#Oroszország

Ha valaki azt kérdezné, mi a különbség az orosz és az ukrán csodafegyver között, azt mondanám, hogy az orosz hiperszonikus, nukleáris, cifra pitykés, átviteles, mindenképpen tökéletes, az ukrán viszont realistább, nincsenek sosem látott-hallott képességei, ellenben megvalósítható. És hogy mi az orosz és az ukrán csodafegyverekben a hasonló? Az, hogy egyik sem létezik, vagy amelyik létezik, az nem

Mivel ma reggelre nem tört ki a béke a Trump-Putyin csúcstalálkozó következtében, sőt, semmi sem tört, se be, se ki, érdemes most egy olyan jelenséggel foglalkoznunk Andrej Percev elemzése nyomán, amiről majdnem megfeledkeztünk a Nagy Alaszkai Békeláz miatt. Jelesül azzal, hogy Oroszországban kezd leállni a lakossági kommunikáció.

Előre szólok: embert próbáló olvasmány következik. Az utóbbi évek egyik legérdekesebb viselkedéspszichológiai kísérletéről van szó, ami – egy dokumentumfilmnek indult. Valószínűleg Elliot Aronson óta ez a legfontosabb esemény a társadalomtudományok történetében, bár a jelenség értelmezését nem kéne elsietni.

Egy világ találgatja most, mi fog történni jövő pénteken az alaszkai csúcstalálkozón. Nekem baljós előérzetem van, semmi jóra nem számítok, hiszen még az sem biztos, hogy Zelenszkij elnököt egyáltalán meghívják-e azokra a tárgyalásokra, amelyeken Ukrajna sorsa felől akarnak dönteni – sőt, Európa sorsa is eldőlhet bizonyos mértékben akkor és ott, márpedig az eldöntött tény, hogy uniós vezetőket egé

Gyanakvó olvasók sokszor teszik fel a kérdést, hogy honnan tudja a sajtó azt, amit tud. Ez az igazán gyanakvóknál azzal is párosul, hogy a szegény tollforgatót azzal vádolják, miszerint mindenféle titkosszolgálatok ügynöke volna – nos, erről szó sincs, az adatok megszerzése egyszerű piaci tranzakciók eredménye. És mostanáig nem is került különösebben nagy pénzbe az ilyesmi.

Amikor 2022 februárjában az Oroszországi Föderáció megtámadta Ukrajnát, országszerte háborúellenes tömegtüntetések robbantak ki. Azonban elég volt a jogrendszer drákói – és azóta is folyamatosan tartó – szigorítása ahhoz, hogy az akkori ellenállóknak mára írmagja se maradjon. Aki nem menekült el az országból, az most büntetőtáborban van – és Oroszország halotti csendbe burkolózik.

Az Egyesült Államok Be- jobban mondva Kivándorlási Hivatala egyre embertelenebb lépéseket tesz annak érdekében, hogy teljesítse Donald Trump ostoba választási ígéretét, mely szerint megtisztítja az USA-t a bevándorlóktól.

Ritka madarat fogtam, kérem, mutogatom is, mert valóban nem mindennapi eset az, hogy Dmitrij Peszkov, a Kreml és az orosz elnök sajtószóvivője önálló interjút adjon, ő a hivatalos véleményeket szokta tolmácsolni, nem a sajátját. Most mégis kivételt tett az Ekszpert.ru híroldallal, és érdemes odafigyelni arra, miket mondott, főként a sajtó szempontjából lényegesek a megállapításai.

A cím szándékosan végződik kérdőjellel. Hadtudományok irnát érdeklődő körökben már nem is az ukrajnai orosz invázió, hanem a Hegyi-Karabahot visszafoglaló azeri támadás óta fel-felvetődik a kérdés: mennyit ér a harckocsi a modern háborúkban, a drónok ellen? Előre szólok: ez az írás nem fogja eldönteni a dilemmát, inkább csak szakértők véleményét próbálom ismertetni arról, hogyan is áll jelenleg az

Valami készül a Kaukázusban, valami nagy, egész estét, sőt valószínűleg egész évadot betöltő, ami sokat árthat az Oroszországi Föderáció világhatalmi ambícióinak – és még a legjobb esetben is kompromisszumokra fogja kényszeríteni Moszkvát. Lássuk a helyzet elemzését részben a Riddle: Russia, részben a tegnapi hírek alapján.

Jóllehet már több, mint egy hete lezajlottak a lengyelországi választások, éspedig az ismert eredménnyel, csak most jut idő elemezni az orosz dezinformáció bennük játszott szerepét. Nos: mint azt az EU vs. Disinfo írja, a Kreml most sem adta fel, de mintha nem igazán tudták volna, melyik jelöltet kedveljék – így aztán mindegyiket egyformán utálták.

Értem én, hogy harcban áll a magyar kormány a tőle független sajtóval, de amint látom, ez egy nagyobb háború része, melyet a tényekkel és a logikával vív, évek óta, meglehetősen reménytelenül, bár kétségtelenül nagy erők bevetésével, költséget nem kímélve. Most csak egy apróságra hívnám fel a figyelmet: a Nézőpont Intézet egészen új módon sikerült meghatározza a propaganda fogalmát.

A világ lélegzetét visszafojtva várja, mi lesz az ukrajnai háború sorsa. Lesz-e fegyverszünet, lesz-e békekötés, és ha igen, milyen feltételekkel, ha nem, akkor meg miért nem? Trump ma már azt is kilátásba helyezte, hogy személyesen utazik Isztambulba, hogy a feleket tárgyalásra bírja, bár Zelenszkijt nem kell győzködnie, ő megy magától, de mi a helyzet Putyinnal? Igazából mit akar Putyin, mi mozg

Mit keres az orosz állam Algériában? És Maliban? Amit bárhol máshol a világon: a befolyását kívánja kiterjeszteni az államra, ezer szállal befonni, hogy aztán végül engedelmes bábjai irányítsák majd. És ez a terv a jelek szerint sikeres is – erről szól a Riddle legfrissebb elemzése.

Ha valaki eddig abban az illúzióban ringatta magát, hogy Donald Trump majd rendet tesz a világban, most már végképp ideje felébrednie. A legújabb „béketervének” kiszivárgott részletei láttán az ember hajlamos arra gondolni, hogy a volt amerikai elnök talán nem is a világbékét, hanem sokkal inkább a Kreml kényelmét tartja szem előtt. Trump javaslata ugyanis nem más, mint egy old scool deal: Putyin

Az Oroszország és Ukrajna közötti „béketárgyalások” amerikai közvetítésével kapcsolatban nekem mindig egy régi székely vicc jutott az eszembe, melynek során Ábel bácsi reggel hatalmas fatörzset farag az udvarán, és mikor megkérdik tőle, mi lesz ebből, büszkén mondja: „Székelykapu, ha el nem b*szom!” Délben már vékonyabb ugyanaz a fa, rá is kérdeznek, hogy mi lesz belőle, Ábel bácsi kicsit kevésbé

Ha költőien akarnék fogalmazni, azt mondanám Ady Endrével, hogy „törjön százegyszer százszor tört varázs”, de ez a mostani üzenet nem lesz sem elbocsátó, sem szép. Viszont már legalább százegyedszer kell megtörni a „biolaborokról” terjedő legenda gonosz varázslatát – és azt is el fogom magyarázni, hogyan működik ez a fajta fekete, sőt, orosz mágia.

Régen volt már szó a Zónában Szíriáról, nem, mintha nem zajlana ott most is az élet (és a halál), de egészen egyszerűen nem volt sem idő, sem terjedelem ezzel a területtel foglalkozni Trump elnök ámokfutása miatt. Most pótolom a mulasztást, éspedig a Riddle elemzésével, ami az ország jelenlegi helyzetét mutatja be, az orosz érdekek bemutatása mellett.

...akkor lenne csak nagy a baj Oroszországban. Ettől ugyan nem kell egyelőre tartani, minden jel arra mutat, hogy a Putyin-rezsimnek elemi érdeke minél tovább elnyújtani a harcokat, de a Jamestown Intézet pár nappal ezelőtti tanulmánya szerint sok fej fő most Moszkvában, melyek mind azt próbálják eldönteni, mihez kezdjenek majd, ha beköszönt az általuk cseppet sem óhajtott béke.

Könnyen meglehet, hogy a szudáni polgárháború jelenlegi szakasza a végéhez közeledik. Azért beszélek „jelenlegi szakaszról”, mert annyi érdek ütközik ott, hogy nem kétséges: lesz még folytatása a harcoknak, van nagyhatalom, amelyeknek érdekében áll szítani az ellentéteket. Mármint egészen addig, míg meg nem kap mindent, ami csak ér valamit abban a szegény országban. Ezt a nagyhatalmat Oroszországi