Belpolitika

Legyünk nagyon, de nagyon óvatosak ezen a héten – utána pedig még annál is óvatosabbak.

Itt van, a szemünkbe vigyorog, álmerényleteket hazudik és biztos abban, hogy élete végéig ő fog uralkodni rajtunk. Egyre növekvő, végül totális hatalom birtokában. Mint egy magyar Ceaușescu.

Ha Orbán tanítványai átveszik a hatalmat a kontinensen, Európának, abban a formájában, ahogyan ma ismerjük, vége. Ezért mondom: sok függ a 12-ei szavazástól. A mi gyógyulásunk épp úgy, mint a kontinens egészsége.

Ilyenkor a leggyengébb az álhír, a dezinformáció, mikor még alig bújt ki a tojásból, ilyenkor kell levadászni.

Ironikus egy helyzet: Orbán Viktor sosem gondolta volna, hogy a vereségét – ha lesz ilyen – pont Putyinnak köszönheti majd.

Ez a beszéd Orbán Viktorról szólt, az első szótól az utolsóig, és arról, hogy ő mennyire szereti, mi több, tiszteli saját magát és eredményeit. Viszont ellensége az egész világ, tehát válasszuk meg.

Először a szultánnak kell mennie, aztán az udvarnak, majd a háremnek, végül a mamelukoknak, de mind egy szálig. Minél előbb.

Ilyen ember kezébe került a magyar választási kampány orosz befolyásolásának irányítása. Ha rajta állna, már holnaptól, sőt, tegnaptól sem lenne magyar sajtó. Hiszen az oroszt is irtja, ahol éri.

Maceszt árultok a Vatikánban szombatnapon, és a mekkai főmuftitól várjátok erre a helyeslést. Őszintén gratulálok. Sikerült rajtam túltennetek.

Hát kösz, Gyedmaróz, hogy eljöttél, a feje tetején is áll tőled az ország, és még csak három napja vagytok itt. Kérhetném legközelebb Sznyegurocskát?

Tőlem most loptak. Képet loptak, és olyan aljas dologra használták fel, amit jeleznem kell, amitől el kell határolódnom. Ha nem teszem, egyetlen képem vagy más szellemi termékem sincs biztonságban.

Száz szónak is egy a vége: a petíció jó szándéka vitathatatlan, indulata derék és becsületes. Csak épp nem így és nem ennyire karikacsapás-szerűen kell és lehet megoldani a magyar sajtó létező és vitathatatlan problémáit.

Ne járjunk temetőbe, mert furcsa gondolataink támadhatnak. Nem a halottakról, hanem az élőkről. Ha ugyan élet ez, és ha mondhatjuk, hogy élünk.

Éjfél van, az álarc lehullott, a maszkabálnak vége: most látjuk meg, melyik jelmez kit takart. Nagy meglepetések nem várhatóak, de mégis előkerül majd pár mérgezett tőr, lelepleződik néhány orgyilkos. A Káosz közben visongva kacag, míg mindannyiunkat elnyel az örvénye. Nem őrültem meg: birtokomba került egy tanulmány, amely az Oroszországi Föderáció valódi ideológiáját és aktuális politikai alapel

Sajnálom, de még ma is vissza kell térnem Orbán Viktor washingtoni tárgyalásaihoz, jobban mondva azok „eredményeihez”, ugyanis egészen érdekes dologra lettem figyelmes. Nem zárnám ki, hogy a közeljövőben – tehát heteken belül – némi ideológiai alapú ellentét fog kialakulni Budapest és Moszkva között. Ami mostanáig minimum elképzelhetetlen volt.

Sok embert kaptam én már álhír-terjesztésen, sok hazugságot kellett már életemben megcáfolnom – egyébként ez a vád olyan természetű, hogy az igazat is ismerni kell a tárgyról, különben nem sokat ér írni róla – de először kerülök abba a helyzetbe, hogy bizonyítani tudom, miszerint Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke nagy nyilvánosság előtt álhíreket terjesztett.

Nos, eléggé érdekesen kezd alakulni a magyar belpolitikai helyzet a tegnap esti hírek után, melyek szerint elmarad a „budapesti békecsúcs” – bár sok értelme vagy haszna Zelenszkij részvétele nélkül amúgy sem lett volna. Bármire is jutott volna Trump, Putyin és esetleg a kibic szerepében Orbán egymás között, az csak olyan érvényű lehetett volna, mint a lakásmaffiák ügyletei, amikor az egyik csaló e

Életem folyamán nagyon kevés olyan időszakot tapasztaltam, amikor nem álltam valamilyen módon célkeresztben, nem figyeltek meg, hallgattak le vagy legalábbis nem tartottak nyilván. Talán az 1990-es évek volt ilyen, legalábbis 1998-ig, Előtte is, utána is sokszor megesett az ilyesmi, bár ritkán volt következménye is. Viszont mindig megnyugtató, ha az ember tudja, hogy a fegyver, aminek a célkereszt

Azt én, kérem, tudom, mi érdekli most a művelt olvasóközönséget, de inkább csak egy viccel érzékeltetném.

Ha azt írom, hogy hatalmas az örömünnep a magyar kormányoldal és a szélsőjobb sajtójában, eufemizmussal éltem. Egyesek már valóságos extázisba kezdenek esni attól, hogy Donald Trump amerikai elnök azt közölte saját szociális média-felületén, miszerint terrorszervezetté kívánja nyilvánítani az antifát, sőt, még annak támogatói is készüljenek legalábbis a bűnvádi eljárásra. Ma ezt fogom körüljárni,