Társadalom

Jól hangzik, amit Pahlavi koronaherceg üzen és veleje is van. Annyi mindenképpen, hogy Khameneinek legyen mitől nem csak megijednie, de félnie is.

Annyit elmondhatunk, hogy a jelek szerint manapság ajatollahnak lenni Teheránban nem egy nyugdíjas állás és nem is nagyon kényelmes munkakör. Könnyen megkergethetik az embert.

Igen szép volt az orosz karácsony, leginkább Moszkvában, sokat tanultunk, és nem kétlem, hogy Vlagyimir Vlagyimirovicsnak is felmelengette a szívét az ünnep. Meg is támadta örömében Ukrajnát Szenteste, 95 drónnal, még egy Iszkander rakétát is hozzájuk csapott.

Szinte hihetetlen, hogy csak hat napja zajlott a caracasi támadás, melynek során foglyul ejtették Madurót, és máris a feje tetején áll az egész világ ettől. Példátlan is az eset, főleg, mivel még azt sem tudjuk, mi lesz Venezuela jövője, de máris azt kell találgatnunk, melyik ország kerül legközelebb Trump célkeresztjébe. Grönland talán? Egész Kanada, Kolumbia? Vagy Marco Rubio külügyminiszter ked

Mennyibe kerül egy iráni állampolgár politikai véleménye? A teheráni ajatollahok szerint havonta hét dollárba. Hát nem mondom, elég kevésre tartják a saját polgáraikat, ha ilyen olcsón árazták be őket, ez inkább sértés, mint segítség, de vizsgáljuk meg alaposabban is a kérdést a The New York Times és az Iran International alapján.

Rubio lesz a venezuelai „alkirály”, nevezzük talán főmegbízottnak, és emellett ő marad az Egyesült Államok külügyminisztere is. Míg csak bírja a kettős terhet, bár mindkét munkakör egész embert kívánna.

Mi történik Venezuelával, miféle kormányzat követi majd a Maduro-félét? Egyáltalán: hadiállapotban van Venezuela az Egyesült Államokkal? És ha igen, miért nem?

Nehéz idők járnak, dekadens, hanyatló korban élünk. Nekünk már álhírből is csak a selejt jut. Bezzeg a régi szép időkben!

A helyzet legalábbis bonyolult. Egyelőre mindenkinek az lenne a közös érdeke, ha minél előbb megszűnne Iránban az ajatollahok vaskezű, kíméletlen zsarnoksága.

Hátha összeomlik Putyin rendszere. Vagy legalábbis annyira meggyengül, hogy járógép nélkül ne tudjon közlekedni sem... ennek reményében kívánok boldogabb és békésebb 2026-os évet mindenkinek.

Sőt, ez már nem is álhír, hanem egész népmese. Színes, szagos, szélesvásznú, három dimenziós, az áldozat szerepében Vlagyimir Putyinnal, az intrikuséban Szergej Lavrovval. Furfangos Nyesztyerkát Dmitrij Peszkov alakítja, az Elátkozott Cárkisasszonyt Mása Zaharova.

Valami ilyesféle tévedésben él Donald Trump és adminisztrációja is: egyfajta világhatalmi tudattól megtévesztve az „ideális”, sőt, „fajtiszta” Amerikát próbálják megvalósítani, amely annyira erős, hogy nincs szüksége senkire és semmire saját magán kívül.

„Dicsőséges nagyurak, hát Hogy vagytok? Nem zsibong egy kicsikét az agyatok? Új divatú adatbázis készül most: le is csuknak lopás miatt hamarost”

Arról, hogy Donald J. Trump jelenleg épp melyik római császárnak képzeli magát, egyelőre nem érkezett jelentés. Remélem, a fehér elefántot már megrendelték neki a bevonuláshoz.

A kínai helyzet kétségbeejtő. Rossz a nőknek, de nem jó a férfiaknak sem. Bár az ország jövője szempontjából a legpocsékabb.

Jól mondta Zelenszkij: ez nem békeszerződés, ez csak egy (szükségtelen és néhol sértő) kompromisszumokkal teli tervezet.

Kifejezetten pikáns módon hatna a Kreml Szpasszkaja-tornyának tetején egy müezzin. Vagy a Vaszilij Blazsennij-mecset.

Trump akkora pacifista, hogy egy Nobel-békedíj érdekében még egy háborútól sem riadna vissza, ám szellemi képességeinek és katonai erényeinek ismeretében elmondható, hogy képes lenne akár még el is veszíteni azt.

Mi olyan szegények vagyunk, hogy még a lepra is elkerül minket. Így jártunk.

Valljuk meg, a csecsen állam mindez idáig nem igazán tüntette ki magát a titkosszolgálati tevékenységek terén. Elhárításuk van, azt tudjuk, talán valamiféle hírszerzésük is, de lényegében véve orosz zsoldban szoktak tevékenykedni, és többnyire nem a szolgálatoknál, hanem a reguláris hadsereg soraiban. Hanem – mint a The Insider kiderítette – most fordult a kocka. Komoly és ráadásul legálisan működ