#Irán

A helyzet legalábbis bonyolult. Egyelőre mindenkinek az lenne a közös érdeke, ha minél előbb megszűnne Iránban az ajatollahok vaskezű, kíméletlen zsarnoksága.

Iránnak kevés a fegyvere, de amije van, az legalább sokféle. Ha így akar háborúzni, biztos a veresége.

Miféle élet lehet Kubában, a „trópusi paradicsomban”, aminél még az is jobb, ha az ember orosz katonának áll?

A világ most – teljes joggal – az ukrajnai fejleményekre figyel, holott nagyon érdekes dolgok zajlanak a posztszovjet térség más területein, például a Kaukázusban is. Röviden szólva, úgy néz ki, hogy az Egyesült Államok lenyúlta a Zangezur-folyosót, és ezt Moszkvának tétlenül kell néznie, ha jót akar – igaz, Teheránnak még lehet pár szava az amerikai befolyás növekedéséhez a térségben.

Két hete írtam itt arról, hogy hatalmi háromszög kezd kialakulni a Kaukázusban, bár inkább sokszögről van szó, most annyit kell hozzátennem, miszerint a kaszpi térség is forrong és parázslik. Ennek pedig komoly következményei lehetnek a magyar külpolitikára nézvést, de ezzel majd később foglalkozzunk, egyelőre lássuk a Jamestown Intézet tanulmánya nyomán, mit tudunk.

Valami készül a Kaukázusban, valami nagy, egész estét, sőt valószínűleg egész évadot betöltő, ami sokat árthat az Oroszországi Föderáció világhatalmi ambícióinak – és még a legjobb esetben is kompromisszumokra fogja kényszeríteni Moszkvát. Lássuk a helyzet elemzését részben a Riddle: Russia, részben a tegnapi hírek alapján.

Amikor Afganisztánban újból átvették a hatalmat a tálibok – tehát 2021-ben – a magyar kormány riadót fújt és milliós, Európa felé nyomuló „migrációs hullámot” emlegetett. Ebből ugyan a világon semmi sem lett, de az elmúlt két hétben valóban milliós tömeg mozdult meg, csak éppen nem Keletről Nyugatra, hanem ellenkezőleg. Tekintsük ennek a jelenségnek néhány pillanatát!

Nyugalom, Iránról lesz szó, nem Magyarországról. Régebben a „perzsavásár” a színes, harsány, kaotikus forgatagot jelentette magyarul, valószínűleg a teheráni Nagy Bazár ihlette a kifejezést, és meg kell hagyni: amit ott nem tud megvásárolni az ember, az jó eséllyel nem is létezik. Sajnos azonban az iráni ellenzék, amely most meg kéne döntse az ajatollahok meggyengült hatalmát, annyira sokféle, fra

Most az Iránt érő második izraeli csapás részleteiről fogok beszámolni, az első, hajnali támadásról már írtam egy másik lapban. A tizenkét órája tartó támadás második hulláma meglepően eredményes, bár minden attól függ, mit tekintünk sikernek. Mindenesetre az iráni fegyveres erők nagyon érzékeny veszteségeket szenvedtek és kérdéses, hogy képesek lesznek-e a jövőben bármiféle harci cselekményekre,

Kérem, én tapasztalt, sokat látott ember vagyok, de ma alaposan meglepődtem. Először is nem hittem volna, hogy egy ostoba képernyőfotó alapján elindulva – amin a „Pravda Luxembourg” fejléc volt látható – a világ legnagyobb orosz álhír-hálózatára bukkanok. Aztán meg azt sem hittem volna, hogy az orosz szolgálatok tökéletes amatőrökkel készíttetik az álhírlapjaikat. Végül pedig azt hittem volna a le

Tegnap egy nemzetközi konferencián jártam (amelynek nem voltak külpolitikai vonatkozásai), és a többi résztvevők közül néhányan, mivel tudták, mi a foglalkozásom, az iráni helyzetről kérdeztek.

A houthik tevékenysége sajnos közismert, és annak ellenére, hogy a mögöttük álló Teherán egyre kevésbé képes támogatni őket, annak ellenére, hogy az Egyesült Államok egymás után méri rájuk a ki tudja, miért, de nem túl hatékony légicsapásokat, nem tűnik úgy, hogy lényegesen gyengülnének (ami valószínűleg orosz katonai támogatásra utal).

Könnyen meglehet, hogy a szudáni polgárháború jelenlegi szakasza a végéhez közeledik. Azért beszélek „jelenlegi szakaszról”, mert annyi érdek ütközik ott, hogy nem kétséges: lesz még folytatása a harcoknak, van nagyhatalom, amelyeknek érdekében áll szítani az ellentéteket. Mármint egészen addig, míg meg nem kap mindent, ami csak ér valamit abban a szegény országban. Ezt a nagyhatalmat Oroszországi

A legutóbbi csapatmozgások és politikai botrányok ismeretében nyugodtan elmondhatjuk, hogy háború készülődik az Egyesült Államok és a jemeni houthik között – sőt, az első támadás már le is zajlott március 15-én. Hogy azonban Trump Szanaát akarja-e inkább elfoglalni, vagy valójában Teheránra fáj a foga, az igen jó kérdés – ezt elemezte Jurij Macarszij is a The Insiderben.

Természetesen orosz flottabázisról van szó, mi egyébről – míg a világ arra figyel, hogy Donald Trump aljas módon hátba döfi Ukrajnát és az Egyesült Államok közigazgatásának és államrendjének módszeres – és gyors – felszámolásán álmélkodik, a Kreml továbbra is világhatalmi tervein munkálkodik, és tért kíván nyerni Afrikában. Erről a Riddle számolt be egy részletes elemzésben.

El kell ismernünk, hogy Donald Trump amerikai elnök képességei nem mindennapiak: átlagos ember nem lett volna képes fenekestől felforgatni pár hét alatt az egész világot. És ha azt gondolja bárki, hogy az érdemdús elnök már mindent elpuskázott, amit csak lehetett, az téved.

Jelentem, ritka madarat fogott a Zóna. Illetve a Critical Threats fogta az ornitológiai kuriózumot, mi csak másodközöljük, ugyanis megítélésem szerint elég fontos tudni azt, hogy mit gondol az IRGC, vagyis az Iráni Forradalmi Gárda a Közel-Kelet jelen helyzetéről akkor, amikor állománya egymás között van és nem kell okvetlenül a propaganda sablonjait harsogja.

Csúnya szerepeket játszik Moszkva a most zajló globális tragikomédiában, de legalább nem is egyet, hanem egész sokat. Mintha el sem tudná dönteni, micsoda ő valójában: Kínában hűséges barát, aki megpróbál a barátjából megélni, Afrikában és a globális Délen harcos antikolonialistaként építi saját gyarmatosítását, az euroatlanti térségben ravasz intrikus, valóságos Jágó az Othellóból, cselt vet, vih

Afganisztán komoly vasúti beruházásokat tervez, ami kifejezetten a saját belügye volna, ha így akar tönkremenni, ám szabadon megteheti, de a beruházás háttere több, mint pikáns, ugyanis az Afgán Államvasutak jelenleg összesen 25 kilométer hosszan húzódnak, az üzbég határon fekvő Hairatan és Mazari Sharif között, szóval erre mondanánk sportnyelven, hogy „innen szép győzni”.

Ritka érdekes írást közöl az Afghanistan International című, valószínűleg kivételesen bátor munkatársakat alkalmazó lap. Afganisztánban és Iránban mindenképpen bátorság kell a sajtómunkához, még egy ártatlan apróhirdetésből is lehet vérbosszú – egyébként ez az orgánum az Iran International testvérkiadványa, és az iráni verziónál sem anyámasszony katonái dolgoznak. Hanem ehhez a most elővett cikkhe