Katonapolitika

Azért micsoda burleszket lehetett volna forgatni arról, ahogy a botcsinálta diverzánsok disznófőkkel rohangálnak a mecset körül, kerülve minden feltűnést... Louis de Funés, Fernandel és Bourvil forognak a sírjukban.

Ilyen, kérem, most a hangulat Moszkvában, ezt üzenik a „képeslapok”. Tájkép végromlás előtt.

Egymásnak adják tehát egymásnál a kilincset a világ vezetői. De valahogy mégsem mennek semmire, bármennyit is tárgyalnak. Talán azért, mert mindegyik saját országa problémáiról beszél ahelyett, hogy a világ gondjaival foglalkoznának.

Ne feledjük: ezek szerint Magyarország Achilles-sarkát Paksnak hívják.

Putyinnak is, a rezsimjének is mennie kell, minél előbb, annál jobb. És ha nem akar menni, eshetne is. Ki, stílszerűen a Kreml Szpasszkaja-bástyájáról.

Ma este a pekingi családok bekészítik a tévé elé a nassolnivalót, és megnézik a csúcstalálkozóról szóló összefoglalót – nem csak megnézik, úgy fogják végigröhögni, mint az európaiak egy mr. Bean-filmet. Mert ezen a csúcson bizony Trumpnak jutott mr. Bean szerepe.

Van egy olyan érzésem, hogy ebből béke nem lesz, sőt, fegyverszünet sem: de az látszik a törekvésekből, hogy kezdünk közeledni a Putyin-féle orosz rémtörténet végéhez. Mindenesetre annyi biztos, hogy ezt a mesét már a főszereplői is unják.

Azt hiszem, már tudom, kiről fogják elnevezni egy orosz rendszerváltás után a kalinyingrádi repülőteret. És ezért Immanuel Kant sem haragudna.

Nos, ennyi esze van az amerikai elnöknek. Ennyire meggondolt, megfontolt és előrelátó elme. Nem lenne szabad még egy fakockát vagy egy üveggolyót sem a kezébe adni, mert az előbbit nem értené, az utóbbit elrontaná.

Az Oroszországi Föderáció igazán megtehetné, ha már olyan büszke csapatainak harci szellemére és képességeire, hogy legalább ezt a háborút (meg az összes többit is) a saját erejéből vívja meg és nem hagyatkozik ártatlan perui szakácsok, mérnökök és taxisofőrök kierőszakolt véráldozatára.

A jövőre nézve javasolnám, hogy az egyszerűség kedvéért az M23 is alkalmazzon zsoldosokat, a zsoldosok pedig mindkét oldalon alkalmazzanak egymás elleni harc helyett dobókockát a bozótharcok eldöntése céljából. Így a fegyvertelen lakosság terrorizálására is több energiájuk marad.

Maliban az állam az összeomlás, pontosabban a kettészakadás szélén áll, az eddigi katonai junta zsarnokságát rövidesen felválthatja az iszlamista–dzsihádista rémuralom (a JNIM voltakáppen az Iszlám Állam helyi fiókja) és ezen az orosz csapatok fikarcnyit sem képesek változtatni.

Nem, nem egy eltévedt madárkáról volt szó, ami amúgy is összetört. Romániát fegyveres támadás érte, és ezt Bukarest teljes joggal nehezményezi.

Nem tudom, melyik bolygóról érkezett Donald Trump, de visszatérhetne oda, mégpedig minél előbb. Ezzel tenné a legjobbat Amerikának. És a világnak is.

Érdekes időket élünk, a fene enné meg őket. De eszi is.

Így ünneplik mostanság a húsvétot a Szent Oroszországban, kérem. Nagyon, de nagyon oroszos módon, meg kell hagyni. Talán csak a kancsuka hiányzik belőle meg a katorga, de reménykedjünk, hogy esztendőre az is bekerül a húsvéti rítusba.

Egyelőre, paradox ugyan, de az lenne a megoldás, ha lelassítanánk a támadó, MI-vezérelt drónrendszerek célzási rendszereit.

Nos, kérem, a tanulság egyszerű: míg az oroszok nem alszanak, jobb, ha nem alszik sem Bukarest, sem Budapest.

Szívesen írnék erről az elemzésről valami szépet is, de sajnos nem lehet: maradjunk annyiban, hogy a lócitrom nem franciakrémes.

Én mondom, nincs szebb állat, mint a megbokrosodott faló.