#Trump

Ő is vidékről jön, egy kis, romlatlan mezőgazdasági bolygóról, ahol még Anakin Skywalker néven ismerték meg. Hosszú, göröngyös, küzdelmes út vezetett a Sötét Oldalra, de megtette.

Donald Trump lesz szíves a saját költségén hadakozni. Tudom: nem lesz szíves. Ezt is mi fizetjük helyette.

Ha Trump mégis iráni vezetőt csinál Ghalibafból, az ugyan nagy ostobaság lesz, de ugyanakkor a gazemberek közötti szolidaritás szép példája is.

Egy papírmasé álelnök tett egy papírmasé békeajánlat-utánzatot egy papírmasé diktatúra nem létező vezetésének, mellyel szemben valaki papírmasé ellenajánlattal élt.

Én arra tippelnék, hogy Trump vagy hazudik, és nem is voltak semmiféle tárgyalások, vagy igazat mond, és felvette a kapcsolatot az egyetlen erre meghatalmazott személlyel. Ez pedig a síiták Rejtőzködő Imámja, akit egészen pontosan 1154 éve nem látott senki.

Most már csak arra kéne rájönnünk, hogy Irán esetében mit nevezünk egyértelmű győzelemnek. Mert ez is sok mindent jelenthet.

Nem kéne hagyni, hogy egész nyomorgó országok terroristákat és szélhámosokat (ne feledjük a Jemenben kiadott „politikai programot”) gondoljanak hősnek és megmentőnek. Most kéne lépni ez ügyben, míg nem késő.

Nagy háború kezdődött ma és meglehet, hogy sokáig fog tartani. Az biztos, hogy fordulatokban gazdag lesz.

Genfben tárgyalnak az amerikaiak és az irániak. Arról az uránról, ami vagy van, vagy sem. Vagy megegyeznek, vagy sem. Ha nem tudnak megegyezni, vagy lőni fognak, vagy sem. Az egész történetben egyetlen dolog bizonyos: az, hogy tárgyalnak.

Az AfD dilemmája végső soron tehát az, hogy melyik korábban gáláns, most már fukarabb, de mindenképpen erőszakos udvarlónak engedjen, Moszkvának vagy Washingtonnak: több ajándék már nem nagyon fog érkezni egyiktől sem, de ártani mindkettő tud a pártnak, ha elfordul tőle. Viszont mindkettőt megtartani sem lehet, mert pletykálni fognak a választók.

Ezek után már emberi közreműködés vagy utasítás sem lesz szükséges a tökéletes zsarnokság létrehozásához. Az Anthropic még választhat: vagy segít ennek a megteremtésében, vagy felszámolják valamilyen módon és a kérdést megoldja Musk az ő kis Grokjával.

Sztálinnak Berijája volt, Nazarbajevnek Tokajevje, Madurónak Dalcy Rodrigueze, Khameneinek Laridzsánija van. De vajon ki lesz Laridzsáni Laridzsánija? És lesz-e egyáltalán Laridzsániból állami vezető?

Érdekes tehát a dilemma: bombázás vagy blokád, háború vagy béke? Mivel jár jobban Kuba?

„Ha a világ rigó lenne, Kötényemben ő fütyülne, Éjjel-nappal szépen szólna, Ha a világ rigó volna.”

Ilyen az, amikor a jó öreg Ördög idézi a Bibliát. Végül joga van hozzá – csak rosszul áll neki.

Ha Trump törvényesen akarná megnyerni novemberben a félidős választásokat, akkor nem tehetne sem bölcsebbet, sem népszerűbbet az ICE feloszlatásánál.

Ha Trump tervei valóra válnak, az elnöksége tényleg bevonul a történelembe: ő lesz az, aki megfosztja Amerikát az alkotmányától.

Nézetem szerint nem lesz polgárháború az Egyesült Államokban, már csak azért sem, mert ahhoz ellenség is kéne. És ha az ICE lenne ez az ellenség, ha nekik jutna ez a szerep, a másik félnek már nyert ügye is van. Az első sorozattól a világnak szaladnak.

Remélem, megépül a Trump-diadalív, de kérném, hogy emeljenek mellé egy piramist QAnonnak és álljon velük szemben az Epstein-obeliszk. Így lenne teljes a washingtoni városkép.

Van egy olyan érzésem, hogy Donald Trumpnak nincs semmi szüksége ellenségekre. Egyedül is képes tönkretenni az Amerikai Egyesült Államokat, Peking és Moszkva minden beavatkozása nélkül.