszij is a The Insiderben.

Régóta nem volt szó kellemetlen ismerőseinkről, a houthikról, akik Jemenből háborgatják a nemzetközi vízi utakat. Az ISW mostani tanulmánya rávilágít arra, hogy miért kéne tőlük nagyon hamar és nagyon határozottan megszabadulni: a tajvani helyzet eszkalációja esetén képesek lennének megakadályozni a sziget védelmét még akkor is, ha sok ezer kilométerre vannak tőle. Lássuk csak, hogy is van ez?

Norvégia gyanakszik Oroszországra, és joggal teszi: utóbbi időben megszaporodtak a gyanús határsértések, berepülő drónokat észleltek, egy hadgyakorlatot is le kellett fújni... nos, a tét Európa téli gázellátása lehet, melynek jelentős részét ez idő szerint Norvégia biztosítja. Erről írt rövid, ám velős tanulmányt a Jamestown Alapítvány honlapján Sigmund Brandvold.

Az orosz újságírás egyik legkiválóbb képviselője Andrej Percev, aki ugyan sok lapnak dolgozik – magam is így állok, de Percev munkabírását még én is csodálom – viszont hetente egyszer össze szokta foglalni a Riddle hasábjain azt a két hírt, ami szerinte a legnagyobb hatást gyakorolta az elmúlt napokban az orosz közéletet, közhangulatot. Lássuk, most mit talált fontosnak!

Az Oroszországi Föderáció újfajta drónokat készül bevezetni, amelyekben a hadsereg nagy fantáziát lát – én már kevésbé, nem annyira új ez a fegyver, lényegében véve az a különbség közötte és a mostani drónok között, hogy pontosabb célzásra képes, két rakétát is elbír és újra felhasználható. De nem várnák tőle fordulatot a háború menetében.

Ma a harctéri jelentés tényleg harci cselekményekről szól majd, vagyis leginkább azokról, még ha túl sok jó hírről az ISW nem is számolhatott be. De várjunk egy-két hetet, és könnyen meglehet, hogy csodát látunk. Viszont egyelőre tekintsük azt, mi a helyzet most.

Hatalmas diadalként emlegették az orosz elnökválasztási kampány során Avdiivka elfoglalását, a legyőzhetetlen orosz fegyverek dicsőségeként – hát akkor, a The Insider elemzése segítségével nézzük csak meg egy kicsit közelebbről ezt a dicsőséget, mert mintha kissé drága árat fizetett volna az Oroszországi Föderáció azért, hogy lerombolhassa ezt a kisvárost.