hadügy

Sőt, ez már nem is álhír, hanem egész népmese. Színes, szagos, szélesvásznú, három dimenziós, az áldozat szerepében Vlagyimir Putyinnal, az intrikuséban Szergej Lavrovval. Furfangos Nyesztyerkát Dmitrij Peszkov alakítja, az Elátkozott Cárkisasszonyt Mása Zaharova.

Tegnapról mára virradó éjjel az Amerikai Egyesült Államok a nigériai kormányerőkkel összhangban két komoly csapást mért az ország északnyugati, Sokoto tartományában fekvő terrorista bázisok ellen, melyek mostani, távolról sem bizonyos ismereteink szerint az Iszlám Államhoz tartoztak. A történtekről a The Washington Post jelentése alapján számolok be, megjegyzéseimet szokás szerint csillag alatt, a

Jól mondta Zelenszkij: ez nem békeszerződés, ez csak egy (szükségtelen és néhol sértő) kompromisszumokkal teli tervezet.

Mikor ma reggel megláttam a Donald Trump csatahajó-építési tervéről szóló hírt, csak legyintettem: ugyan már. Szép, sőt, gyönyörű dolog az, de csatahajó a drón-rajok világában? Trump álmodozik. Aztán megtaláltam a The War Zone felületén a műszaki részleteket, és azóta megállíthatatlanul csóválom a fejemet. Már kezd görcsöt kapni a nyakam.

Trump akkora pacifista, hogy egy Nobel-békedíj érdekében még egy háborútól sem riadna vissza, ám szellemi képességeinek és katonai erényeinek ismeretében elmondható, hogy képes lenne akár még el is veszíteni azt.

Trump, Hegseth és a MAGA vagy nem veszi észre, hogy igazából nem a Kongresszus, hanem az Egyesült Államok érdekei ellen harcol – vagy nagyon is jól tudják ezt és szándékosan teszik.

Csak így tovább, Donald, csak így tovább. Lesz ebből még impeachment is, ha így folytatod.

Hiába játssza tehát Trump a jóindulatú Mikulás bácsit, karácsonyra két dolog nem lesz: szivárványszellentő, egyszarvú csillámpóni és béke Ukrajnában.

Gyáva népnek se hazája, se kontinense nincs. Nem lehetünk gyávák. Most nem.

Ez a háború már megkezdődött. Szedjük össze magunkat, hogy ne megszállással folytatódjon.

Európa vagy a sarkára áll, vagy – nem lesz kinek állnia és nem lesz mire. Most kell észbe kapni. Még nem késő.

Iránnak kevés a fegyvere, de amije van, az legalább sokféle. Ha így akar háborúzni, biztos a veresége.

Miféle élet lehet Kubában, a „trópusi paradicsomban”, aminél még az is jobb, ha az ember orosz katonának áll?

Kérem, ez az írás hosszú lesz és bonyolult, tehát akinek nincs ideje, ereje, türelme végigolvasni, az inkább bele se kezdjen. Arról szól, hogy az a bizonyos legfrissebb „béketerv”, ami Witkoff és Dimitrijev nevéhez kötődik, voltaképpen mi a csoda lehet, mert nem az, aminek tűnik. Sokkal inkább néz ki egy orosz dezinformációs akciónak. Az ügyet Michael Weiss, a The Insider munkatársa járta körül, a

Vagyis most moszkvai hírek következnek. Csak nem egészen a címben szereplő orgánumból, mert annak a mai számából nem sokat tudnánk meg: olyan óvatosak lettek, hogy a vezető hírük az, miszerint ma lenne száz éves a csodálatos táncosnő, Maja Pliszeckaja. Csak hát ennél aktuálisabb dolgokkal foglalkozik Oroszországgal kapcsolatban a Jamestown Alapítvány.

A „kicsikém” ebben az esetben nem egy becéző szófordulat, ugyanis egészen konkrétan egy kicsi kémről van szó, akit ugyan nem én kaptam el – elkapta előttem már a Direkt36 és Panyi Szabolcs, sőt előttük már a hivatásos magyar szolgálatok is – de akinek, bármennyire bebizonyította róla a magyar nemzetbiztonság (tehát nem a sajtó), miszerint orosz ügynök, haja szála sem görbült, sőt, továbbra is a kö

Régebben, a háború első két évében, ha teljesen alaptalan vádak hangzottak el az orosz fegyveres erők és/vagy szolgálatok részéről Ukrajna ellen (biolaborok üzemeltetése, harci gáz bevetése, stb.) még gyanakodtunk az ősi orosz módszerre, mely szerint azzal kell megvádolni jó előre az ellenséget, amire mi magunk készülünk, mert akkor még a legrosszabb esetben is „csak visszaütöttünk”, de ez már abb

Most, amikor már Magyarország is hatszáz millió dollár értékű LNG-t, vagyis cseppfolyósított földgázt vásárolt tegnap ez Egyesült Államoktól, igazán meg lehetne kérdezni Vlagyimir Putyintól, vagy legalábbis szóvivőjétől, Peszkovtól, hogy pontosan mikorra is tervezik Európa éhenfagyását, mert nekünk tudni kell, hogyan tervezzünk a téli ünnepekre.

Meglehetősen borúlátó elemzést adott ki a CEPA, vagyis az Európai Politikai Elemzések Központja a jelenlegi geopolitikai helyzetről, melyet nemes egyszerűséggel csak „a stratégiai verseny korának” nevezett el. A rövid jelentés lényegében véve azt összegzi, mi a teendője az európai, amerikai és japán társadalmaknak, hogy megőrizhessék ebben az időszakban szabadságukat és függetlenségüket a feltörek

Az utóbbi időben el-elhangzik az a jogos vád, miszerint a világ mintha szó szerint megfeledkezett volna a szudáni polgárháborúról – lássuk tehát, mi is a helyzet jelenleg Darfurban, éspedig a The Insider összefoglalója alapján. Megjegyzéseimet szokás szerint csillag alatt, a bekezdések végén teszem meg.